Rékasi Attila fotóművész a debreceni „képzőművészeti szemléletű” fotográfia világából indult. Érdeklődésének középpontjában azonban új narratíva áll, a „Fotó a pillanat művészete” szemlélet ellenkezőjének vizsgálata. A képalkotó elemek képzőművészeti szemléletű megközelítése, a fotó mint valóság, illetve annak illúziója, a táblakép mint műtárgy kérdésköre. Az ember is a vizsgálat tárgya, függetlenül attól, hogy konkrétan megjelenik e a képsíkon, vagy csak az általa hagyott jelek utalnak létezésére, sokszor ironikus, kérdésfelvető, vagy akár groteszk módon.