- This event has passed.
Isabel Muñoz: OMEGA – megnyitó
March 26 @ 18:00 - 20:00 CET
Isabel Muñoz: OMEGA
A kiállítás megtekinthető:
2024. március 27. – május 18.
Keddtől vasárnapig 12 és 19 óra között.
Hétfőn és ünnepnapokon zárva
Kurátorok: Anne Morin, Tessa Demichel
Megnyitó: 2024. március 26., kedd, 18.00
A kiállítást Anne Morin, a diChroma photography igazgatója nyitja meg Isabel Muñoz jelenlétében.
„Mit csinál egy művész?” – kérdezi Anselm Kiefer. „Kapcsolatokat teremt, láthatatlan szálakat sző a dolgok közé. Elmélyül a történelemben, legyen szó az emberiség történetéről, a Föld geológiai történetéről vagy a látható kozmosz kezdetéről és végéről.”
Isabel Muñoz munkássága lassan bontakozott ki az idők során, akár egy fa, amely sosem szűnt meg terebélyesedni, láthatatlanul növekedni, talán mert nem az idő múlásával, hanem az eredeti idővel foglalkozik.
Isabel Muñoz közel harminc éve merészkedik el a világ peremére, legelérhetetlenebb határaira és legmélyebb rétegeibe, és eközben eljutott saját szülőföldjére, ahol az ősi civilizációk tovább őrzik rítusaikat és tradícióikat, amelyek eredete már nem létező korokba vész. Japán, Kongó, Irán, Bolívia, Törökország, Etiópia, Elefántcsontpart stb. Isabel Muñoz ezeket az árnyékokat hozza a látható felszínére, és velük együtt egy kihalás szélén álló világ ásványi esszenciáját. Ősi korokat köt össze a mi időnkkel a fotográfiai képen keresztül, összeszövi ezeket az egységeket, és módosítja frekvenciáikat, biztosítva az egyik túlélését a másikban. A fotográfiai kép tehát a csomó, a varrat, a repríz, amely egyesíti ezt a két időbeliséget.
„Bizonyos pillantásokban – bizonyos pillantásokon keresztül – a tárgy megteremtése megismétlődik: újra létrejön”, írja Peter Handke a Tegnap az úton (2005) című könyvében. Isabel Muñoz egész munkássága ennek az „újra létrejövésnek” a megjelenésében rejlik, amely a képei felszínére tör, és nem kell hinni a mágia erejében ahhoz, hogy lássuk, a világ rejtélye jelenik meg ott, érintetlenül.
A címével az emberi és az univerzális idő, a végesség és a végtelen közötti kapcsolatra utaló kiállítás keresztmetszetet nyújt Isabel Muñoz üledékként gyarapodó munkásságából. A képek, amelyek alkotják, szakrális monolitokként állnak, megtestesítve kifejező erejét, ám van a fotóknak egy másik csoportja is, amelyek sorsa az, hogy szakrális munkák árnyékában maradjanak.
Ez a több ezer apró pillanatfelvétel, amelyek a műegyütteseket követik nyomon, egyben a képek elkészülését is felidézik. Megelőlegezik és megjósolják a képeket, lélegzetvisszafojtva várják létrejöttüket. Ha a pillanatfelvételek a képekben gyökereznek és azoknak részben alkotói is, Isabel Muñoz gyakorlata ahhoz is hasonlítható, ahogy egy író szövege margójára megjegyzéseket ír. Az idő ilyetén megkettőzése nyújt bepillantást Isabel Muñoz univerzumának teljes mélységébe, biztosít hozzáférést munkásságának eredetéhez, ahhoz a helyhez, ahol az Omega találkozik az Alfával, és egy új kezdet eljövetelét hirdeti.
Anne Morin
https://www.maimano.hu/programok/kiallitas-isabel-munoz-omega
A kiállítás a Budapest FotóFesztivál 2024 hivatalos programjának része.
A kiállítást a Spanyol Nagykövetség támogatta.
Isabel Muñoz: OMEGA
The exhibition is open to the public:
27 March 2024 – 18 May 2024
Tuesday – Sunday from 12 to 7 pm
Closed on Mondays and public holidays
Curators: Anne Morin, Tessa Demichel
Opening: 26 March 2024, Tuesday, 6 pm
Opening speech by Anne Morin, director of diChroma photography, in the presence of Isabel Muñoz.
“What does an artist do?”, asks Anselm Kiefer. “He makes connections”, he says. “He weaves invisible threads between things. He delves into history, whether it’s the history of humanity, the geological history of the Earth, or the beginning and end of the manifest cosmos”.
Isabel Muñoz’s work is a slow-burning process, unfolding in time as it is conceived. It is a kind of arborescence that never stops rising, spreading, and growing imperceptibly, probably because it is a work that is not concerned with the passage of time, but with original time.
For almost thirty years, Isabel Muñoz has ventured to the edge of the world, to its most unreachable frontiers and into its deepest strata, until she reached the place of her origin, a place where ancestral civilizations continue to perpetuate their rites and traditions, those of a time that no longer exists. Japan, Congo, Iran, Bolivia, Turkey, Ethiopia, Ivory Coast, etc. Isabel Muñoz brings these shadows to the surface of the visible, and with them the mineral essence of a world on the verge of extinction. Through the photographic image, she links ancient times to our contemporary times, weaving these units together and readjusting their frequencies, ensuring the survival of one in the other. The photographic image is then the knot, the point of suture, the reprise that unites these two temporalities.
“In certain glances – through certain glances – the creation of the object is repeated: it becomes again”, writes Peter Handke in Yesterday on the Road (2005). The whole of Isabel Muñoz’s work lies in the advent of this “becoming again” that rises to the surface of her images, and you don’t have to believe in the power of magic to see the enigma of the world appearing there, intact.
This exhibition, whose title OMEGA refers to the link between human time and universal time, between finitude and infinity, offers a cross-section of the sedimentation of Isabel Muñoz’s work. While each of the images that make it up stands like a sacred monolith, crystallizing its evocative power, there is another type of image that is destined to remain in the shadow of the sacred.
These thousands of small instant images that trace constellations also replay the image in the making. They foresee it, precede it and hold their breath to prepare it to come. Not only are these snapshots anchored in the image and partly constitute it, but Isabel Muñoz’s practice can be likened to a writer’s note-taking, like the annotations in the margins of his text. It is this doubling of time that allows us to glimpse the full depth of Isabel Muñoz’s universe, to access the origin of her work, the place where Omega meets Alpha and heralds a new beginning.
Anne Morin
https://www.maimano.hu/programs/exhibition-isabel-munoz-omega
The exhibition is a part of the official program of Budapest Photo Festival 2024.
The Embassy of Spain provided support for the exhibition.
https://www.facebook.com/events/1573763616722447/