A múzeumi gyűjtemények titkokkal teli világok. Ezek közül láthatunk és ismerhetünk meg egyet Hajdú József Transzfer című kiállításán.

https://capacenter.hu/kiallitasok/hajdu-jozsef-transzfer/

A kiállítás ingyenesen megtekinthető.

Megnyitó: 2024. február 7., szerda, 18:00 óra

A kiállítás megnyitja: Kincses Károly

Megtekinthető: 2024. február 8. – 2024. március 31.

Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ – 8F Galéria

1065 Budapest, Nagymező utca 8.

Hétfő–vasárnap: 9–19 óra

Az itt kiállított anyag Hajdú szakmai tevékenységének fontos részéhez, a Múzeumi történetekcímmel jelölhető fejezethez tartozik, amely egyúttal szorosan kapcsolódik előző munkájához, az Erdélyi Mór egy napja a Temesvári Postaigazgatóságon című sorozathoz. Utóbbi esetében egy1914-ben készült album öt eredeti fényképén látható óraszámlapok időpontjai adták számára a vizsgálódáshoz szükséges kiindulópontot. Kíváncsi és jó kutatóként alaposan megfigyelte a részleteket, következtetéseket vont le Erdélyi Mór munkamódszerére és végül elhelyezte a szériát a jelenben, a kortárs művészeti közegben, ami már az alkotó, a művész gesztusa volt.

A most bemutatott tárlat története akkor kezdődött, amikor a Postamúzeum 2013-ban új helyreköltözött és ez óhatatlanul a gyűjtemény minden egyes darabjának a kézbevételét és szállításra való előkészítését jelentette. Így derült ki, hogy az addig ismert több példányos albumok között léteznek olyanok, amelyeket talán elkészítésük óta nem látott senki egészen addig a pillanatig, amíg Hajdú József a kezébe nem vette és ki nem nyitotta azokat.

A fotográfus azt látta, hogy a fényképes albumoldalak között lévő vékony védőpapír, közvetlenül érintkezve a korabeli mély tónusú felvétellel, a kép egy lágyabb tónusú másolatát hordozza a felületén, ugyanúgy, pozitív képként. A jelenség felkeltette kíváncsiságát és kutatói attitűdjéből fakadóan neki is látott a vizsgálódásnak. Kérdéseket tett fel a tárolás körülményeire vonatkozóan, amelyek okozhatták vagy elősegíthették a másodlagos kép létrejöttének folyamatát, hipotéziseket állított fel, kutatási tervet készített és szakértővel – Flesch Bálinttal – konzultált.

Végiggondolta a felmerülő lehetőségeket: kölcsönhatásba lépett a két felület egymással és kiegyenlítődési folyamat zajlott le közöttük? Talán egyszeri behatás érte az albumot vagy hosszan tartó hatás következménye az átkopírozódott kép létrejötte? Magas páratartalmú helyen tárolták és az egymásra tett albumok súlya okozta vagy az eredeti képkidolgozás technikai hiányossága miatt vált lehetővé a képképződés, a képmásolat lassú megszületése?

A szakirodalom áttekintése után továbbra is megmaradt az alapkérdés, így szükségessé vált a kép kémiai vizsgálata, vegyi összetételének meghatározása. A Festményvizsgálati Laborban több vizsgálat eredményeként ki lehetett mutatni a platina jelenlétét, ami technikai–kémiai értelemben választ adott: platinával színezett, nemesített celloidin kópiák vannak az albumban, ezért azok hosszú idő alatt átkopírozódhatnak a velük közvetlen kapcsolatban lévő hártyaszerű papír felületére.

Ezek az áttetsző védőpapíron létrejött másodlagos képek azonban nemcsak kialakulásuk szempontjából elgondolkodtatóak, hanem izgalmas műtárgyakká is válnak, képpárként és önmagukban is. A tónus változásainak köszönhetően ugyanabban a kompozícióban megváltoznak a súlypontok és víziószerűvé válik a valóság, mintha a mögöttes válna láthatóvá és a banális szituációk, mindennapi helyzetek mágikus realizmusa jelenne meg száz évnyi mozdulatlanság nyomán.

Hajdú a múzeumi műtárgy kiemelésének gesztusát alkalmazza, ezáltal teremti meg a lehetőséget önmaga számára, hogy újat teremtsen, mint annak idején a röntgent lemezekre karcolt háborús hanglemezek képeinek esetében is tette, a meglelt titkot egy másik titokká alakítva.

Csizek Gabriella

a kiállítás kurátora

***

József Hajdú – Transfer

Museum collections are worlds full of secrets. We can see and get to know one of them at József Hajdú’s Transzfer (Transfer) exhibition.

https://capacenter.hu/en/kiallitasok/jozsef-hajdu-transzfer/

Opening: February 7, 6:00 PM CEST

Opening speech: Károly Kincses

On view: February 8, 2024 – March 31, 2024

Robert Capa Contemporary Photography Center – 8F Gallery

8 Nagymező Street, 1065 Budapest, Hungary

Monday–Sunday: 9am–7pm

The material exhibited here belongs to an essential part of Hajdú’s professional activity, the chapter entitled Múzeumi történetek (Museum Stories), which is also closely related to his previous work, the series entitled Erdélyi Mór egy napja a Temesvári Postaigazgatóságon (A Day in the Life of Mór Erdélyi at the Timisoara Postal Directorate). In the latter’s case, the times on the clock faces in five original photographs from a 1914 album provided the starting point for his investigation. As a curious and good researcher, he carefully observed the details, drew conclusions about Mór Erdélyi’s working method, and finally placed the series in the present, in the contemporary art context, which was already a gesture of the creator, the artist.

The story of the current exhibition began when the Postal Museum moved to a new location in 2013, which inevitably meant handling every piece in the collection and preparing it for transport.This is how it came to light that among the multiple-copy albums known up to that point, there were some that perhaps no one had seen since they were made until the moment József Hajdúpicked them up and opened them.

The photographer saw that the thin protective paper between the pages of the photographic album, in direct contact with the deep–toned photograph of the time, carried a softer–toned copy of the image on its surface in the same way as a positive image. The phenomenon piqued his curiosity, and as a result of his researcher’s attitude, he began investigating it. He asked questions about the conditions of storage that could have caused or facilitated the process of secondary image formation, put forward hypotheses, prepared a research plan, and consulted an expert – Bálint Flesch.

He thought about the possibilities: did the two surfaces interact, and did an equalization process occur between them? Perhaps it was a one-off impact on the album, or is it the result of a long-lasting impact resulting in a copied image? They were stored in a place with high humidity, and the weight of the stacked albums caused it, or was it the technical deficiency of the original image processing that allowed the image formation, the slow birth of the copy?

After reviewing the literature, the fundamental question remained, so it became necessary to chemically analyze the image and determine its chemical composition. At the Painting Examination Laboratory, several tests revealed the presence of platinum, which provided a technical-chemical answer: platinum-colored, refined collodion copies are present in the album and can, therefore, be copied over a long period onto the membranous paper surface in direct contact with them.However, these secondary images on translucent backing paper are not only thought-provoking in their formation but also become exciting artworks, both as a pair of images and on their own.Thanks to the changes in tone, in the same composition, the centers of gravity change, and reality becomes visionary, as if the underlying became visible, and the magical realism of banal situations, of everyday situations, appeared after a hundred years of immobility.

Hajdú uses the gesture of highlighting a museum artwork, thus creating the opportunity for himself to create something new, as he did in the case of the images of war records scratched on X-ray discs, turning the secret he found into another secret.

Gabriella Csizek

the curator of the exhibition

https://www.facebook.com/events/1097755341421131/