Vecsernyés János és Máthé Tibor irányításával a Színház és Filmmûvészeti Egyetem elsõéves operatõr és Enyedi Ildikó illetve Máthé Tibor ötödéves rendezõ és operatõr szakos hallgatóinak fotókiállítása
Kurátor: Csizek Gabriella
A kiállítást megnyitja: Korniss Péter, fotográfus

Megtekinthetõ:
2011. július 1. – augusztus 14.
minden hétköznap 14-19 óra között,
hétvégén 11-19 óra között.

Film- és televízió operatőr

V. évfolyam: 2006-2011
Osztályvezető: Máthé Tibor
Baska Barbara
Bálint Dániel
Hartung Dávid
Kovács Claudia
Pálos Gergely
Rév Marcell
Rónai Dominik
Tausz Gábor

Vecsernyés János és Máthé Tibor irányításával a Színház és Filmmûvészeti Egyetem elsõéves operatõr és Enyedi Ildikó illetve Máthé Tibor ötödéves rendezõ és operatõr szakos hallgatóinak fotókiállítása

Kurátor: Csizek Gabriella
A kiállítást megnyitja: Korniss Péter, fotográfus

Megtekinthetõ:
2011. július 1. – augusztus 14.
minden hétköznap 14-19 óra között,
hétvégén 11-19 óra között.

Film- és televízió operatőr

V. évfolyam: 2006-2011
Osztályvezető: Máthé Tibor
Baska Barbara
Bálint Dániel
Hartung Dávid
Kovács Claudia
Pálos Gergely
Rév Marcell
Rónai Dominik
Tausz Gábor

V. évfolyam: 2006-2011
Osztályvezető: Enyedi Ildikó
Ferenczik Áron
Kapronczai Erika
Kárpáti György
Pluhár Attila
Reisz Gábor
Szimler Bálint

I. évfolyam: 2010-
Osztályvezető: Vecsernyés János és Máthé Tibor
Becsey Kristóf
Benkó Tamás
Cador Rida
Domokos Balázs
Gulyás Nándor
Mayer Bernadette
Nagy Zágon
Rónai Domonkos
Szilágyi Fanni
Táborosi András

„A fényképezőgép a legmegbízhatóbb eszköz az objektív látás elsajátításához”.
Moholy Nagy László

Magyarországon 1949-ben kezdődött a Színház- és Filmművészeti Főiskolán a filmrendezők és filmoperatőrök felsőfokú mesterképzése, Balázs Béla, Radványi Géza és Illés György vezetésével. Az operatőr oktatás több évtizede alatt, itt olyan hallgatók végezték tanulmányaikat, akik filmjeikkel számos hazai és nemzetközi sikert értek el, és ezeknek a filmeknek magas színvonalú képi megvalósítása nyomán született meg később a méltán világhírű „magyar operatőri iskola”.

A ma már egyetemi szinten megvalósuló oktatásban továbbra is fontos lépcsőfok az állóképek készítéséhez szükséges képi kifejező eszközök gyakorlása, a fotográfiai kifejezési módok szabályszerűségeinek megismerése és ezek vizuális megtapasztalása. Mivel a fényképezés a többi vizuális művészetekhez hasonlóan a látáson alapszik, a fotózási feladatok elsősorban látni tanítják a hallgatókat, s arra készítenek fel, hogy az őket körülvevő világot miként tudják fényképezőgép segítségével úgy láttatni, hogy közben a fények és árnyékok minden változását rabul ejtve megértsék a pillanat rögzítésének örömét.

Kosztolányi azt írja: „ A tárgyak nyugvó pontjai elsuhanó életünknek”, az ő szellemét követve az első éves fotózási feladatok az emberhez közelálló, az ember által készített apró tárgyak fényképezésével kezdődnek, természetes és mesterséges fényviszonyok között. A fotózási stúdiumok célja, hogy a hallgatók vizuálisan értelmezzék a különböző formákat, anyagokat, felületeket, és a legkülönbözőbb fényhatásokat, valamint felismerjék az ember alkotta tárgyak belső természetét, s képesek legyenek később magát az embert a fotográfia nyelvén képekben megfogalmazni. További cél, hogy a hallgatók olyan emberi tartalmakat fedezzenek fel, melyek eddig még rejtve maradtak.
Az operatőr oktatás filozófiája a párhuzamosság, ahol a hallgatóknak az őket körülvevő világot a fényképezőgép segítségével egyszerre kell felfedezni, majd a kreativitásuk révén a műfaj sajátosságait figyelembe véve újjáteremteni, s közben azt is megtapasztalhatják, hogy semmi sincs a világban, amit ne lenne érdemes a kétdimenziós térben a fotográfia nyelvén vizuális élménnyé tenni.

Máthé Tibor

A kiállításon együttállásokat láthatunk a világból úgy, ahogy a Színház és Filmművészeti Egyetem első, és ötöd éves hallgatói látják, azt az adott pillanatba sűrített történetet, amelyet megörökítve – kiemeltek időből, térből.

Minden fotográfiában szerepet kap az idők valamelyike, vagy akár mindegyik. Az itt bemutatásra kerülő képek nyitottak mindkét irányba. A nézőre bízzák, hogy a nézegetés során mit tart fontosnak belső története szempontjából, hogyan értelmezi, mivel egészíti ki a látottakat.

Az alkotók mást és máshogyan látnak. És ez így van jól. A néző pedig, a különbségekben megmutatkozó saját stílusokra is figyelhet.

A képek együttes bemutatása, pedig ebben az esetben is létrehoz egy különös, új minőséget, ami kizárólag ebben az együtthatásban él és a különböző megközelítések kiegészítik, gazdagítják egymás jelentéseit.

Csizek Gabriella

A kiállított képek mellett vetített formában mutatjuk be a többi munkát.