Helyszín: Mai Manó Ház
(Budapest VI., Nagymező u. 20.)

Bevezetőt mond Csatlós Judit muzeológus

Megtekinthető: hétköznap 14-19 óráig, hétvégén és ünnepnap 11-19 óráig

A tárlat a Dorottya Galéria Jari Silomäki: Azon a napon, című kiállításának folytatása (2006. november 7-december 9.).

Helyszín: Mai Manó Ház
(Budapest VI., Nagymező u. 20.)

Bevezetőt mond Csatlós Judit muzeológus

Megtekinthető: hétköznap 14-19 óráig, hétvégén és ünnepnap 11-19 óráig

A tárlat a Dorottya Galéria Jari Silomäki: Azon a napon, című kiállításának folytatása (2006. november 7-december 9.).

Még nem telt el három év azóta, hogy Elina Brotherus New Painting cimű sorozatának Brüsszelben készült képeit bemutattuk a Mai Manó Házban. A magyar közönség ekkor találkozhatott először a Helsinki Iskola egyik meghatározó képviselőjével.
Most 2007. januárjában pedig a második emeleti kiállítótérben Jari Silomäki Próbák a felnőttkorhoz (Rehearsals for Adulthood) cimű sorozatával ismerkedhetnek meg, azt követően, hogy a Dorottya Galériában az Azon a napon (My Weather Diary) cimű kép-szöveg-napló részesei lehettek. A Műcsarnokban pedig az Álmok égő tájain – Kortárs képzőművészet Észak-Európából (Dreamlands Burn – Nordic Art Show 2006) cimű csoportos kiállítást láthatják. E párhuzamos bemutatók kiegészítik, árnyalják egymást és a bennünk kialakult, vagy akár hiányzó képet is alakítják: mi történik a képzőművészetben most, ott, Északon.

Ha bármelyik helyszínen figyelmesen barangolunk a művek, és azok keltette gondolataink, érzéseink között, akkor a kortárs művészet északi tájaiban, szövegeiben, installációiban meglelhetjük önön kérdéseinket, vágyainkat, álmainkat olykor pedig választ kaphatunk elvágyodásunk és a bennünk lévő ellentmondások okaira is.

Csizek Gabriella, művészeti vezető

A Helsinki Iskola a fotótörténet egyik legújabb fejezete, melynek képviselői a Helsinki Art és Design Egyetem (TAIK University) oktatási metódusának köszönhetően a koncept művészet mellett a sajtó és a dokumentarista fotográfia sajátos ötvözetéből alakították ki nyelvezetüket. Jari Silomäki következetes munkáiban a Helsinki Iskola esszenciáját nyújtja.

Jari Silomäki Próbák a felnőttkorhoz című sorozatában fotó-képregényként mutatja be ennek a fájdalmakkal teli, ugyanakkor sokszor komikus folyamatnak egy-egy aspektusát. A fotó-esszé az identitáskeresést a pár-keresés kontextusába helyezi, s az “igazi” hajszolása, a féltékenység, az egyedüllét, az egymásra találás különféle változatait tárja elénk. A lírai fotókat a rájuk írt szövegek, és a szereplők megjelenései fűzik össze narratív egységgé. Az egyes állapotok időnek és térnek ellentmondva térnek vissza újra és újra, mintha körbevennék az embert, ugrásra készen. A kis képformátum, a nagyrészt fekete-fehér világ is az intimitás és a nosztalgia felé visznek, ugyanakkor e fotók ereje többek között abban rejlik, hogy ezen a csöndes és korántsem provokatív módon mégis valós tapasztalatokról mesélnek, azok ragacsos, tapintható testi és abszolút megemelt, szimbólummá formált lelki rétegeinek egyidejű elénk tárásával. A napló-szerű kezelés annak is köszönhető, hogy a főhős a fotós maga. Ám míg a képek kísérő szövegei naplóbejegyzésként is értelmezhetőek, magukon a fotókon Silomäkit egy “dublőr” jeleníti meg. Fikcióvá teszi-e a művet az elbeszélőt helyettesítő színész? Hol húzódik a határ dokumentum és fikció között? Húzhatunk-e határvonalat a valós életben, illetve a képzelet birodalmában megélt élmények szétszálazhatatlan szövevénye között?

Csizmadia Alexa, Somogyi Zsófia