“A hónap alkotóját arról kérdeztük, hogy az utóbbi időben merre járt, mivel foglalkozott, min dolgozott. Vékás Magdolna az elmúlt időszakban készített sorozatait mutatja be.
Amióta fényképezek, szinte mindig hosszabb sorozatokban gondolkodom. Alig van önálló, egyes fotóm. Egy ideje úgy érzem, hogy a világban felmerülő sokféle társadalmi, környezeti probléma nem engedi meg, hogy csak a világtól elvonulva, az archaikus technikákkal pepecselve töltsem az időt.
Különösen a hajléktalanok sorsa foglalkoztat, sokakat ismerek a városból. Tudom a történetüket, azt is, hogy az adott pillanatban, illetve hosszabb távon mivel segíthetek nekik. Amikor a Budapesti Fotó Fesztivál témája a csendélet volt, készítettem kilenc darab, kilenc képből álló szekvenciát, Földi csendéletek lett a címe. A fotók a városban készültek, a „talált” csendéleteken legtöbbször semmit nem változtattam. Az egységek közepén minden esetben egy hajléktalan látható. Úgy fekszenek, térdelnek a járdaszigeten, aluljárókban, árkádok alatt, mint egy-egy eldobott zsebkendő, mint egy hasznavehetetlen tárgy, mint azok a dolgok, amik az őket körülvevő fotókon szerepelnek. Az utolsó tablón hajléktalanok fekvőhelyeiről készült fotók vesznek körül egy arcot, ami személyessé teszi az egész sorozatot. Ezek a felvételek kilencven százalékban telefonnal készültek.
Vékás Magdolna: Földi csendéletek, részlet a sorozatból © Vékás Magdolna
