hétfő, október 18, 2021
KezdőlaphírFoto Mozaik 129., 2009. január

Foto Mozaik 129., 2009. január

Megjelenik Január 5-én.

Fotó Piac

Börze

Kedvezménykuponok

Terjesztő szaküzletek

Fókuszban

Szilágyi Lenke: Megörökíteni a modellt
Mitől is válik egy arckép azzá, amit portrénak nevezünk? Mindenki tapasztalta már, hogy manapság a pusztán azonosítási szándékkal készített igazolványképeken a dokumentálni kívánt személy alig ismerhető fel, s ha igen, akkor általában derültséget vált ki a látvány. Miért? Régebben a műtermi szakemberek valamelyes műgonddal csinálták ezt is, de ma már az e célra használt gépek mögött szinte nincs is ember. Egy hivatalnok feje fölött lóg egy kamera, azt sem lehet tudni, mikor exponál, világításról szó sincs, személytelen, idegen a környezet, kontaktus nincs. Így aztán az sem meglepő, hogy a képről ugyancsak idegen arc fog visszanézni. És kinek jutna eszébe az efféle terméket portrénak nevezni?

Sulyok László: Az emberábrázolásról és a divatfotózásról
Számos műfaja létezik a fényképezésnek, egyetlen aspektusból azonban mindegyik fotó eltérhet a másiktól: találunk-e rajta embert, vagy sem. Míg a csendélet fő elemei a színek, a forma és a kompozíció, az emberközpontú képeknél a tekintet, a mozdulat és a főtéma, a modell környezethez való viszonya a lényeg. Akárhogyan is fotózzunk embereket, egy valamit minden esetben érdemes szem előtt tartanunk. A képek nem pusztán modelljeinkről, de rólunk is szólnak majd. Ha profik vagyunk és az alkotásban kellően tudatosak, képeinknek sajátos stílusa, hangulata és mondanivalója lesz.

Steiner Gábor: Portré-fények / Hogyan használjuk a mesterséges világítást emberek fényképezésekor?
A jó portréfotókat technikai téren három dolog határozza meg. A megfelelő objektív, a háttér és nem utolsósorban a világítás. Utóbbit a legjobb mesterségesen (is) előállítani, akkor is, ha van természetes fény, hiszen az általában nem világítja meg minden oldalról úgy a modellt, hogy az elkészült képen ne jelenjenek meg zavaró, éles árnyékok.

Portré másként: magyar Mona Lisák
A nemrég zárult reneszánsz év egyik legérdekesebb kezdeményezése volt a MAOE Fotóművészeti Tagozatának kiállítása a Duna Galériában. Tóth József ötlete alapján a tagozat fotóművészeinek Leonardo híres nőalakja, a Mona Lisa testtartásával kellett megörökítenie mai lányokat, asszonyokat.

Benkő Sándor: A beauty fotózás
Magyarországon az a tévhit uralkodott el, hogy a modellkedés elsősorban a csillogó szépségipart, és nem az alázatos szakmunkát jelenti. Tisztelet illeti azokat a modelleket, akik naponta „gyúrják” a munkát, sokszor csekély tisztelet és tiszteletdíj mellett, és csak mosoly illeti azokat a „celebeket”, akik fontoskodva a modellszakmára hivatkoznak, pedig legfeljebb csak „benéztek” egyszer a műterembe.

Mi a siker titka?
Megfejtések minden hónap utolsó keddjén a MAOE pódiumon

Benkő Sándor szemiskolája / Öt szempont a világításhoz
Cikkem elsősorban a stúdióvilágításról szól, de a világítás öt szempontja alkalmazható a természetes fény-árnyék körülményei között is.

Események naptára

Pályázatok

Galéria

Benkő Sándor szemiskolája / Öt szempont a világításhoz
A düsseldorfi születésű Thomas Ruff a kortárs fotóművészet egyik legjelentősebb alakja. Budapesti tárlatán nem a teljes életműve látható ugyan, de számos nagyon fontos és tényleg gondolatébresztő sorozatát kiállították.

Berekméri-képek a fotográfiai múzeumban
Berekméri Zoltán (Kecskemét, 1923 – Pomáz, 1988) egyedülálló alkotója volt a magyar fotóművészetnek. Már harmincéves elmúlt, amikor a Petőfi Irodalmi Múzeum fényképésze lett 1958-ban. Fényképezni viszont – amatőrként – már fiatalon elkezdett, ám életművének java a múzeumban töltött időszakban keletkezett.

Wagner István: Kitekintő / Magyar fotográfiai panoráma Berlinből
Az élet úgy hozta, hogy egyszerre három kortársunknak látható tárlata a német fővárosban. Mind harmincas éveik derekán járnak. Talán ennek a nemzedéki azonosságnak tudható be az a fiatalos kísérletező kedv és eltökélt újítási szándék, amelynek nyomán jellegzetes témaválasztásuk s markáns egyéni formanyelvük is kialakult.

Digitális világ

A fotografálás alapjai (1.) / Takács Szabolcs: Amit nem árt tudni: a digitális fényképezőgépről
Készítjük a sok fényképet, örülünk, ha némelyik jól sikerül, de sok esetben nem is tudjuk, hogy miért lett az egyik jobb, a másik kevésbé elfogadható. Megvesszük a drága felszerelést, de gyakran nem is ismerjük pontosan, amit tud, mert senki sem mondta el részletesen, mire és hogyan lehet használni az egyes funkciókat. Sorozatunkban sorba vesszük a technikai felszereléseket (fényképezőgép, objektív, vaku stb.) és az alapvető technikai ismereteket, fogásokat (reciprok szabály, mélységélesség, derítés stb.), hogy felszereléséből (no, és a témából) mindenki a lehető legtöbbet bírja kihozni. Terveink szerint a sorozat egy alapos fotóiskola tananyagát öleli fel, így hónapról hónapra a szorgalmas olvasó elsajátíthatja az alapokat és a fortélyokat egyaránt.

Technika

Fejér Zoltán: Magyar találmányok, szabadalmak / Kőbányai Kinobox
Kor- és kórtársaim kissé közhelyes emlékezete szerint fővárosunk tizedik kerületében éjjel-nappal blúzt énekelnek, miközben főzik a folyékony kenyeret. Utóbbiból biz’ sok lefolyt a száraz torkokon 1958 óta. Azért ezt a dátumot említem, mert két jó barát alig több mint öt évtizeddel ezelőtt, 1958-ban tett arra intenzív és sikeres kísérletet, hogy Kőbányán magyar szabadalmak alapján egyszerű kivitelű fényképezőgépet gyártson.

Felzárkózott a Nikon!

Mozaik

Könyves körkép / Szél Ágnes: Kert-Éden – a csönd világa

Habik Csaba rovata / Nosztalgiázzunk egy kicsit, drága szaktársaim!

Wagner István: Fényképek aukciója Kölnben / A Kunsthaus Lempertz leütései

Wagner István: A Villa Grisebach magyarjai / Fotográfiai árverés Berlinben

Rékasi Attila: Egy művészetszociológiai kutatás elgondolkodtató eredménye / A fotóművészet megítélése a fiatalok körében
A Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskolai Karának szociálpedagógus-szabadidő-szervező szakán készítettem a fenti címmel a szakdolgozatomat. Marczin István művészetszociológus, a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep vezetője volt a konzulensem. Alkotóként és szabadidő-szervezőként arra voltam kíváncsi, hogy az általam az emberiség legizgalmasabb „játékaként” tisztelt művészet, a fotó, milyen szerepet játszik a mai fiatalok életében. Azt kutattam, többek között, mennyire ismerik a fiatalok a fotóművészetet, a művészeteket. Milyenek a galérialátogatási szokásaik, hogyan kerülnek kapcsolatba a fotográfiával?

NoGun
A szerző 2003, a FotoKlikk.hu megalakítása óta ötletgazdája, megvalósítója és főszerkesztője e portálnak. A 2006-ban alapított FotoKlikk a Fotográfiáért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Építészmérnök, grafikus, typográfus, 3 évtizede az IT szektorban keres és fejleszt különleges technikai megoldásokat, most épp az élő közvetítés területén. Bővebben>>

További friss hírek