Hiller: Robert Capa a legendás fotóművész képei Magyarországon – tehetség és kalandvágy egy pillanatban

0
99

Hiller István oktatási és kulturális miniszter szerint a Robert Capa – hagyaték megvásárlása a mai Magyarországon egy kivételes összefogás eredménye. Ezt a tárcavezető akkor hangsúlyozta, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel megnyitotta a legendás fotóművész alkotásaiból rendezett ELŐ/KÉP című kiállítást csütörtökön, a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Hiller István úgy vélekedett, Robert Capa a 20. század modern szeme volt, nemcsak látott, hanem közvetített is. A legendás fotóművészt a tehetség, a kalandvágy együtt vitte arra az útra, amit ma a fotóművészetben Robert Capaként tisztelnek.
Mint arra rámutatott, Magyarországnak a kultúra, az oktatás, a tudomány területén kell megmutatnia tehetségét. „Ezt az arcot érdemes mutatnia.”
Az oktatási és kulturális miniszter reményét fejezte ki, hogy sokan meglátogatják majd országszerte a Robert Capa életművéből rendezett kiállításokat. Megjegyezte azt is, hogy a kiállítások szorosan kapcsolódnak az Amerikai Magyar Kulturális Évadhoz.
„Önök legyenek a 21. század modern szemei, ne csak lássák, hanem közvetítsék is Robert Capát” – zárta szavait Hiller István.
Gyurcsány Ferenc ünnepi beszédében felhívta a figyelmet arra, Magyarországnak azt kell megértenie Robert Capa életművéből – művészeti értékei mellett -, hogy olyan világot kell teremteni, melyben otthon érzi magát minden ember. „Csak az az ország képes megtartani fiait, lányait, amely országban a megértés, tolerancia, együttműködés uralkodik. Csak az az ország képes befogadni valakit, amely a sokszínűséget értéknek tekinti, bátorítja” – fogalmazott.
Kovács Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta, hogy Robert Capát már életében minden idők legnagyobb haditudósítójának nevezték. „Több volt ennél. A pillanat nagy tehetségű művésze. Az egyszeri, a megismételhetetlen események rögzítője”.
A főigazgató szerint Capa alkotásai művészeti, esztétikai értékei mellett különös erővel bizonyítják: a múlt fényképei hatással vannak a történelemről kialakult közgondolkodásra, és ébren tartják a közösségi emlékezetet.

2008-ban a kormány a Magyar Nemzeti Múzeumnak 300 millió forint támogatást nyújtott a csaknem 1000 darabból álló Robert Capa életművét reprezentáló gyűjtemény megvásárlására, valamint az azt bemutató első magyarországi kiállítások megrendezésére.
Robert Capa a világ egyik leghíresebb fotósa, képei az egyetemes fotóművészet kiemelkedő alkotásai. Ez a gyűjtemény a magyar kulturális örökség és kincs olyan rendkívüli gyarapítása, amelyre érdemes időt, energiát és pénzt fordítani.
A megvásárolt Robert Capa-anyag a közelmúltban érkezett meg hazánkba. Mindez egy olyan együttműködésnek köszönhető, amely példaértékű a magyar kulturális politikában. A gyűjtemény megvásárlásáról több mint két évig folytatott tárgyalást az Oktatási és Kulturális Minisztérium a világ egyik legjelentősebb fotótörténeti múzeumával, a New York-i székhelyű International Center of Photography-val (ICP).
A Magyar Nemzeti Múzeum így megvett 48 eredeti, egykorú Robert Capa fényképet és a Robert Capa Mestersorozat III. számú gyűjteményt, amely 937 db 40×50 cm-es, Capa szárazbélyegzőjével ellátott fotográfiából áll, s egy műtárgy-együttest képez. Az ICP ajándékaként kerül a múzeum gyűjteményébe a mestersorozatot kiegészítő 20 nagyobb méretű, a megvásárolt sorozatban is meglevő Robert Capa fénykép, valamint a fotográfust ábrázoló 5 portré.
A válogatás tartalmazza a már publikált, Capát igazán híressé tevő 500 fotót, de azokat is, amelyeket korábban soha nem láthatott a közönség. Az anyagból az öt fontos háború – a spanyol polgárháború, a japán invázió Kína ellen, az izraeli háború, a II. világháború, Indokína – eseményeinek megörökítése mellett Capa háborúban és békében történt rövid kiruccanásairól, hivatalos utazásairól is benyomást kaphat az érdeklődő. Dánia, Belgium, Franciaország, Magyarország, Spanyolország, Kína, az Egyesült Államok, Mexikó, Anglia, Észak-Afrika, Olaszország, Németország, az egykori Szovjetunió, Lengyelország, Hollandia, Izrael, Japán, valamint Indokína a legfontosabb topográfiai helyszínek, melyeket Capa beutazott és megörökített.

Robert Capa kiállítások a közeljövőben:

2009. március 6-16. – Magyar Nemzeti Múzeum: az ingyenesen látogatható kiállítás célja az érdeklődés felkeltése az újonnan vásárolt Robert Capa-fotógyűjtemény iránt. A gyűjtemény terjedelmét, sokszínűségét multimédiás eszközök használatával mutatja be a múzeum, amely hosszabbított nyitva tartással várja a tárlatra az érdeklődőket.
Kurátor: Baji Etelka és Lengyel Beatrix (Magyar Nemzeti Múzeum)

2009. július 2-október 16. Ludwig Múzeum: az első nagykiállítás, amelyen a gyűjteményből 200-220 kép lesz látható. A tárlat célja kortárs kép kialakítása Capa munkásságáról, illetve megmutatni, mit jelent a hagyatéka 2009-ben. A tárlat a széles közönségnek és a szakmának is számtalan újdonságot, érdekességet kínál majd a világhírű fotóművész rendkívüli életművéből.
Kurátor: Páldi Lívia (Műcsarnok)

2009 novemberétől egy országos vándorkiállítás keretében mutatnak be egy válogatást a gyűjteményből az alábbi városokban: Salgótarján, Miskolc, Sárospatak, Szolnok, Békéscsaba, Szeged, Szombathely, Győr, Székesfehérvár, Dunaújváros, Paks és Pécs.
Kurátor: Páldi Lívia (Műcsarnok)

A Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása, 2009. március 6-16.

A Magyarországra került gondosan válogatott, rendkívül színes anyag, amely egy életművet és – talán mondhatjuk – a 20. század közepe világának, történéseinek rendkívül fontos szeletét és kiemelkedő személyiségeit mutatja be, nagyjából azonos arányban tartalmaz II. világháború előtti és a háborúban, valamint utána készült fotográfiákat.
Tartalmazza Capa mára már ikonná vált képeit: A milicista halála, D-day stb. Ez alapvetően meghatározta azt a keretet, amin belül egy ízelítőnek szánt tárlaton bemutathatóak a képek.
A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán mintegy ötven kép reprezentálja eredetiben a gyűjteményt. A tárlat hívó képe az a felvétel, ahol Robert Capa Moszkvában John Steinbeck amerikai írót fényképezi. Ez a felvétel a képen látható tükörben munka közben mutatja a fotográfus alakját is, kezében a fényképezőgépével: ez a kép tehát író portré és önarckép-munkakép is egyben.
A közönség láthatja Capa legfontosabb, legismertebb képeit, illetve néhány kevésbé ismert, de nagyon izgalmas fotográfiát. A nagy sorozatokból vagy 2-3 a sorozatot érzékeltető kép – mint a D-day esetében – tekinthető meg, de a kiállítás tematikájába illeszkedik a francia kollaboránsnő gyermekével sorozatból egy kevésbé ismert felvétel is. Szerepel az első híres kép ( Trockij) és az utolsó, a Capa halála előtti utolsó fekete-fehér negatív kocka nagyítása, továbbá helyet kaptak Capa személyes, bensőséges kapcsolaton alapuló hírességekről készített portréi is. Multimédiás bemutató keretében látható mind a 937 kép digitális változata. A kiállítás részét képezi a mestersorozat 24 darab, az ICP által készített tároló doboza is. A kupolaterem falain, nagy molinókon a történések ismeretlen szereplőinek humanista érzékenységgel ábrázolt portréi villannak fel.

A Capa-gyűjtemény tárolásának, kiállításának feltételei

A mestersorozat darabjai nem igényelnek restaurátori munkát, hiszen jó állapotban, egyenként fényvédő fóliába csomagoltan, 25 dobozban, két ládában érkeztek Magyarországra január végén.
Ahhoz viszont, hogy e nagy értékű képek továbbra is jó állapotban maradjanak meg, s számos kiállításon élvezhesse őket a magyar nagyközönség, fontos, hogy olyan körülmények között tároljuk és állítsuk ki őket, ami biztosítja állaguk megóvását. A papír alapú fotográfiák általában nem fényállóak, de az archiválási minőségben előállított zselatinos-ezüst képek – Capa képei ilyenek – alacsony fényértékek mellett, lényegében stabilak.
Megóvásuk első lépése a tárolás. A MNM Történeti Fényképtárának – amely az ország első és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye – kiváló, folyamatosan ellenőrzött hőmérsékletű, páratartalmú raktára van. A raktárból történő mozgatáskor minden kép (a már itt őrzött egyedi leltározású 300.000, és a különböző nyilvántartásokban szereplő további kb. 700.000 negatív és pozitív is) ún. zsilipelésen esik át, hogy a külső hőmérséklethez és páratartalomhoz alkalmazkodni tudjanak. A Capa-fotográfiák elhelyezése most tehát biztosított.
A megóvás második lépése a megfelelő kiállítási körülmények garantálása. A legfontosabb, hogy a képek installációjának (paszpartu, képkeret, védőüveg) meg kell felelniük a maximális műtárgyvédelmi elvárásoknak. A felhasznált anyagoknak rendelkezniük kell a PAT (Photography Activity Test) „megfelelt” minősítésével, ami garanciát jelent. Amennyiben a tárgyak többször egymás után, vagy huzamosabb ideig láthatók egy kiállításon, az installációt egyedileg, minden egyes fotográfiához külön szükséges elkészíttetni, úgy hogy azután abban tárolható, utaztatható és kiállítható legyen. A károsító tényezők így csökkenthetők a minimális szintre. A kiállítások alkalmával biztosítani kell minden helyen a megfelelő műtárgykörnyezeti feltételeket: a hőmérséklet nem haladhatja meg a 20°C-t, a páratartalom 40-50 %RH között kell legyen, s a megvilágítás nem lehet erősebb, mint 100 lux. E feltételeknek mindenképpen teljesülniük kell.

A művész:

Robert Capa 1913. október 22-én született Budapesten Friedmann Endre Ernő néven, jómódú szülők második gyermekeként. A következő gyermek Kornél volt, aki később Cornell Capaként vált ismertté.
Robert Capának baloldali értelmiségiként hamar el kellett hagynia Budapestet, 1931-ben érkezett Berlinbe, ahol a Dephot Fotóügynökségnél helyezkedett el. Első fényképezőgépét Kepes Györgytől kapta. 1933-ban Berlinből is el kellett költöznie, Párizsban telepedett le, ahol André Kertész állt mellé, de Gisèle Freund, Chim, Henri Cartier-Bresson is jó ismerősei közé tartozott. Az 1932-ben készített egyedülálló Trockij-sorozata hozta meg számára az ismertséget. 1934-től szignálta képeit Robert Capaként.
1936-1937-ben részt vett a spanyol polgárháborúban, s ekkor készítette az őt halhatatlanná tevő A milicista halála című felvételét. 1938-ban a japán megszállás idején hat hónapot töltött Kínában, majd Párizs, Spanyolország következett. 1939-ben az Egyesült Államokban telepedett le. A II. világháború kitörése után Angliában, afrikai hadszíntereken, Olaszországban, Franciaországban, Belgiumban és Németországban fényképezett. Nevéhez fűződik az amerikai partraszállás megörökítése is. 1947-ben John Steinbeckkel hosszabb időt töltött az egykori Szovjetunióban. 1947-ben megalapította a Magnum Fotóügynökséget, melynek vezetését halála után testvére vette át. 1948-ban hat hetet töltött Magyarországon. 1954-ben a Life magazin felkérésére Indokínába utazott, ahol egy akna okozta a halálát.
Robert Capát művész helyett a fighter ’harcos’ kifejezéssel illették, hiszen fiatal korától kezdve a háborúk határozták meg az életét és művészetét. Tizennyolc év alatt öt háborúban vett részt, de – noha vonzotta a veszély – gyűlölte a háborút, amely végül az életét követelte. A hitelesség, a háború okozta szenvedés együttérző bemutatása képeinek egyik legnagyobb erénye. Elkötelezett fotográfus volt, mindig az áldozatok oldalán állt. Mottója szerint „Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel” – azaz a témához közel kell menni, csak úgy hiteles.

Az International Center of Photography (ICP):

Az ICP-t Cornell Capa alapította New York-ban 1974. április 14-én testvére emlékére, hagyatékának gondozása céljából.
Az Amerikában is egyedülálló iskolában évente kb. 400 kurzuson 6000 hallgató fordul meg a világ minden tájáról. A fotózás legősibb eljárásaitól a digitális technika legmodernebb válfajaiig mindent el lehet itt sajátítani.
Az intézmény múzeumi része mintegy 100 ezer eredeti felvételt őriz a fotózás őskorától napjainkig.
Könyvtárában 15 ezer kötet várja az olvasókat, kétezer életrajzi fájlra lehet rákeresni, és csaknem 6000 újság, folyóirat segíti a kutatást.
Az ICP őrzi a minden idők legkiemelkedőbb haditudósító fotóriporterének tartott, magyar származású Robert Capa (1913-1954) körülbelül hetvenezer negatívját. 1995-ben ezekből a negatívokból válogatta ki a tavaly elhunyt Cornell Capa (Robert öccse) és Richard Whelan (Robert Capa életrajzírója) a fényképész életútját átfogóan reprezentáló 937 negatívot, amelyekből három sorozat nagyítás készült, s amelyek a Robert Capa Master Selection I-III. elnevezést kapták. Az első sorozat New Yorkban maradt, a második a vállalkozást anyagilag támogató Tokyo Fuji Art Museumba került.
A Robert Capa képeiből összeállított fotógyűjteményt az ICP nemrégiben megvételre ajánlotta fel a magyar kormánynak. Az ICP több ízben kifejezett reménye, hogy a gyűjtemény olyan helyre kerüljön, amellyel folyamatos munkakapcsolat alakul ki.
Az eredeti sorozat tehát a múzeumé, egy Tokióban található, míg a harmadik válogatás a Magyar Nemzeti Múzeumba kerülő gyűjtemény alapját képezi. A fotókról ebben a kidolgozásban és ebben a formában további példányok már nem készülhetnek.

Budapest, 2009. március 5.