(Demjen, Gabor) (Budapest, 1949. június 3.) fotóriporter
Önéletrajzából: „Benczúr utcai lakásunkat a Keletnémet Nagykövetség részére kisajátították és egy kisebb, bár nagyon szép kertes lakást utaltak ki a Németvölgyi úton. Itt nőttem fel és itt alapítottuk meg a Daguerre Foto Klubot nyolcadikos általános iskolai osztálytársaimmal 1963-ban.
Az öt tag: Móra, Gosztonyi, Kovács, Flesch és jómagam közül hármunk: a tragikusan korán elhunyt Móra Gábor, Flesch Balint és én folytattuk a művészi fotózás területén tevékenységünket. Kovács Laci, aki egy nyomdában kezdett el dolgozni az általános iskola után, készített egy nagyon szépen dekorált pecsétet a Daguerre Foto Klub részére, ami ebben az időben nagy szó (és valószínűleg illegális) is volt. Együtt elmentünk megnézni Escher Károly életmű-kiállítását a Nemzeti Galériába, és mint bolond fiatalok, beírtunk a látogatok könyvébe, hogy néhány nagyméretű fotó golyóstollal volt retusálva, és oda is stempliztük a Daguerre Fotoklub pecsétjét. Ennek volt köszönhető, hogy Réti Pali bácsi felvette a kapcsolatot velünk, és felajánlotta, hogy felvennének minket, mint a Budapesti Fotoklub legfiatalabb tagjait. Itt volt első kamara kiállításom Móra Gáborral, ami kedvező kritikát kapott a Fotó havilap lapjain. Első képem a Restaurátor volt az Országos Középiskolai fotópályázaton, majd a következő évben ugyanitt első díjat kaptam Táj című fotómért. Ezen felbuzdulva elhatároztam, hogy fotósként fogok dolgozni. Először képeket vágtam az MTI retus termében, majd a FÉNYSZÖV Ferenc kőrúti műtermében, mint “röhögős” gyerek-fotós dolgoztam. Innen a Kereskedelem Technika nevű SZÖVOSZ havilap fotóriportere lettem egy évig, ahonnan a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség kért el, ahol 1972 disszidálásom idejéig különböző kiadványok ( World Youth, Jeunesse du Monde) fotoriportere és képszerkesztője voltam. 1971-ben a Magyar Fotóművészek Szövetsége felvett tagjai közé. 1972-ben a DIVSZ hivatalos útra Kubába küldött egy nemzetközi újságírói delegáció magyar tagjaként, ahol többek között Néger kisfiú című, később díjnyertes fotómat csináltam. Mivel a cseh repülő Gander repterén megállt Kanadában üzemanyagot feltölteni, és én nem léptem itt le, hazatérésem után megkaptam turista útlevelemet Ausztriába, és így egy bőrönddel 1972. szeptember 7-én Bécsbe vonatoztam és elfelejtettem visszatérni.” Felesége Hídvégi Éva fotográfus, akivel Bostonban (Mass) élnek és dolgoznak azóta is.