Sokak véleménye - az alkotók közül is -, hogy a művek újrafelhasználása, publikálása ún. "ingyenreklám" a művész számára, aki boldog lehet, hogy ezért tőle nem kérnek díjat.

Amikor 1997-ben megalakult a HungArt, azaz a képző-, ipar- és fotóművészek kollektív jogdíjbeszedő egyesülete, a szerzői jogok státusában - e területeken is - európai stílusú megoldás született. Magyarországon a tulajdon törvényi védelme éppen ezeréves múltra tekinthet vissza; egyidős az államalapítással, ám a materiális tulajdon legkülönfélébb elismerésével szemben a szellemi tulajdonnak kijáró védelem alighanem hátrányban maradt. A materiális javak jogtalan eltulajdonítását már az államalapító Szent István törvényei rendkívüli szigorral szankcionálták. Az azt követő ezer év azonban a gyakorlat és a morál szempontjából egyaránt másképpen kezelte a szellemi tulajdont. A gyakorlatban a felhasználók a nyilvánosságra hozott műveket, azaz értékeket - elsősorban a vizualitás területén - "közkincsnek", és ezen az alapon korlátlanul újrafelhasználhatónak és "kiapadhatatlan" profitforrásnak tekintették.

Sokak véleménye - az alkotók közül is -, hogy a művek újrafelhasználása, publikálása ún. "ingyenreklám" a művész számára, aki boldog lehet, hogy ezért tőle nem kérnek díjat. Az, hogy a szerzői jogok a személyiséghez fűződnek, és így elvileg soha nem szűnnek meg, ezáltal hasznukból a jogos tulajdonost rész illeti meg - nem szivárgott át sem a köztudatba, sem az alkotói tudatba. Ebben természetesen volt némi szerepe a hazánkban változatos színekben terpeszkedett autokratikus és állami túlhatalmi rendszereknek is. Az individuum szerepét a mi országunkban és az európai közösségben egyaránt elsősorban azoknak a személyiségeknek kell támogatniuk, szabadságát, a tulajdonhoz való jogát és jussát védelmezniük, akik maguk is alkotók és teremtői a szellemi produkciónak, a szellemi közkincset gyarapító alkotásoknak. Az Európai Közösséghez való tartozás politikai és gazdasági értelemben a kultúra és a szellem szférájával együttesen valósulhat csak meg. Európa és a világ kulturális életében és mozgásában pedig sokkal hatékonyabban tudunk eurokonform szerveződések keretében részt venni.

A HungArt megalakulásának előzményeként 1992-ig a Magyar Köztársaság Művészeti Alapja látta el a képző-, ipar- és fotóművészet területén a közös jogkezelési feladatokat, majd az Alap megszűnését követően egyes jogosultságok - így pl. az ún. "5%-os" követői jogdíjak és járulékok begyűjtése és felosztása - a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány feladatkörébe kerültek, míg más tevékenységek folytatására a Magyar AIkotóművészek Országos Egyesülete tett kísérleteket.

A 146/1996. (IX.19.) Korm. rendelet alapján végül is megfelelő jogi és szervezeti keretek közé került ezen művészeti terület képviselete is. A HungArt Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a tagok összességéből álló Közgyűlés, illetve az általuk választott Küldöttgyűlés. Az operatív irányítást a 18 tagú Elnökség látja el.

Egyesületünk 17 ország hasonló szervezetei tagságának képviseletét is ellátja országunk joghatóságán belül. A szerzői és személyiséghez fűződő jogok védelme közös elvei alapján a HungArt természetesen tagja az ezen szervezeteket tömörítő nemzetközi fórumnak, a CISAC-nak is.

Az 1998-as évben beszedett, úgynevezett 5 %-os jogdíjak és járulékok módot adtak arra, hogy az ún. fizető köztulajdon alapján az általunk képviselt szakmák művészei számára pályázatot hirdessünk meg. 1998. decemberében három művésznek adományozott 1.000.000, 1.000.000,- Ft értékben az 1999-es évben a HungArt Vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület művészeti ösztöndíjat. 1999-ben pedig további három - tehát hat - művész részesülhetett ösztöndíjban 2000-re, valamint lehetőség nyílt, összesen további 6 millió Ft értékben művészeti civil szervezetek különböző mértékű támogatására. A pályázatok kiírása a továbbiakban még szélesebb nyilvánosságot fog kapni, szándékunk szerint - természetesen a megfelelő lehetőségeket figyelembe véve - a támogatások volumenét növelni fogjuk.

A pályázatok elbírálását egyébként Egyesületünk választott Elnöksége végzi, amelyben egyenlő arányban valamennyi érdekelt szakma képviselve van.

Az ún. másodlagos felhasználások utáni jogdíjak és járulékok befizetése a felhasználók, illetőleg a forgalmazók részéről újabb munkák, művek és értékek születésének a lehetőségét teremtik meg. Így az ösztöndíjak és más támogatások pénzügyi alapjainak az ügye nem csak közös ügy, hanem közös érdek is, sőt kulturális közérdek, minden művésznek, valamennyi galériának és egyéb forgalmazónak, felhasználónak alapvető érdeke.

Kádár János Miklós elnök

Cím: 1055 Budapest, Falk Miksa u. 30.

Jogi képviselő: 224. számú Ügyvédi Iroda; 1055 Budapest, Falk Miksa u. 30., telefon/fax: (1) 311-6259, (1) 331-6117

Egyesületi titkár: Havas Dorottya, Kiss Katalin; 1055 Budapest, Falk Miksa u. 30. fszt. 2.

telefon: (1) 302-4386

telefon/fax: (1) 302-3810

e-mail: HungArt@com.kibernet.hu

Ügyfélfogadás: hétfő, szerda, péntek: 9.00-12.00