Nos, Tata városának nevét igen sokféle módon magyarázták az idők folyamán. A Képes Krónika értelmezése szerint valamikor réges-régen államalapító királyunk, I. Szent István keresztapját, akit Deodatus-nak hívtak, tatá-nak szólította. Ez a kedveskedő becézgetést őrizte meg aztán a város neve.

Nos, Tata városának nevét igen sokféle módon magyarázták az idők folyamán. A Képes Krónika értelmezése szerint valamikor réges-régen államalapító királyunk, I. Szent István keresztapját, akit Deodatus-nak hívtak, tatá-nak szólította. Ez a kedveskedő becézgetést őrizte meg aztán a város neve. Egy másik álláspont szerint az elnevezés a bencés apátság alapítójához köthető, aki itt telepedett le hajdanán és hasonló nevet viselt, míg egy harmadik vélemény az első előfordulást nem is a jelenlegi hangzással, hanem Thota-ként örökítette meg.

Sokszor olyan természetes, hogy egy tárgyat, vagy akár egy fogalmat a nevén szólítunk: automatikusan összekapcsoljuk a látott képet a hozzá tartozó nyelvi világgal.

De vajon honnan erednek a nevek?

A kérdés különösen érdekes lehet, ha például egy település elnevezésének eredetével kapcsolatban tesszük fel. Kinek a személyéhez köthető a névadás, és mi magyarázhatja a választást?

Nos, Tata városának nevét igen sokféle módon magyarázták az idők folyamán. A Képes Krónika értelmezése szerint valamikor réges-régen államalapító királyunk, I. Szent István keresztapját, akit Deodatus-nak hívtak, “tatá”-nak szólította. Ez a kedveskedő becézgetést őrizte meg aztán a város neve. Egy másik álláspont szerint az elnevezés a bencés apátság alapítójához köthető, aki itt telepedett le hajdanán és hasonló nevet viselt, míg egy harmadik vélemény az első előfordulást nem is a jelenlegi hangzással, hanem “Thota”-ként örökítette meg.

A “Tata” név kialakulásáról valójában csak elképzeléseink lehetnek, de egy valami biztos: a mai város emlékezetünkbe idézi a az elmúlt évtizedek, évszázadok települését. Még akkor is, ha a két egykori község, Tata és Tóváros egyesítésével csupán a XX. sz. első felében, 1938-ban jött létre a mai Tata.

2004-ben kerek évfordulót ünnepelhetünk, pontosan az 50-iket. Az alkalom pedig nem más, mint Tata legújabb kori várossá nyilvánítása, ami hivatalosan 1954. január 31-én történt meg(bár már egy 1388-as forrás is címeres városként, “civitas” jelzővel illeti a települést). Addigra talán fény derül minden apró részletre a kérdéseket illetően a helytörténészek jóvoltából.

Helyszín: Magyary Zoltán Városi és Művelődési Központ

Cím: 2890 Tata, Váralja u. 4.