Bizonyára mentek már el úgy el egy-egy belvárosi épület előtt, hogy az épp kinyíló ajtón lopva betekintve egy ámulatba ejtő világ képe sejlett fel. Vagy talán láttak már bejárati ajtó üvegére rátapadt kíváncsiakat, akikre félve tekintettek: mit és miért leselkednek be olyan mohón a lépcsőház sötétjébe.
Bizonyára mentek már el úgy el egy-egy belvárosi épület előtt, hogy az épp kinyíló ajtón lopva betekintve egy ámulatba ejtő világ képe sejlett fel. Vagy talán láttak már bejárati ajtó üvegére rátapadt kíváncsiakat, akikre félve tekintettek: mit és miért leselkednek be olyan mohón a lépcsőház sötétjébe. Amennyiben mindennek Újlipótvárosban voltak szemtanúi, könnyen meglehet, hogy a kerületi múzeum muzeológusait látták. Maczó Balázs, muzeológus, az új időszaki kiállítás kurátora ugyanis elhatározta, ha fényképeken keresztül is, de megmutatja, mit rejtenek az újlipótvárosi Bauhaus épületek bejárati ajtajai.

Újlipótváros építészeti együttese nem csak kerületi, de fővárosi, sőt, országos szinten is jelentősnek mondható, hisz az 1930-40-es években épült bérházai a magyar modern építészet fontos alkotásai közé tartoznak. Az akkor még V. kerülethez tartozó terület beépítése meglehetősen sűrű lett, ennek ellenére a bérházak többsége viszonylag jó minőségben, vegyesen historizáló, Art Deco és modern stílusban épült meg. Bár a modern bérházak között olyan jelentős építészek munkáit is megtalálhatjuk, mint Hofstätter Béla, Domány Ferenc, Ligeti Pál, Kósa Zoltán, Hikisch Rezső, Málnai Béla, Jánszky Béla, stb., a házak nagy része az 1930-40-es évek modern építészetének átlagos színvonalát tükrözi. Ugyanakkor a reprezentatív jellegű helyiségekben (lépcsőházak, előcsarnokok, kapualjak) sok esetben az átlagosnál drágább, tartósabb, elegánsabb anyagokat, kifinomult belsőépítészeti terveket alkalmaztak.
Az 1950-től XIII. kerületivé vált Újlipótváros modern bérházainak presztízse az utóbbi évtizedekben óriási mértékben megnövekedett (s ez az ingatlanárakban is kifejeződik), sokan emlegetik a bennük található lakások kényelmét és eleganciáját, mégis keveset tudunk az itt található értékekről. Különösen a sokszor nagyon igényesen kialakított előcsarnokokról és lépcsőházakról. Ez elsősorban az utóbbi idők „kapuzárási” gyakorlatának köszönhető: az érdeklődő járókelőnek nincs lehetősége benézni a kapualjakba, körülnézni a házak belsejében. A lépcsőházak építészeti és belsőépítészeti értékeit bemutató fotókiállítás ezt az ismeretlen Újlipótvárost ismerteti meg a közönséggel.
A kiállítás két nagyobb tematikai egységből áll. A kiállítótér egyik oldalán, négy szobán áthaladva oldódik fel a kiállítás címe. Milyen szellem áll a Bauhaus gondolatvilága mögött, milyen formavilággal élt az, mennyire fontos szerepe volt az építészetnek (Bau) ebben a stílusirányzatban, és milyen is egy Bauhaus ház? Majd miután kellő ismeretet magába szedett a látogató, tekintheti meg azokat a fényképeket, amelyeket Bujnovszky Tamás építészeti fotográfus készített az újlipótvárosi Bauhaus épületek lépcsőházaiban. És ha már lakáskultúra az 1930-as években, akkor nem lehet teljes a kép korabeli bútorok felvonultatása nélkül. Az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény és a Pintér Galéria a cél érdekében összefogott hát, aminek eredménye, hogy a kiállított műtárgyakat akár meg is vásárolhatja az érdeklődő.
Megnyitó: 2009. november 3. 17.30
A kiállítást megnyitja: Arató György XIII. kerületi főépítész
A kiállítás megtekinthető 2009. november 3. és 2010. március 19. között az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjteményben (1132 Bp. Váci út 50.)
Nyitva: H-CS: 10-18, P: 10-17 óra között.
A kiállítást rendezte: Maczó Balázs muzeológus
A fényképeket készítette: Bujnovszky Tamás építészeti fotográfus
A lépcsőházakra javaslatot tett: Haba Péter művészettörténész
Grafikai szerkesztés: Tárkányi Szabolcs
Nyomdai kivitelezés: Savix Kft.