Seidner Zoltán képei tanúbizonyságok arra, hogy az építészeti fényképek műfajában a szépség és a pontosság, vagyis az esztétikum és a dokumentálás nem egymást kizáró fogalmak.

A kiállítást megnyitja: Gábor Eszter művészettörténész

Seidner Zoltán képei tanúbizonyságok arra, hogy az építészeti fényképek műfajában a szépség és a pontosság, vagyis az esztétikum és a dokumentálás nem egymást kizáró fogalmak.

A kiállítást megnyitja: Gábor Eszter művészettörténész

Budapest fejlődése és átalakulása mindannyiunk ügye, rosszkedvünk vagy büszkeségünk forrása. A város összképének formálódásában minden korszak, így a 20. századi modernizmus is megteremtette a maga követendő példáit. A szemünk előtt zajló változásokat, és sokszor a városlakók és az építész szakma által is erősen kritizált alkotásokat a legkövetkezetesebben a hivatásos építészeti fotográfusok örökítik meg a maguk leíró és dokumentarista stílusában. Seidner Zoltán több mint harminc éven keresztül fényképezte a fővárost, és több mint tízezer felvételt készített. Munkásságának egyik legtermékenyebb korszakának a két világháború közötti éveket tekintjük, mert az 1930-as években kapott megbízásai alapján, az akkor kibontakozó modern, más szóval új építészet alkotásai közül nagyon sok villát, bérházat, mozit, középületet és kávéházat örökített meg úgy, hogy azok a kortárs építészet és az építészeti propaganda tökéletes kifejezőivé váltak. 1945 után Seidner – a modern építészet kirekesztettsége ellenére is – folytatatta az épületfotografálást. Először 1952-ben kapott nagyobb megbízást Budapest műemlékeinek tudományos fényképezésére, de az életművéhez tartozó városképek, riportképek és enteriőr felvételek szintén önálló elemzést érdemelnek. Felvételei megtanítanak minket arra, hogy az építészetet – kortól és stílustól függetlenül – a fényképészet felől is meg lehet közelíteni, de megtaníthatnak felfedezni azt a tényt, hogy szimmetria nélkül is lehet egy épület képe harmonikus. Seidner felfogása szerint, miközben a fényképész egy-egy felvétel elkészítésekor folyamatos keresésben van – téma, nézőpontok, pozíciók, beállítások -, kizárólag az elé táruló látvány megértése és értelmezése hozhatja csak meg a kívánt eredményt. Képei tanúbizonyságok arra, hogy az építészeti fényképek műfajában a szépség és a pontosság, vagyis az esztétikum és a dokumentálás nem egymást kizáró fogalmak.

A kiállított képek eredeti negatívjai a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Magyar Építészeti Múzeum tulajdonában vannak.

Külön köszönet Lajos Györgynek.

Helyszn: Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház Kis Manó Galéria

Cím: 1065 Budapest-Terézváros, Nagymező utca 20.
Telefon: (1) 473-2666
Fax: (1) 473-2662
E-mail: maimano@maimano.hu
Látogatható: minden hétköznap: 14.00 – 19.00.
Hétvégén és ünnepnapokon: 11.00 – 19.00