Budapest képekben – fotókiállítás-sorozat

Helyszín: Millenáris
1024 Budapest, Fény u. 20-22.

Megnyitja: Vörös T. Károly, a Népszabadság főszerkesztője

Budapest e fontos színhelyét 1951-ben nevezték el Moszkva térnek, de már 1912 óta közlekedési csomópont.

A 70-es évekbeli metróépítés valódi átszállóközponttá változtatta, a tér közepére pedig odakerült a metróállomás semmivel össze nem téveszthető, feltűnő épülete, amely miatt sokak szerint a tér egy csúnya anyajegy a város arcán.

Budapest képekben – fotókiállítás-sorozat

Helyszín: Millenáris
1024 Budapest, Fény u. 20-22.

Megnyitja: Vörös T. Károly, a Népszabadság főszerkesztője

Budapest e fontos színhelyét 1951-ben nevezték el Moszkva térnek, de már 1912 óta közlekedési csomópont.

A 70-es évekbeli metróépítés valódi átszállóközponttá változtatta, a tér közepére pedig odakerült a metróállomás semmivel össze nem téveszthető, feltűnő épülete, amely miatt sokak szerint a tér egy csúnya anyajegy a város arcán.

A teret és környékét nemcsak Budapest közlekedésében lévő jelentős szerepe, építészeti egyedisége, de az itt áthaladó, illetve az ide számtalan formában kötődő emberek sokszínűsége is fogalommá emelte fővárosunk életében.
Bár a tér a jelenlegi tervek alapján komoly változások elé néz, mostani látványa a hozzá kötődő érzelmekkel együtt markáns élmény marad a vele akár csak rövid ideig találkozóknak.

“A 90-es évek közepén ismerkedtem meg a Moszkva térrel, azóta úgy érzem, szinte semmi sem változott, az idő itt megállt.
Aki keresztülmegy rajta, láthatja, hogy mekkora az ellentét a tér és környezete között. Az utóbbi néhány évben átalakult és korszerűbb lett a Fény utcai piac, új és modern bevásárlóközpont épült a Széna téren, egyre több lakóház homlokzata kapja vissza régi pompáját a környező utcákban. Ezzel szemben a Moszkva tér évtizedek óta változatlan: egy rideg, szélfútta, barátságtalan közlekedési csomópont. Még egy talpalatnyi zöld folt sincs a betonrengetegben.

Buda középső részének kapuja város a városban, de a szűkebb értelemben vett Moszkva teret az itt megforduló emberek többsége két célból veszi igénybe: hogy átszálljon, és hogy találkozzon. Naponta százezernyi ember tör magának utat a tömegben, reggel az álmosságtól, délután a fáradtságtól kábán. Nem látva-hallva mást, csak durvaságot, rohanást, üzletelést, közönyt, nyomorúságot, lármát, többségük számára nem más ez a tér, mint egy villamoskocsikkal megtűzdelt rettenetes embermassza, egy csúnya anyajegy a város arcán.

Itt a Moszkva téren leginkább a káosz az úr, melyet teljessé tesznek a térrel együtt élők, hiszen itt működik a Főváros egyetlen régmúltú, nagyhagyományú emberpiaca. Hajnaltól reggelig munkások lepik el a metrókijárattal szembeni részt, reggeltől pedig kiegészítik őket a feketén árusítók, a hajléktalanok, az aprót kérők, a tarhálók.
Vajon lehet-e valaha is rendezett, harmonikus világ errefelé, s ugyanekkor megőrizhető-e az, ami érték, a tervezett átépítés után?
7706 budapesti közterület egyikének a neve Moszkva tér. A 18 más országbeli fővárosról elnevezett utca, vagy tér egyike Budapesten.

Egy tér Budapesten.” Móricz Simon