A kiállítás egymás mellé állítja fotóművészek, néprajzkutatók s részben amatőrök képeit, részleteket mutat be korabeli Boldogon forgatott filmekből.

A kiállítás egymás mellé állítja fotóművészek, néprajzkutatók s részben amatőrök képeit, részleteket mutat be korabeli Boldogon forgatott filmekből.

Mennyiben különbözik a néprajzi fényképezés a művészi célú fotografálástól? Mennyiben változnak az ilyen képkészítési módok, milyen stiláris átmenetek vannak közöttük? Hogyan alakul ki egy-egy falu képe mint a “népi kultúra” vagy még tágabban mint a magyar falu szimbóluma? Milyen állandó elemei és változó módozatai vannak az ilyen metaforikus értékű képeknek? Milyen eszközökkel, milyen csatornákon keresztül jut el ez a képi-vizuális anyag a társadalom különböző rétegeihez? – Ilyen kérdésekkel foglalkozik a kiállítás, mégpedig egyetlen település, a ma Heves megyéhez tartozó Boldog példáján.
Boldog képei az 1920-as évek elején a helyi főjegyző, Bruckner Jenő fényképei jóvoltából jelentek meg először az országos lapokban. Az igazi felfedezés azonban Balogh Rudolfnak és a néprajzkutató Ébner (Gönyey) Sándornak volt köszönhető. Az ő nyomdokain mások is sűrűn felkeresték a Budapesthez közel eső falut, amely egyre ismertebbé vált népviselete, gyöngyösbokrétás csoportja, Jézus Szíve napi búcsúja, látványos lakodalma és más szokásai révén. Még pontosabban: az ezekről készült fényképeknek köszönhetően. Fotográfusok mellett filmrendezők is felfedezték a falut, s több játékfilmet, híradófelvételt forgattak boldogi szereplőkkel.
A több évtizedes fotográfiai érdeklődés jóvoltából Boldog képei a fotóművészet és a néprajz mellett a közkultúrába is eljutottak. Boldog a magyar faluról elterjedt vizuális képzetek fontos elemévé vált. Egymás mellé állítja fotóművészek, néprajzkutatók s részben amatőrök képeit, részleteket mutat be korabeli Boldogon forgatott filmekből. Az eredeti alkotások mellett sorra veszi azokat a népszerűsítő eszközöket is, amelyek elősegítették a képek elterjedését, így bemutatja az újságok, filmek, képeslapok, reklámok, plakátok s hasonlók szerepét. Ezáltal a kiállítás kettős értelemben foglalkozik a fényképekkel: egyrészt az alkotók, a fényképezők szemszögéből, másrészt a (fény)képek felhasználása, fogyasztása szempontjából.

Rendező: Fejős Zoltán

Helyszín: Néprajzi Múzeum – II. emelet

Cím: 1055 – Budapest (Pest),
Kossuth Lajos tér 12.
Tel: (1) 473-2400, (1) 473-2440
E-mail: info@neprajz.hu
Nyitva tartás: 10-18 óráig. Hétfőn zárva.