Göbölyös Luca munkáit élettörténetéből kibontakozó általános érvényű, jellemzően társadalomkritikai hangvétel jellemzi. Frissen, véleményének artikulálásával reagál az emberiség drámáira. Az ezekben rejlő örök tartalmakra, melyek a jelenből bomlanak elő.
Címadó munkája az ismert propagandisztikus és tendenciózus hangulatkeltő értelmezésektől függetlenül reflektál a többségi társadalomtól elszigetelt, általa megtapasztalt idegenség és a tömeges háborús menekültlét sajátosságaira. Eddig itthon be nem mutatott munkája címe németül: Menny és Pokol, – ami ugyanakkor német nyelven az ugróiskola játék neve.
A Himmel und Hölle alapélményét az 2015-ös menekültválság adta, de épp ezekben a hónapokban Európa közepének mindennapjait áthatja az otthont elvesztő, semmibe kilépő sorsok súlyos tapasztalata. Aligha lehet közvetlenebb és elevenebb egy műalkotás, mint ez az aktualizált, szándékoltság nélküli, hisz a Fészek körötti utcákat, városrészeket ezekben a napokban a szomszédban zajló háború által földönfutóvá tett emberek sokasága éli, lakja.
Göbölyös Luca munkái az emberi létezés örök mintázatainak szubjektív elemzései. Human behavior című, szelíden elfogadó, ugyanakkor irónikus videója a 2007-es Isztambul Biennálén debütált, és eddig itthon nem volt látható. Falkalétünk általános jellegzetességeire, kollektív ösztönműködéseink ezúttal vicces, máskor azonban akár ijesztő tulajdonságaira reflektál. A Be careful életünk megúszhatatlan kísérő motívumát, be(nem)gyógyuló sebeinkkel való kényszerű együttélésünk édesfájdalmas lehetetlenségét mutatja meg. A Void Traces of Existence pedig, amolyan végtelenbe tartó, gonddal becsatolt utazás, amelyet a valóság megváltoztatásának sziszifuszi igyekezete ír fölül. E mindennapos monoton cselekvés mélyén mindvégig ott rejtőzik a metafizikus elvágyódás hiábavaló igyekezete.
A Fészek kis köralakú kiállítótérének, a Hermann-terem padlóján kiterülő, sematikusan leegyszerűsített térképből létrejövő ugróiskola Európát jeleníti meg, kiindulópontokként az egykori menekültközpontokat, Törökországot és Görögországot láttatja. Az akkoriban megengedhetetlen és elfogadhatatlan menekültpolitikát folytató Magyarország képezi az elkerülendő poklot, míg a vágyott mennyország, a cél(állomás): Németország.
Sem a menny, sem a pokol nem önkéntes vállalás, ahogy egy féllábon végigjárt ugróiskola sem. Kíméletlen különbség, hogy a klasszikus játékban hiba esetén legalább a startmezőn az út újrakezdhető, míg a menekült lét nem biztos hogy ad további esélyt. A videón maga az otthontalanságot, be nem tagozottságot frissen megélt, a történelmi léptékű
folyamatot empátiával követő (fehér, európai, középosztálybeli,
keresztény, nő) művész ugrálja végig az ugróiskola állomásait. A világra gyanútlan kíváncsisággal forduló kislányos játék és az ismert valóságos meneküléstörténetek kíméletlen kontrasztot alkotnak. A rituális előrejutási kísérlet arra figyelmeztet: ma a “mások”, a “nemmi”, az “ők” a világpolitika kárvallotjai vannak soron, ám ugyanez holnap megfordulhat: bármelyikünk bármikor földönfutóvá lehet.
Bojár Iván András
művészettörténész
Kiállított videók:
- Himmel und Hölle 2017
- Human behavior 2007
- Be careful 2022
- Void Traces of Existence 2022
