Az idén hatályba lépett új rendeletek, amelyek a drónok reptetését és használatát szabályozzák, komoly nehézségek elé állítják a természetvédelmi szervezeteket és a lakosságot. A légi felvételek alapján gyorsan és egyértelműen igazolhatók, jól bemutathatók voltak a szakhatóságok részére a védett területeken folyatott jogellenes gazdálkodási formák, még akkor is, ha a terepen állva nem volt egyértelmű a szituáció. Így időben le lehetett állítani egyes káros folyamatokat, számos értékes természeti terület megmenekülése köszönhető a gyors felméréseknek.
Egy pozitív példa, amikor a lakosság és cégek segítenek
2020. decemberében a Szigetszentmiklóson bekövetkezett olajszennyezést nagyon gyorsan lokalizálták az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság szakemberei, miután számos alkotó, helyi lakosok légi felvételeit használhatták, majd az Interspect Kft. és a Roger.Wilco. Bt. felajánlásából készült ortofotón feltérképezték a szennyezést és az érintett élőhelyeket.
Ugyancsak ez a két cég adományozta a Magyar Madártani és természetvédelmi Egyesület számára ingyenesen a Budaliget és Solymár között húzódó erdő, a Budai-hegység egyetlen szalamandra-élőhelyének ortofotóját a terület védetté nyilvánításához. A felmérést drónokkal végezték el.
2021-től már kockázatos a drónok bevetése
Az új jogszabályi környezet hazánkban jóval szigorúbb más EU tagállamok drónokra vonatkozó szabályozásánál. Aki a terület kezelője, tulajdonosa nélkül drónnal készít felvételt, akár börtönbüntetésre és kiemelten magas bírságra számíthat. Mindez kézi fényképezőgép, sárkányrepülőgép, vagy más megoldás esetén nem igaz, de ezek bevetésére ilyenkor korlátozott a lehetőség.
A Szilas-tó Természetvédelmi Terület esetében már nem jutottak felvételekhez a szakemberek
A Szilas-tó Természetvédelmi Terület 2020. december végi tarvágása a lakosok felháborodását vonta maga után. Bár a XV. kerületi önkormányzat is lépéseket tett a terület kisajátítása érdekében, a munkálatok folytatódtak, pedig a 20 hektáros erdő 25/A1 és 25/B1 erdőrészleteinek elsődleges rendeltetése természetvédelmi, másodlagos természetvédelmi és településvédelmi, a faanyagtermelés csak a további rendeltetési szinten jelenik meg. A tarvágás látszólag jogszerű, azonban felvetődik a kérdés, hogy az Alkotmánybíróság 14/2020. (VII. 6.) határozata nem érinti-e a védett terület használatának szabályozását. Ugyanis a határozat az erdőtörvény egyes elemeit megsemmisítette, arra hivatkozva, hogy „a magán-erdőtulajdonosok tulajdonhoz való joga nem igazolhatja a gazdasági érdekek előmozdítását a természeti értékek védelmével szemben”. A tarvágás és a természetvédelmi korlátozások betartásának követése érdekében szokás szerint, távérzékeléssel kívánták a szakemberek alátámasztani érveiket. Erre azonban a nyilvánosan hozzáférhető adatok nem alkalmasak, és az új jogszabályok mellett annyi tulajdonos engedélyét kellene beszerezni, hogy a felderítésük hónapokba telhet.
A megoldást most a kisléptékű, ingyenesen hozzáférhető műholdfelvételek jelentették, de amint látszik, az események követésére és pontos felmérésére ezek nem alkalmasak, így eltűnhetnek a fővárosi védelem alatt álló rákospalotai turjános erdők.
A károk vizsgálata és igazolása ingyenesen elérhető Sentinel 2 űrfelvételeken ment végbe, amelyekre a tagállami rendeletek hatálya nem terjed ki. Elgondolkodtató, hogy a világ bármely pontjáról kémkedhetnek utánunk, de a tagállami jogszabályok nem biztosítják az egészségünk és megszokott, szeretett tájaink védelmét biztosító önvédelmi folyamatok gyors és biztonságos elősegítését.
Dr. Török Katalin, Dr. Bakó Gábor
