Kerekasztalbeszélgetés a légi távérzékelési feladatokról – összefoglaló

0
41

2020. február 28-án a légi távérzékelési feladatokról szervezett kerekasztal beszélgetést a Légi Térképészeti és Távérzékelési Egyesület az Óbudai Egyetem Geoinformatikai Intézetében.

A kerekasztal beszélgetésen jelen volt két mérnöki kamarai tagozat, három egyetemi kar és számos cég képviselője, 50 fő jelentkezett be a limitált chat szobába és három számjegyű volt azok száma, akik az interneten online követték a megbeszélést, köztük többen az Amerikai Egyesült Államokból, Franciaországból, illetve Spanyolországból.

Fotó: Dr. Busics György

Az ülés hosszúra sikerült, konszenzus született minden témában. A legfontosabb szakmai javaslat, amelyben az összes résztvevő egységesen egyetért, mi több a résztvevők külön felszólaltak mellette, hogy a légi térképészeti termékek paramétereit nem szabad általánosan jogszabályban rögzíteni, arról kizárólag a megrendelő dönthet, az általa támasztott követelményeket rögzítő vállalkozási szerződésben. Ez alól kivételt csupán a szakágazatok speciális anyagai jelenthetnek, amelyekről viszont nem lehet általánosan nyilatkozni, ágazatonként kell megvizsgálni őket.

A kerekasztal a következő paraméterek fontosságára hívta fel a figyelmet a 350 – 1100 nm spektrum tartományban rögzített raszteres felvételekből előállított ortofotók esetében:

  • geometriai felbontás;
  • dinamika;
  • spektrális felbontás csatornánként;
  • radiometriai felbontás csatornánként;
  • fájlformátum;
  • tömörítés mértéke vagy tilalma;
  • érdemes meghatározni a felvételek elkészítésének időszakát;
  • érdemes meghatározni a felvételek elkészítéséhez megfelelő időjárási viszonyokat;
  • érdemes meghatározni a felvételek elkészítéséhez megfelelő napszakot;
  • érdemes meghatározni, hogy a felvételeket milyen százalékban terhelheti felhő, felhőárnyék, köd, pára, szmog, illetve a tájon előfordulhat-e belvíz-, árvízelöntés, hó borítás;
  • a felvételek fényérzékenységének felső határa is opcionálisan meghatározható, a jel-zaj viszony optimális alakulása érdekében;
  • amennyiben későbbi fotogrammetriai feldolgozás céljából készítjük a légifelvételeket, meghatározható a kameratengely dőlésszöge, a felvételek sorirányú és sorok közötti átfedése, illetve, hogy egy sorozatfényképezés alkalmával egy, az adott megvilágítási körülményekhez választott blendemérettel készüljenek a felvételek;
  • a végtermék geometriai pontossága;
  • nyilatkozat, amelyben az előállító kijelenti, hogy a felvételeket a georeferált állomány geometriai, radiometriai, árnyalatbeli kiegyenlítésein és a mozaikolás során végbemenő képillesztéseken kívül semmilyen képmanipuláció nem terheli, vagy amennyiben mégis, ábrákkal bemutatva a jegyzőkönyvben felsorolja azokat.

Dr. habil. Molnár András javaslatának megfelelően kihangsúlyozásra került, hogy nem minden légi távérzékeléssel előállított térkép esetében értelmezhetők a fenti pontok, léteznek hőtérképek, UV tartományokban készülő felmérések, turbulencia térképek, és radioaktivitást mutató térképek, amelyek technológiai okokból nem készíthetők el azonos magasságból, azonos terepi felbontással, képdinamikával. Így az előbb felsorolt paraméterek csak a 350 – 1100 nm tartományú csatornák esetében javasolhatóak.

Fotó: Dr. Busics György

Az anyagok felhasználóit, jogosultjait, tulajdonosait szintén a vállalkozási szerződés kell megnevezze. A résztvevők és hozzászólók kiemelték a jegyzőkönyv fontosságát, a nyilatkozat értékét az “agyondokumentált”, minden munkafázis résztermékét kötelezően átadó módszerhez képest, mert az túl nagy teher a megrendelőre nézve, a szolgáltatók pedig megkerülik. Ezzel szemben a jól dokumentált, független ellenőrző mérésekkel ellátott termékeket támogatták.

Az átadási jegyzőkönyvnek érdemes kitérni a következőkre:

  • a készítő vállalkozás megnevezése, székhelye és a termék munkaszáma;
  • a felhasznált fényképek száma;
  • a légifényképek fényképezésének dátuma és ideje;
  • repülési magasság tartomány, átfedések átlagos mértéke;
  • átlagos terepi felbontás;
  • geometriai megbízhatóság (legalább RMSEh);
  • a felületmodell áttekintő képe (rávilágít az esetleges modellhibákból adódó lokális geometriai megbízhatatlanságra);
  • nyilatkozat, amelyben az előállító kijelenti, hogy a felvételeket a georeferált állomány geometriai, radiometriai, árnyalatbeli kiegyenlítésein és a mozaikolás során végbemenő képillesztéseken kívül semmilyen képmanipuláció nem terheli, vagy amennyiben mégis, ábrákkal bemutatva a jegyzőkönyvben felsorolja azokat.

A légi térképészeti termékeket geodéziai ellenőrző visszaméréssel érdemes validálni, és ki kell dolgozni egy ajánlást arra vonatkozóan, hogy adott képszám, átfedés, területméret/alak mellett mennyi ellenőrzőpont ajánlható, amely reprezentatív módon jellemzi a termék geometriai megbízhatóságát. Fontos kiegészítés, hogy nem minden esetben lehetséges reprezentatív visszamérés (pl. lápok, tavak, egyes bányák esetében), így ezt önellenőrzési ajánlásként és nem szabályként kell kezelni.

A jelenlévők támogatták az új, de folyamatosan bővülő, a jövő technológiáira is nyitott, dinamikusan alakuló egységes légi térképészeti fogalomtár, illetve a szolgáltatók és megrendelők segítése érdekében számolótáblázattal is ellátott geometriai ellenőrzési útmutató kialakítását, fejlesztését.

A résztvevők – a megrendelők eligazodását segítendő – érdemesnek tartották megfelelő, de nem kiemelkedő minőségű mintaállományok zsűrizését és közzétételét az átlagos minőségű légi térképészeti termékekre (ortofotók, pontfelhők, DFM, DDM) vonatkozóan. Kihangsúlyozva, ezek akkor értékesek, amennyiben jegyzőkönyv is jár hozzájuk, amely rögzíti a fent jelzett paramétereket: hány képből, milyen szenzorral, milyen magasságból, milyen átfedésekkel készültek.

A Légi Térképészeti és Távérzékelési Egyesület vezetése már most tervezi a kerekasztal beszélgetés folytatását. Ahogy elmondták: “Sok feladat áll még előttünk, de az irány minden résztvevő szerint megfelelő. A továbbiakban még részletesebb, még több szférából érkező szakember szaktudására építve tervezzük kialakítani javaslatainkat. Továbbra is várunk minden észrevételt, javaslatot a teljes tagságtól. Mindannyian ezzel dolgozunk, nap mint nap, tegyünk szakmánk sikerességért és fenntarthatóságáért közösen.”

Forrás: Légi Térképészeti és Távérzékelési Egyesület – , Lehoczky Máté

passziv_legi_taverzekelesi_szolgaltatasok_tervezese