13.9 C
Budapest
Saturday, June 14, 2025

Balogh Rudolf (1879-1944) élete és ritkán látott felvételei – Tőry Klára írása

Méltán nevezték el 1992-ben a magyar fényképezés legrangosabb szakmai kitüntetését azok számára, akik a legtöbbet tették fotográfiánkért Balogh Rudolfról, a kiváló fotoriporterről, lapszerkesztőről, az úttörő és formateremtő fotóművészről, aki a hazai szaksajtó, illetve a fotós élet meghatározó szereplője volt. Nemcsak kortársaira gyakorolt döntő hatást, hanem még évtizedek múlva is befolyása volt sok amatőr- és hivatásos fotós szemléletére. A két világháború közötti időszak a magyar fotóművészet széleskörű kibontakozásának, a hivatásos portréfényképezés megújulásának, jelentős létszámú amatőrtábor kialakulásának és kiemelkedő jelentőségű művészegyéniségek munkásságának kora. Ekkor vált nemzetközileg ismertté és elismertté a magyar fotókultúra, ekkor alakult ki a kiállító művészek munkáira jellemző, többé-kevésbé egységes, nemzeti karakterűnek tartott formanyelv, amelyet a külföldi kritika ’magyaros stílus’-ként(1) értékelt. Ennek az irányzatnak elindítója és elismert vezéralakja az akkorra már nagy tekintélynek örvendő fotoriporter, Balogh Rudolf volt. Súlyos hiba lenne azonban Balogh Rudolf jelentőségét a magyaros stílusban játszott szerepére leszűkíteni, mely évtizedekig általános nézet volt. Ezen főként első világháborús hagyatékának 1978-as megtalálása, az 1981-es Műcsarnokban megrendezett TényKép. A magyar fotográfia története 1840-1981(2) című átfogó fotótörténeti kiállítás és Kincses Károly – Kolta Magdolna Minden magyar fotóriporterek atyja: Balogh Rudolf(3) című könyvének 1998-as megjelenése változtatott. 2012-ben az OSZK Balogh Rudolf – aranykoszorús fényképész mester (1879–1944) kiállítás(4) kurátorai, Csillag Katalin és Albertini Béla új kutatásik eredményeként – írásos- és sajtó dokumentációk, levéltári források feltárásával – számos új adattal gazdagították ismereteinket Balogh Rudolf családjáról, életútjáról.

1879. szeptember 1-jén Balogh Adolfként zsidó családba született Budapesten, apja Balogh Sámuel, anyja Weisz Zsófia volt.(5) A fővárosban végezte elemi iskoláit, majd a család Győrbe költözése után itt tanult tovább, arról azonban nincs adat, hogy érettségizett volna. Iskolai rajztanára, Ruby Miroszláv tanította meg a fényképezés alapelemeire, s ismertette meg a korabeli festőies művészfényképezés labortechnikájával, az un. nemes eljárásokkal.(6) 1895 és 1902 között kevés hiteles adat maradt fenn róla, így az ifjúkoráról keletkezett legendáriumba tartozik, hogy 14 évesen a győri árvizet fényképezte volna, hiszen az 1883-as nagy győri katasztrófa idején Balogh mindössze négy éves volt, és Pesten élt.(7) Apja sem vízépítő mérnök volt, 1902-ben napszámosként tartották nyilván.(8) Arról sincs dokumentum, hogy az iskola befejezése után a bécsi Höhere Grafische Lehr- und Versuchsanstalt hallgatójaként folytatta volna fotográfiai tanulmányait. Valószínű viszont, hogy szaktudását külföldön, Németországban vagy Ausztriában fejlesztette tovább. 1902-ben Pestre költözvén hol Balogh Adolfként, hol Balogh Rezsőként, hol már Balogh Rudolfként jelezte képeit. 1903-ban önálló műtermet nyitott, majd 1912-ben a Váci utca 12-ben nyitotta meg városszerte nevezetes, kilenc nagy teremből álló, kiváló felszerelésű műtermét. Hirdetése szerint ’fényképészeti és heliogravűr műintézetében’ „készít művészi arcképeket, architektura, interieur és tájfelvételeket, festményreprodukciókat, hírlap- és könyvillusztrációt, fotográfiai specialitásokat. Tanítja a fényképezés összes ágait elméletileg és gyakorlatilag.”(9) A szokványos portrék mellett gyakran fényképezte a bálok jelmezes figuráit. A portrézás és a többi felsorolt munka azonban valószínű már kezdetben is csak biztos megélhetést nyújtó kiegészítő tevékenységet jelenthetett számára. 1910 után egyre gyakrabban bízták rá a színházi előadások, valamint a hétköznapi és a politikai élet eseményeinek megörökítését.

A pályakezdő fotográfus korai képei igen széles témakört öleltek fel, de érdeklődése már korán a riport felé vonzotta. 1903-tól a lap 1921-es megszűnéséig a Vasárnapi Újság fotóillusztrátoraként dolgozott, ahol Jelfy Gyula volt a vezető fotóriporter. Nevével elsőként megjelent felvétele a képviselőház 1903. augusztus 10-iki üléséről(10) jelzi, hogy már kezdettől fogva komoly rutint igénylő feladatokkal is megbízták. Rendszeresen jelentek meg hírfotói a legkülönbözőbb témakörökben, szinte nem volt olyan száma a lapnak, melyben nem jelentek volna meg képei, rövidesen neves ’hírlap illusztrátor’ lett. 1914-ig számos, név nélkül publikált fotója mellett mintegy 1500 szignált képét közölte a lap, de riporteri munkássága igazából a háborús években teljesedett ki. Amolyan mindenes fotóriporterként, a későbbi ’száguldó riporterek’ módjára dolgozhatott. A Kincses – Kolta könyv az 1910-es években a lapban megjelent Balogh-hírfotók széles skáláját sorolja fel. „Vasúti sztrájkokról, automobil virágkorzókról, koronázásokról, karácsonyfa-vásárokról, királyi és főhercegi látogatásokról, felhőszakadásokról, temetésekről, aratóünnepélyekről, szoboravatásokról, a parlament … viharos életéről, tüntetésekről, újonnan avatott létesítményekről, a rendőrség új egyenruhájáról és az országos ebkiállításról, a Kossuthmauzóleum avatásáról, az Áchim-perről és különféle hadgyakorlatokról, a mozgóposta működéséről, bálokról, kerti ünnepélyekről vagy akár a tangó figuráiról”(11) tudósított. És még hosszan folytathatnánk a sort. Otthonosan mozgott a legkülönfélébb sportok fotózásában is. Az átlagolvasó számára megközelíthetetlen helyeken is megfordult kamerájával: főúri kastélyokban, híres művészek műtermében(12), színészek villájában, magán-műgyűjteményekben, az elit számára rendezett vadászatokon. Nagy számban örökítette meg Budapest szép részleteit, városképeit, a reprezentatív új épületeket. Nem egy tudósítása már a kor újdonságaként egy-egy cikket illusztráló képriport formában, öt-hat, vagy még több képben járta körül témáját. Feszített munkatempója nem ment a minőség rovására, sőt, számos technikai újdonsággal, így a ’távcső-lencsének’ nevezett teleobjektívvel kísérletezett és panoráma fényképezőgéppel is készített városképeket. Idegenforgalmi célú táj- és városképeihez itthon az elsők között készített színes diapozitíveket a világ első használható színes eljárásával, a gyárilag előállított autochrom lemezekre, és kiállításra is küldött színes képeket. A lapnál néhány év alatt megszilárdult helyzete lehetővé tette, hogy nem kellett minden nap egyik helyről a másikra rohangálva minden témát fotóznia, így munkakörülményei nyugodtabbá váltak. A konkrét eseményhez köthető hírfotók helyett derűs, nyugodt alkatának inkább megfelelő témakört, zsánerképeket, az évszakok változásának megfelelő apró eseményeket, hangulatokat fényképezett. Az 1906-ban megjelent Torockói lányok(13) későbbi fő témakörének, a népviseletes zsánerjelenetnek egyik első jelentkezése volt.

Válogatott irodalom
Könyve, írásai:
Ungarnfiebel / Hungarian Pictures / Images hongroises / Visioni Ungheresi. (Magyar képek) Magyar Királyi Kereskedelmi Hivatal – Magyar Film Iroda, 1935.
Az olvasóhoz (beköszöntő). Fotoművészet, 1914/1.
Interjú Balogh Rudolffal a fotoriportról. Magyar Fotográfia, 1931/6.
In: Das malerische Ungarn (Festői Magyarország) Cserépfalvi, Budapest, 1934.
A magyar művészi fényképezés. Fotoművészeti Hírek, 1934/4.
In: Magyarország / Ungarn / La Hongrie / Hungary Országos Idegenforgalmi Hivatal, Budapest, 1038–38.

Könyvek, cikkek Balogh Rudolfról:
Balogh Rudolf. (Fotóművészeti Kiskönyvtár, előszó: dr. Vajda Ernő) Corvina, Budapest, 1969.
In: Tőry Klára: A magyar fotográfia útja. 3. rész (TV szakszöveg, kézirat: 1973., vetítés: 1977.)
In: Contemporary Photographers. (szerk: Colin Naylor) Tőry Klára: Balogh Rudolf. St. James Press. Chicago-London, 1988.
In: A fénykép varázsa. 12 kiállítás a magyar fotográfia 150 éves történetéből. Magyar Fotóművészek Szövetsége – Szabad Tér, Budapest, 1989. Chochol Károly: Balogh Rudolf., Tőry Klára: A magyaros stílus.
Kincses Károly: Balogh Rudolf minden fotoriporterek atyja. A magyar fotográfia történetéből 13., Magyar Fotográfiai Múzeum, 1998.
In: Kincses Károly: Fotográfusok Made in Hungary. Aki elment, aki maradt. Magyar Fotográfiai Múzeum, 1998.
In: Kincses Károly: Mítosz vagy siker? A magyaros stílus. A magyar fotográfia történetéből 21., Magyar Fotográfiai Múzeum, 2001.
In: Boldog / képek (katalógus, szöveg: Fejős Zoltán) Néprajzi Múzeum, 2005.
Balogh Rudolf első világháborús panorámaképei – Panorama Images of the First World War by Balogh Rudolf. (katalógus, szöveg: Baki Péter) Kecskemét, Magyar Fotográfiai Múzeum, 2006.
In: The History of European Photography 1900-1938. Central Eurpean House of Photography, Bratislava, 2010.
Képeinkhez. Balogh Rudolf. Magyar Fotográfia, 1927/9.
Révész Imre: Fényképkiállítás. Magyar Fotográfia, 1931/8.
Hevesy Iván: A fényképkiállításról. Magyar Fotográfia, 1931/9.
Rónai Dénes: Balogh Rudolf. Magyar Fotográfia, 1932. júl. 3.
Angelo: Reflexek. Magyar Fotográfia, 1934/7.
Hogyan született a ’magyar stílus’? Interjú Balogh Rudolffal. Fotoművészeti Hírek, 1934. szeptember
Haller F. G.: Magyar értékeink. Fotoművészet, 1943/4.
Dr. Zajky Zoltán: Balogh Rudolf műveinek emlékkiállítása. Fotó, 1960/10.
Hevesy Iván: Balogh Rudolf fotóművész emlékkiállítása a Petőfi Múzeumban. Magyar Nemzet, 1960. szept. 23.
Kocogh Ákos: Új könyveinkről. Balogh Rudolf munkássága. Fotóművészet, 1969/4.
Tőry Klára: A magyar fotográfia útja. 1973. (TV szakszöveg 3. rész, vetítés: 1977.)
Szarka Klára: „A magyaros mester.” Ötven éve halt meg Balogh Rudolf. Magyar Hírlap, 1994. 236.)  
Kincses Károly – Kolta Magdolna: A haditudósító Balogh Rudolf. Fotoriporter, 1999/1-2.
Baki Péter: A Vasárnapi Újság és a fotográfia (1854-1921) A magyar fotográfia forrásai 2., Magyar Fotográfiai Múzeum, 2005.
Boldog / Képek / The Village of Boldog Images (katalógus, szöveg: Fejős Zoltán) Budapest, Néprajzi Múzeum, 2005.
Tőry Klára: Balogh Rudolf. Digitális Fotó Magazin, 2005. július-augusztus
Albertini Béla: A „magyaros” fényképezés sajtóáradatának kezdetei. 1., 2. Fotóművészet, 2012/2., 3.
Balogh Rudolf – aranykoszorús fényképész mester (1879–1944) 2012.11.06.
Bata Tímea: Balogh Rudolf – aranykoszorús fényképészmester. https://archiv.magyarmuzeumok.hu/ kiallitas/977 _balogh_rudolf_%E2%80%93_aranykoszorus_fenykepeszmester 2012.12.18.

Lábjegyzetek
1 A magyaros stílus elnevezést – amellyel a két világháború közötti művészi igényű, főként amatőr-fényképezés jellegzetes irányzatát jelölték – a maga korában és később is gyakran idézőjelbe tették, mely arra a bizonytalanságra utal, hogy jogos-e tartalmilag és formailag specifikus vonásokról beszélni.
2 Tény-Kép A magyar fotográfia története 1840-1981. Műcsarnok, 1981.12.19–1982.01.31.
3 Kincses Károly – Kolta Magdolna: Minden magyar fotóriporterek atyja: Balogh Rudolf. A magyar fotográfia történetéből 13., Magyar Fotográfiai Múzeum, 1998.
4 Balogh Rudolf – aranykoszorús fényképész mester (1879–1944) Országos Széchényi Könyvtár, 2012.11.06-2013.01.19.
5 Albertini Béla: A „magyaros” fényképezés sajtóáradatának kezdetei. (1. rész) Fotóművészet, 2012/2. 109. o.
6 Kincses – Kolta: i. m. 7. o.
7 Kincses – Kolta: i. m. 8. o.
8 Albertini Béla: i. m. 110. o.
9 Tarr László: A régi Váci utca regényes krónikája. Helikon, 1984. Idézi: Kincses – Kolta: i. m. 7. o.
10 Vasárnapi Újság, 1903.08.16. Közli: Kincses – Kolta: i. m. 8. o.
11 Kincses – Kolta: i. m. 8. o.
12 Farkas Zsuzsa: Rippl-Rónai József a Fényben. Fotóművészet, 2018/3. 115. o.; Kincses – Kolta: i. m. 8. o.
13 Vasárnapi Újság, 1906. karácsonyi melléklete Közli: Kincses – Kolta: i. m. 11. o.
14 A budapesti Photo Club I. Nemzetközi Művészi Fényképkiállítása, Nemzeti Szalon, 1903.
15 Műkedvelők fényképkiállítása. Vasárnapi Újság, 1907.04.07. 281. o. Idézi: Kincses – Kolta: i. m. 12. o.
16 Dr. Kelen Béla: Országos fényképkiállítás a Műcsarnokban. Magyar Iparművészet, 1908. Idézi: Kincses – Kolta: i. m. 14. o.
17 Vasárnapi Újság, 1908.06.07. Idézi: Kincses – Kolta: i. m. 14. o.
18 Dr. Kohlmann Artúr: Képeinkről. Az Amatőr, 120. o. Idézi: Kincses – Kolta: i. m. 14. o.
19 Balogh Rudolf: Az olvasóhoz. Fotoművészet, 1914. június 1. 1. o.
20 Balogh Rudolf i. m. 2. o.
21 Balogh Rudolf: i. m. 1. o. Idézi: Tőry Klára: In: A fénykép varázsa. 12 kiállítás a magyar fotográfia 150 éves történetéből. Magyar Fotóművészek Szövetsége – Szabad Tér, Budapest, 1989. Tőry Klára: A magyaros stílus. 159. o.
22 Idézi: Kincses – Kolta: i. m. 17. o.
23 A kaiserlich und königlich (császári és királyi) rövidítése az Osztrák-Magyar Monarchia közös intézményeinek megjelölésére szolgált.
24 Én a szabadúszó fotoriporter Müllner Jánost is közéjük sorolnám.
25 Baki Péter: Balogh Rudolf háborús panorámaképei – Panorama Images of the First World War by Rudolf Balogh. Bevezető. Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét, 2006. sztln 
26 [-]: Balogh Rudolf. Vasárnapi Újság, 1914.10.18. Idézi: Kincses – Kolta: i. m. 18. o.
27 Baki Péter: i. m. sztln 
28 Baki Péter: i. m. sztln 
29 [-fazekas]: A magyar müvészi fényképezés mestere: Balogh Rudolf. Magyarság, 1936.04.12. 27. o. Közli: Kincses – Kolta: i. m. 20. o.
30 Vasárnapi Újság, 1914. 45. sz. 11.08.; 1914. 46 sz. 10.15. Közli: Baki Péter: A Vasárnapi Újság és a fotográfia. (1854- 1921) A magyar fotográfia forrásai 2. Magyar Fotográfiai Múzeum, 2005. 36. o.
31 Magyar Hírlap, 1934.10.13. Idézi: Kincses – Kolta: i. m. 20. o.
32 Nincs konkrét adat arra, hogy pontosan mikor lett Az Est Lapok munkatársa. Névaláírással jelzett képei 1925.11.22-től jelentek meg a Pesti Napló Képes Mellékletében, de az előző hónapokban, esetleg 1924-ben is publikálták már név nélkül képeit. Közlik: Alberini Béla: i. m. 110. o.; Kincses – Kolta: i. m. 24. o.
33 A német Blickfang szóból: szembeszökő, a tekintetet megragadó
34 „A képek ne legyenek beállítottak, a jó fotóriporter úgy használja fényképezőgépét, mint az újságíró a noteszét, akként jegyezvén fel gyorsan az eseményeket, ahogyan történnek, anélkül, hogy megakasztaná azokat egy felvétel kedvéért. Az emberek legyenek olyanok a fotókon, amilyenek a valóságban, s ne olyanok, amilyeneknek látszani szeretnének. … A mindennapokat kell valósághűen ábrázolni.” – foglalta össze Lóránt szerkesztési elveit.
35 Tamás Henrik műgyűjtő Akadémia utcai 8. sz. alatti galériája
36 Idézi. Kincses – Kolta: i. m. 22. o.
37 Tőry Klára: A fényképezés nagy alkotói. MÚOSZ Oktatási Igazgatósága, Budapest, 1982. 76. o; Átdolgozott változat: https://maimanohaz.blog.hu/ 2013/05/06/az_uj_formanyelv_szeles_koru_elterjedese_a_tovabblepes_elott
38 Hevesy Iván: Az egyetemes fotóművészet története. Budapesti Fotóklub és Népművelési Intézet jegyzete, 1964. 143. o.
39 Tőry Klára: i. m. 76. o.; maimanohaz.blog.hu i. m.
40 Balogh Rudolf: A magyar művészi fényképezés. Fotoművészeti Hírek, 1934. ápr. 61. o. Idézi: Tőry Klára: i. m 77. o.; In: Contemporary Photographers. (szerk: Colin Naylor) Tőry Klára: Balogh Rudolf. St. James Press, Chicago-London, 1988. 45. o.
41 Dózsa Dezső: Magyar stílus. Fotoművészeti Hírek, 1933. aug. – szept. – okt. 163. o. Idézi: Tőry Klára: In: A fénykép varázsa. i. m. 160. o.
42 Maximilian Karnitschigg (Graz): Magyarok a bécsi kiállításon. Fotoművészeti Hirek, 1932/7. Idézi: Tőry Klára: i. m. 159. o.
43 Hogyan született a ’magyar stílus’? Interjú Balogh Rudolffal. Fotoművészeti Hírek, 1934. szeptember, 182. o. Idézi: Tőry Klára: i. m. 160. o.
44 Idézi: Haller F. G.: Magyar értékeink: Balogh Rudolf. Fotoművészet, 1943. ápr. 4. o. Idézi: Tőry Klára: i. m. 155. o.
45 Dr. Zajky Zoltán: Balogh Rudolf műveinek emlékkiállítása. Fotó, 1960. okt. 368. o.
46 In: Tőry Klára: A magyar fotográfia útja. 3. rész (TV szakszöveg, kézirat: 1973. 28., 33. o., vetítés: 1977.)
47 Albertini Béla: i. m. (2. rész) Fotóművészet, 2012/3. 134-138.
48 In: John Patric: Magyar Mirth and Melancoly. National Geographic, 1938. január, 1-55. o.: Rural Hungarian Rapsody. 17- 48. o. Idézi: Kincses – Kolta: i. m. 37. o.
49 Das malerische Ungarn / Picturesque Hungary (Festői Magyarország, szöveg: Miklós Elemér) Budapest, Cserépfalvi, 1934.
50 Ungarnfibel; Vision Ungheresi; Hungarian pictures; Images hongroises (Magyar képek. Magyar Királyi Kereskedelmi Kamara – Magyar Filmiroda, Budapest, 1935.
51 Kincses – Kolta: i. m. 36. o.
52 Hevesy Iván: A fényképezés nagy mesterei. Hafa, Budapest, é. n. 110. o.
53 Tőry Klára: i. m. 28. o.
54 Albertini Béla: i. m. 140. o.
55 In: The History of European Photography 1900-1938. Central Eurpean House of Photography, Bratislava, 2010. 333. o.
56 Kincses – Kolta: i. m. 27. o.
57 Egy kiváló magyar fényképész emlékére. Fotó, 1947. szeptember, 2. o. (Budapesti Fényképészek és Fényképnagyítók Ipartestületének havilapja, 1947-49.) Idézi: Csillag Katalin – Albertini Béla: Balogh Rudolf–aranykoszorús fényképész mester (1879–1944), OSZK, 2013.
58 Balogh Rudolf emlékkiállítás 1879-1944. (katalógusszöveg: Hevesy Iván) Petőfi Irodalmi Múzeum, 1960.08.20.- 09.30.
59 Minden magyar fotóriporterek atyja: Balogh Rudolf (1879-1944) Magyar Fotográfiai Múzeum, 1998.07.24.-09.30.
60 Családias háború – Fotók az Első Világháborúból. Magyar Fotográfiai Múzeum, 2006.01.15 – 2006.03.15.
61 Baki Péter: i. m.
62 Balogh Rudolf haditudósítása az első világháborúról. Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét, 2014.11.28.- 2015.02.28.
63 Balogh jó kapcsolatot ápolt Paulini Bélával, aki az idegenforgalmat népszerűsítő fotósok, filmesek körében népszerű Pest megyei faluban, a hagyományőrző Boldogon tett látogatása után 1931-ben kezdte szervezni a népi hagyományok újjáélesztésére és színpadi bemutatására alakult Gyöngyös Bokréta mozgalmat. Balogh sokat fényképezett Boldogon, házat is vett közelében. Gondoktól mentes, harmonikus ’romlatlan’ falusi életvitel sugalló képei gyakran szerepeltek a képes újságokban. Közli: Boldog / Képek / The Village of Boldog Images (katalógus, szöveg: Fejős Zoltán) Budapest, Néprajzi Múzeum, 2005.124-125. o. A kiállítás: 2004.11.05 – 2005.05.22.
64 Dr. Zajky Zoltán: i. m. 369. o.
65 Hevesy Iván: Balogh Rudolf fotóművész emlékkiállítása a Petőfi Múzeumban. Magyar Nemzet, 1960. szept. 23.
66 Balogh Rudolf emlékkiállítás. i. m. 3. o.

Tőry Klára magyar fotográfusokról írt részletes életrajzainak listáját ITT találod.

Related Articles

Egy Klikkhez tartozunk!

5,491RajongókTetszik
197KövetőKövetés
854FeliratkozóFeliratkozás

Latest Articles