Méltán nevezték el 1992-ben a magyar fényképezés legrangosabb szakmai kitüntetését azok számára, akik a legtöbbet tették fotográfiánkért Balogh Rudolfról, a kiváló fotoriporterről, lapszerkesztőről, az úttörő és formateremtő fotóművészről, aki a hazai szaksajtó, illetve a fotós élet meghatározó szereplője volt. Nemcsak kortársaira gyakorolt döntő hatást, hanem még évtizedek múlva is befolyása volt sok amatőr- és hivatásos fotós szemléletére. A két világháború közötti időszak a magyar fotóművészet széleskörű kibontakozásának, a hivatásos portréfényképezés megújulásának, jelentős létszámú amatőrtábor kialakulásának és kiemelkedő jelentőségű művészegyéniségek munkásságának kora. Ekkor vált nemzetközileg ismertté és elismertté a magyar fotókultúra, ekkor alakult ki a kiállító művészek munkáira jellemző, többé-kevésbé egységes, nemzeti karakterűnek tartott formanyelv, amelyet a külföldi kritika ’magyaros stílus’-ként(1) értékelt. Ennek az irányzatnak elindítója és elismert vezéralakja az akkorra már nagy tekintélynek örvendő fotoriporter, Balogh Rudolf volt. Súlyos hiba lenne azonban Balogh Rudolf jelentőségét a magyaros stílusban játszott szerepére leszűkíteni, mely évtizedekig általános nézet volt. Ezen főként első világháborús hagyatékának 1978-as megtalálása, az 1981-es Műcsarnokban megrendezett TényKép. A magyar fotográfia története 1840-1981(2) című átfogó fotótörténeti kiállítás és Kincses Károly – Kolta Magdolna Minden magyar fotóriporterek atyja: Balogh Rudolf(3) című könyvének 1998-as megjelenése változtatott. 2012-ben az OSZK Balogh Rudolf – aranykoszorús fényképész mester (1879–1944) kiállítás(4) kurátorai, Csillag Katalin és Albertini Béla új kutatásik eredményeként – írásos- és sajtó dokumentációk, levéltári források feltárásával – számos új adattal gazdagították ismereteinket Balogh Rudolf családjáról, életútjáról.
1879. szeptember 1-jén Balogh Adolfként zsidó családba született Budapesten, apja Balogh Sámuel, anyja Weisz Zsófia volt.(5) A fővárosban végezte elemi iskoláit, majd a család Győrbe költözése után itt tanult tovább, arról azonban nincs adat, hogy érettségizett volna. Iskolai rajztanára, Ruby Miroszláv tanította meg a fényképezés alapelemeire, s ismertette meg a korabeli festőies művészfényképezés labortechnikájával, az un. nemes eljárásokkal.(6) 1895 és 1902 között kevés hiteles adat maradt fenn róla, így az ifjúkoráról keletkezett legendáriumba tartozik, hogy 14 évesen a győri árvizet fényképezte volna, hiszen az 1883-as nagy győri katasztrófa idején Balogh mindössze négy éves volt, és Pesten élt.(7) Apja sem vízépítő mérnök volt, 1902-ben napszámosként tartották nyilván.(8) Arról sincs dokumentum, hogy az iskola befejezése után a bécsi Höhere Grafische Lehr- und Versuchsanstalt hallgatójaként folytatta volna fotográfiai tanulmányait. Valószínű viszont, hogy szaktudását külföldön, Németországban vagy Ausztriában fejlesztette tovább. 1902-ben Pestre költözvén hol Balogh Adolfként, hol Balogh Rezsőként, hol már Balogh Rudolfként jelezte képeit. 1903-ban önálló műtermet nyitott, majd 1912-ben a Váci utca 12-ben nyitotta meg városszerte nevezetes, kilenc nagy teremből álló, kiváló felszerelésű műtermét. Hirdetése szerint ’fényképészeti és heliogravűr műintézetében’ „készít művészi arcképeket, architektura, interieur és tájfelvételeket, festményreprodukciókat, hírlap- és könyvillusztrációt, fotográfiai specialitásokat. Tanítja a fényképezés összes ágait elméletileg és gyakorlatilag.”(9) A szokványos portrék mellett gyakran fényképezte a bálok jelmezes figuráit. A portrézás és a többi felsorolt munka azonban valószínű már kezdetben is csak biztos megélhetést nyújtó kiegészítő tevékenységet jelenthetett számára. 1910 után egyre gyakrabban bízták rá a színházi előadások, valamint a hétköznapi és a politikai élet eseményeinek megörökítését.
A pályakezdő fotográfus korai képei igen széles témakört öleltek fel, de érdeklődése már korán a riport felé vonzotta. 1903-tól a lap 1921-es megszűnéséig a Vasárnapi Újság fotóillusztrátoraként dolgozott, ahol Jelfy Gyula volt a vezető fotóriporter. Nevével elsőként megjelent felvétele a képviselőház 1903. augusztus 10-iki üléséről(10) jelzi, hogy már kezdettől fogva komoly rutint igénylő feladatokkal is megbízták. Rendszeresen jelentek meg hírfotói a legkülönbözőbb témakörökben, szinte nem volt olyan száma a lapnak, melyben nem jelentek volna meg képei, rövidesen neves ’hírlap illusztrátor’ lett. 1914-ig számos, név nélkül publikált fotója mellett mintegy 1500 szignált képét közölte a lap, de riporteri munkássága igazából a háborús években teljesedett ki. Amolyan mindenes fotóriporterként, a későbbi ’száguldó riporterek’ módjára dolgozhatott. A Kincses – Kolta könyv az 1910-es években a lapban megjelent Balogh-hírfotók széles skáláját sorolja fel. „Vasúti sztrájkokról, automobil virágkorzókról, koronázásokról, karácsonyfa-vásárokról, királyi és főhercegi látogatásokról, felhőszakadásokról, temetésekről, aratóünnepélyekről, szoboravatásokról, a parlament … viharos életéről, tüntetésekről, újonnan avatott létesítményekről, a rendőrség új egyenruhájáról és az országos ebkiállításról, a Kossuthmauzóleum avatásáról, az Áchim-perről és különféle hadgyakorlatokról, a mozgóposta működéséről, bálokról, kerti ünnepélyekről vagy akár a tangó figuráiról”(11) tudósított. És még hosszan folytathatnánk a sort. Otthonosan mozgott a legkülönfélébb sportok fotózásában is. Az átlagolvasó számára megközelíthetetlen helyeken is megfordult kamerájával: főúri kastélyokban, híres művészek műtermében(12), színészek villájában, magán-műgyűjteményekben, az elit számára rendezett vadászatokon. Nagy számban örökítette meg Budapest szép részleteit, városképeit, a reprezentatív új épületeket. Nem egy tudósítása már a kor újdonságaként egy-egy cikket illusztráló képriport formában, öt-hat, vagy még több képben járta körül témáját. Feszített munkatempója nem ment a minőség rovására, sőt, számos technikai újdonsággal, így a ’távcső-lencsének’ nevezett teleobjektívvel kísérletezett és panoráma fényképezőgéppel is készített városképeket. Idegenforgalmi célú táj- és városképeihez itthon az elsők között készített színes diapozitíveket a világ első használható színes eljárásával, a gyárilag előállított autochrom lemezekre, és kiállításra is küldött színes képeket. A lapnál néhány év alatt megszilárdult helyzete lehetővé tette, hogy nem kellett minden nap egyik helyről a másikra rohangálva minden témát fotóznia, így munkakörülményei nyugodtabbá váltak. A konkrét eseményhez köthető hírfotók helyett derűs, nyugodt alkatának inkább megfelelő témakört, zsánerképeket, az évszakok változásának megfelelő apró eseményeket, hangulatokat fényképezett. Az 1906-ban megjelent Torockói lányok(13) későbbi fő témakörének, a népviseletes zsánerjelenetnek egyik első jelentkezése volt.
Válogatott irodalom
Könyve, írásai:
Ungarnfiebel / Hungarian Pictures / Images hongroises / Visioni Ungheresi. (Magyar képek) Magyar Királyi Kereskedelmi Hivatal – Magyar Film Iroda, 1935.
Az olvasóhoz (beköszöntő). Fotoművészet, 1914/1.
Interjú Balogh Rudolffal a fotoriportról. Magyar Fotográfia, 1931/6.
In: Das malerische Ungarn (Festői Magyarország) Cserépfalvi, Budapest, 1934.
A magyar művészi fényképezés. Fotoművészeti Hírek, 1934/4.
In: Magyarország / Ungarn / La Hongrie / Hungary Országos Idegenforgalmi Hivatal, Budapest, 1038–38.
Könyvek, cikkek Balogh Rudolfról:
Balogh Rudolf. (Fotóművészeti Kiskönyvtár, előszó: dr. Vajda Ernő) Corvina, Budapest, 1969.
In: Tőry Klára: A magyar fotográfia útja. 3. rész (TV szakszöveg, kézirat: 1973., vetítés: 1977.)
In: Contemporary Photographers. (szerk: Colin Naylor) Tőry Klára: Balogh Rudolf. St. James Press. Chicago-London, 1988.
In: A fénykép varázsa. 12 kiállítás a magyar fotográfia 150 éves történetéből. Magyar Fotóművészek Szövetsége – Szabad Tér, Budapest, 1989. Chochol Károly: Balogh Rudolf., Tőry Klára: A magyaros stílus.
Kincses Károly: Balogh Rudolf minden fotoriporterek atyja. A magyar fotográfia történetéből 13., Magyar Fotográfiai Múzeum, 1998.
In: Kincses Károly: Fotográfusok Made in Hungary. Aki elment, aki maradt. Magyar Fotográfiai Múzeum, 1998.
In: Kincses Károly: Mítosz vagy siker? A magyaros stílus. A magyar fotográfia történetéből 21., Magyar Fotográfiai Múzeum, 2001.
In: Boldog / képek (katalógus, szöveg: Fejős Zoltán) Néprajzi Múzeum, 2005.
Balogh Rudolf első világháborús panorámaképei – Panorama Images of the First World War by Balogh Rudolf. (katalógus, szöveg: Baki Péter) Kecskemét, Magyar Fotográfiai Múzeum, 2006.
In: The History of European Photography 1900-1938. Central Eurpean House of Photography, Bratislava, 2010.
Képeinkhez. Balogh Rudolf. Magyar Fotográfia, 1927/9.
Révész Imre: Fényképkiállítás. Magyar Fotográfia, 1931/8.
Hevesy Iván: A fényképkiállításról. Magyar Fotográfia, 1931/9.
Rónai Dénes: Balogh Rudolf. Magyar Fotográfia, 1932. júl. 3.
Angelo: Reflexek. Magyar Fotográfia, 1934/7.
Hogyan született a ’magyar stílus’? Interjú Balogh Rudolffal. Fotoművészeti Hírek, 1934. szeptember
Haller F. G.: Magyar értékeink. Fotoművészet, 1943/4.
Dr. Zajky Zoltán: Balogh Rudolf műveinek emlékkiállítása. Fotó, 1960/10.
Hevesy Iván: Balogh Rudolf fotóművész emlékkiállítása a Petőfi Múzeumban. Magyar Nemzet, 1960. szept. 23.
Kocogh Ákos: Új könyveinkről. Balogh Rudolf munkássága. Fotóművészet, 1969/4.
Tőry Klára: A magyar fotográfia útja. 1973. (TV szakszöveg 3. rész, vetítés: 1977.)
Szarka Klára: „A magyaros mester.” Ötven éve halt meg Balogh Rudolf. Magyar Hírlap, 1994. 236.)
Kincses Károly – Kolta Magdolna: A haditudósító Balogh Rudolf. Fotoriporter, 1999/1-2.
Baki Péter: A Vasárnapi Újság és a fotográfia (1854-1921) A magyar fotográfia forrásai 2., Magyar Fotográfiai Múzeum, 2005.
Boldog / Képek / The Village of Boldog Images (katalógus, szöveg: Fejős Zoltán) Budapest, Néprajzi Múzeum, 2005.
Tőry Klára: Balogh Rudolf. Digitális Fotó Magazin, 2005. július-augusztus
Albertini Béla: A „magyaros” fényképezés sajtóáradatának kezdetei. 1., 2. Fotóművészet, 2012/2., 3.
Balogh Rudolf – aranykoszorús fényképész mester (1879–1944) 2012.11.06.
Bata Tímea: Balogh Rudolf – aranykoszorús fényképészmester. https://archiv.magyarmuzeumok.hu/ kiallitas/977 _balogh_rudolf_%E2%80%93_aranykoszorus_fenykepeszmester 2012.12.18.
Lábjegyzetek
1 A magyaros stílus elnevezést – amellyel a két világháború közötti művészi igényű, főként amatőr-fényképezés jellegzetes irányzatát jelölték – a maga korában és később is gyakran idézőjelbe tették, mely arra a bizonytalanságra utal, hogy jogos-e tartalmilag és formailag specifikus vonásokról beszélni.
2 Tény-Kép A magyar fotográfia története 1840-1981. Műcsarnok, 1981.12.19–1982.01.31.
3 Kincses Károly – Kolta Magdolna: Minden magyar fotóriporterek atyja: Balogh Rudolf. A magyar fotográfia történetéből 13., Magyar Fotográfiai Múzeum, 1998.
4 Balogh Rudolf – aranykoszorús fényképész mester (1879–1944) Országos Széchényi Könyvtár, 2012.11.06-2013.01.19.
5 Albertini Béla: A „magyaros” fényképezés sajtóáradatának kezdetei. (1. rész) Fotóművészet, 2012/2. 109. o.
6 Kincses – Kolta: i. m. 7. o.
7 Kincses – Kolta: i. m. 8. o.
8 Albertini Béla: i. m. 110. o.
9 Tarr László: A régi Váci utca regényes krónikája. Helikon, 1984. Idézi: Kincses – Kolta: i. m. 7. o.
10 Vasárnapi Újság, 1903.08.16. Közli: Kincses – Kolta: i. m. 8. o.
11 Kincses – Kolta: i. m. 8. o.
12 Farkas Zsuzsa: Rippl-Rónai József a Fényben. Fotóművészet, 2018/3. 115. o.; Kincses – Kolta: i. m. 8. o.
13 Vasárnapi Újság, 1906. karácsonyi melléklete Közli: Kincses – Kolta: i. m. 11. o.
14 A budapesti Photo Club I. Nemzetközi Művészi Fényképkiállítása, Nemzeti Szalon, 1903.
15 Műkedvelők fényképkiállítása. Vasárnapi Újság, 1907.04.07. 281. o. Idézi: Kincses – Kolta: i. m. 12. o.
16 Dr. Kelen Béla: Országos fényképkiállítás a Műcsarnokban. Magyar Iparművészet, 1908. Idézi: Kincses – Kolta: i. m. 14. o.
17 Vasárnapi Újság, 1908.06.07. Idézi: Kincses – Kolta: i. m. 14. o.
18 Dr. Kohlmann Artúr: Képeinkről. Az Amatőr, 120. o. Idézi: Kincses – Kolta: i. m. 14. o.
19 Balogh Rudolf: Az olvasóhoz. Fotoművészet, 1914. június 1. 1. o.
20 Balogh Rudolf i. m. 2. o.
21 Balogh Rudolf: i. m. 1. o. Idézi: Tőry Klára: In: A fénykép varázsa. 12 kiállítás a magyar fotográfia 150 éves történetéből. Magyar Fotóművészek Szövetsége – Szabad Tér, Budapest, 1989. Tőry Klára: A magyaros stílus. 159. o.
22 Idézi: Kincses – Kolta: i. m. 17. o.
23 A kaiserlich und königlich (császári és királyi) rövidítése az Osztrák-Magyar Monarchia közös intézményeinek megjelölésére szolgált.
24 Én a szabadúszó fotoriporter Müllner Jánost is közéjük sorolnám.
25 Baki Péter: Balogh Rudolf háborús panorámaképei – Panorama Images of the First World War by Rudolf Balogh. Bevezető. Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét, 2006. sztln
26 [-]: Balogh Rudolf. Vasárnapi Újság, 1914.10.18. Idézi: Kincses – Kolta: i. m. 18. o.
27 Baki Péter: i. m. sztln
28 Baki Péter: i. m. sztln
29 [-fazekas]: A magyar müvészi fényképezés mestere: Balogh Rudolf. Magyarság, 1936.04.12. 27. o. Közli: Kincses – Kolta: i. m. 20. o.
30 Vasárnapi Újság, 1914. 45. sz. 11.08.; 1914. 46 sz. 10.15. Közli: Baki Péter: A Vasárnapi Újság és a fotográfia. (1854- 1921) A magyar fotográfia forrásai 2. Magyar Fotográfiai Múzeum, 2005. 36. o.
31 Magyar Hírlap, 1934.10.13. Idézi: Kincses – Kolta: i. m. 20. o.
32 Nincs konkrét adat arra, hogy pontosan mikor lett Az Est Lapok munkatársa. Névaláírással jelzett képei 1925.11.22-től jelentek meg a Pesti Napló Képes Mellékletében, de az előző hónapokban, esetleg 1924-ben is publikálták már név nélkül képeit. Közlik: Alberini Béla: i. m. 110. o.; Kincses – Kolta: i. m. 24. o.
33 A német Blickfang szóból: szembeszökő, a tekintetet megragadó
34 „A képek ne legyenek beállítottak, a jó fotóriporter úgy használja fényképezőgépét, mint az újságíró a noteszét, akként jegyezvén fel gyorsan az eseményeket, ahogyan történnek, anélkül, hogy megakasztaná azokat egy felvétel kedvéért. Az emberek legyenek olyanok a fotókon, amilyenek a valóságban, s ne olyanok, amilyeneknek látszani szeretnének. … A mindennapokat kell valósághűen ábrázolni.” – foglalta össze Lóránt szerkesztési elveit.
35 Tamás Henrik műgyűjtő Akadémia utcai 8. sz. alatti galériája
36 Idézi. Kincses – Kolta: i. m. 22. o.
37 Tőry Klára: A fényképezés nagy alkotói. MÚOSZ Oktatási Igazgatósága, Budapest, 1982. 76. o; Átdolgozott változat: https://maimanohaz.blog.hu/ 2013/05/06/az_uj_formanyelv_szeles_koru_elterjedese_a_tovabblepes_elott
38 Hevesy Iván: Az egyetemes fotóművészet története. Budapesti Fotóklub és Népművelési Intézet jegyzete, 1964. 143. o.
39 Tőry Klára: i. m. 76. o.; maimanohaz.blog.hu i. m.
40 Balogh Rudolf: A magyar művészi fényképezés. Fotoművészeti Hírek, 1934. ápr. 61. o. Idézi: Tőry Klára: i. m 77. o.; In: Contemporary Photographers. (szerk: Colin Naylor) Tőry Klára: Balogh Rudolf. St. James Press, Chicago-London, 1988. 45. o.
41 Dózsa Dezső: Magyar stílus. Fotoművészeti Hírek, 1933. aug. – szept. – okt. 163. o. Idézi: Tőry Klára: In: A fénykép varázsa. i. m. 160. o.
42 Maximilian Karnitschigg (Graz): Magyarok a bécsi kiállításon. Fotoművészeti Hirek, 1932/7. Idézi: Tőry Klára: i. m. 159. o.
43 Hogyan született a ’magyar stílus’? Interjú Balogh Rudolffal. Fotoművészeti Hírek, 1934. szeptember, 182. o. Idézi: Tőry Klára: i. m. 160. o.
44 Idézi: Haller F. G.: Magyar értékeink: Balogh Rudolf. Fotoművészet, 1943. ápr. 4. o. Idézi: Tőry Klára: i. m. 155. o.
45 Dr. Zajky Zoltán: Balogh Rudolf műveinek emlékkiállítása. Fotó, 1960. okt. 368. o.
46 In: Tőry Klára: A magyar fotográfia útja. 3. rész (TV szakszöveg, kézirat: 1973. 28., 33. o., vetítés: 1977.)
47 Albertini Béla: i. m. (2. rész) Fotóművészet, 2012/3. 134-138.
48 In: John Patric: Magyar Mirth and Melancoly. National Geographic, 1938. január, 1-55. o.: Rural Hungarian Rapsody. 17- 48. o. Idézi: Kincses – Kolta: i. m. 37. o.
49 Das malerische Ungarn / Picturesque Hungary (Festői Magyarország, szöveg: Miklós Elemér) Budapest, Cserépfalvi, 1934.
50 Ungarnfibel; Vision Ungheresi; Hungarian pictures; Images hongroises (Magyar képek. Magyar Királyi Kereskedelmi Kamara – Magyar Filmiroda, Budapest, 1935.
51 Kincses – Kolta: i. m. 36. o.
52 Hevesy Iván: A fényképezés nagy mesterei. Hafa, Budapest, é. n. 110. o.
53 Tőry Klára: i. m. 28. o.
54 Albertini Béla: i. m. 140. o.
55 In: The History of European Photography 1900-1938. Central Eurpean House of Photography, Bratislava, 2010. 333. o.
56 Kincses – Kolta: i. m. 27. o.
57 Egy kiváló magyar fényképész emlékére. Fotó, 1947. szeptember, 2. o. (Budapesti Fényképészek és Fényképnagyítók Ipartestületének havilapja, 1947-49.) Idézi: Csillag Katalin – Albertini Béla: Balogh Rudolf–aranykoszorús fényképész mester (1879–1944), OSZK, 2013.
58 Balogh Rudolf emlékkiállítás 1879-1944. (katalógusszöveg: Hevesy Iván) Petőfi Irodalmi Múzeum, 1960.08.20.- 09.30.
59 Minden magyar fotóriporterek atyja: Balogh Rudolf (1879-1944) Magyar Fotográfiai Múzeum, 1998.07.24.-09.30.
60 Családias háború – Fotók az Első Világháborúból. Magyar Fotográfiai Múzeum, 2006.01.15 – 2006.03.15.
61 Baki Péter: i. m.
62 Balogh Rudolf haditudósítása az első világháborúról. Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét, 2014.11.28.- 2015.02.28.
63 Balogh jó kapcsolatot ápolt Paulini Bélával, aki az idegenforgalmat népszerűsítő fotósok, filmesek körében népszerű Pest megyei faluban, a hagyományőrző Boldogon tett látogatása után 1931-ben kezdte szervezni a népi hagyományok újjáélesztésére és színpadi bemutatására alakult Gyöngyös Bokréta mozgalmat. Balogh sokat fényképezett Boldogon, házat is vett közelében. Gondoktól mentes, harmonikus ’romlatlan’ falusi életvitel sugalló képei gyakran szerepeltek a képes újságokban. Közli: Boldog / Képek / The Village of Boldog Images (katalógus, szöveg: Fejős Zoltán) Budapest, Néprajzi Múzeum, 2005.124-125. o. A kiállítás: 2004.11.05 – 2005.05.22.
64 Dr. Zajky Zoltán: i. m. 369. o.
65 Hevesy Iván: Balogh Rudolf fotóművész emlékkiállítása a Petőfi Múzeumban. Magyar Nemzet, 1960. szept. 23.
66 Balogh Rudolf emlékkiállítás. i. m. 3. o.
Tőry Klára magyar fotográfusokról írt részletes életrajzainak listáját ITT találod.
