Az adott értékelés: nincs Átlag: 4 (3 értékelő)
A XX. század legnagyobb technikai diadala
Buzz Aldrin, Lábnyom a holdon
Buzz Aldrin, az Apollo 11 űrhajósa 1969. július 20-án lefényképezte a saját lábnyomát. A NASA fotóarchívumában AS11-40-5877 számon szereplő felvétel nem a véletlen műve. De nem is a fotós kreatív terméke, hanem egy kísérlet részeként készült. A holdbéli por (regolit*) természetét és a felszínre gyakorolt nyomás hatásait hivatott vizualizálni.
A felvétel egészen mély nyomot hagyott az emberekben (főként a földöntúli hangulata miatt), az akkori orosz vezetés pedig újragondolta az űrversenyt. Rengetegen megpróbálták cáfolni a kép eredetiségét, ahogyan az egész Apollo programot is. Amíg nem sikerül a kételkedőknek bebizonyítani az igazukat, addig ez a fotó a XX. század egyik legnagyobb tettét és technikai bravúrját fogja szimbolizálni.
Ha a holdraszállást egyetlen képben kellene felidéznünk, akkor egészen biztosan ez lenne az.
Az Apollo 11 küldetés négy darab, 70 mm-es filmmel működő kamerát vitt a felszínre. A hivatalos jelentés szerint 1407 expó készült 9 magazinra (857 fekete-fehér, 550 színes filmre). A kérdés, ami bennem felmerült: a színes vagy a fekete-fehér az eredeti felvétel? A kérdéses “S” jelű 40-es számú magazinba színes film volt befűzve (SO368-as Ektachrome 64 ASA-s). Hogy miért a fekete-fehér verzió lett közismert? Talán csak a NASA tudja…
Néhány pdf a NASA akkori fotós hátteréről. Mindenképp érdemes beleolvasni, mekkora kihívás is volt ez.
Eredeti sorozat:
1994 óta a magyar egyetemisták is vizsgálhatnak holdkőzeteket. A NASA Johnson Űrközpontjában a földre érkezett kb. 380 kg holdkőzetből húsz készletet készítettek. E készleteket egyetemek kaphatják kölcsön. Hozzánk az Eötvös Loránd Tudományegyetemre került több ízben is holdkőzet tanulmányozásra.
