Alain Briot : Esztétika és fotográfia (VIII. rész) | FotoTipp.hu

Az adott értékelés: nincs Átlag: 5 (12 értékelő)

Alain Briot napjaink egyik legsikeresebb Amerikában alkotó tájképfotósa. A párizsi Ecole des Beaux Arts-ban szerzett diplomát szépművészetből, jelenleg a doktorátus megszerzésén dolgozik. Ez az cikk a hetedik egy tíz részből álló sorozatban, melyben a fotográfia esztétikai vonatkozására tervezek fókuszálni. A sorozat célja, hogy segítsen esztétikailag kielégítő, azaz szép fotókat készíteni

Hogyan állítsuk össze saját portfóliónkat

Bevezetés

Saját portfóliónk összeállítása az egyik legfontosabb dolog, amit fotósként megvalósíthatunk. Sajnos viszonylag kevés fotós hoz létre saját portfóliót, mert ijesztőnek találják a folyamatot, vagy nem ítélik a munkáikat elég jónak ahhoz, hogy portfóliót alkossanak. Mások nem szívlelik annak a gondolatát, hogy az évek alatt összegyűlt több ezernyi képüket átnézzék. Megint másoknak egyszerűen ötletük sincs, mi alapján válogassák ki a fotókat. Végül vannak olyanok is, akik szerint saját portfóliót nem a fotós maga kell, hogy készítsen, annak egy múzeum vagy galéria irányítása mellett kell létrejönnie, vagy egy fotós retrospektív kiállítása kapcsán.

Bár ezek az aggályok jogosak, már az elején szeretném leszögezni: eléggé pontatlanok. Egy portfólió összeállítása nem is olyan ijesztő feladat, mint amilyennek kikiáltják. Először nézzük meg közelebbről, hogy mi is az a portfólió, majd vizsgáljuk meg, miért fontos, majd tanuljuk meg, hogyan kell összeállítani. A cikk során az általam létrehozott portfóliókat használom majd példának.

2 – Mi is az a portfólió?

Lássuk, mi is valójában a portfólió. Szó szerint “porte folio”, ami franciául annyit tesz: laphordozó. A “folio” egy nagyjából újságnyi méretű lap, a “porte” azt jelenti: vinni, hordozni. Az angolban “portfolio”-ra rövidült kifejezés alapvetően egy különálló lapok hordozására alkalmas eszköz. Mondhatjuk, hogy a portfólió elsődleges célja, hogy a lapokat biztonságosan egyben tartsa, hogy ne vesszenek el vagy sérüljenek meg. A művészek esetében ezek a lapok papírra készült alkotások.

Bár eredetileg a “folio” nagyméretű lapot jelent, egy portfólió tartalmának nincs meghatározott mérete. Hasonlóképpen nincs megkötve az sem, hogy milyen jellegű művek kerülhetnek bele. Lehetnek rajzok, festmények, építészeti vázlatok, fotók, kollázsok, stb. A tárolóeszközre vonatkozóan sincs előírás: a “porte” rész lehet mappa, doboz, vagy bármi más a művész választása szerint. És végül arra sincs megkötés, hogy ki készíthet portfóliót. Leggyakrabban a művész állítja össze a sajátját.

3 – Portfóliók és Portfóliók

Elméletileg, és a mai digitális világban gyakorlatilag is, a portfóliónak nem szükséges nyomtatott formát öltenie. Létrejöhet kizárólag digitális úton, szkenneléssel vagy digitális fotók színkorrekciójával, optimalizálásával, PDF, jpeg vagy más (lehetőség szerint) operációs rendszertől független formátumban.

Ez az út teljesen járható képkiválogatáshoz, publikálás céljából történő továbbításra, egy galériába történő jelentkezésre és más hasonlókra. Az én véleményem azonban az, hogy a portfólió akkor válik igazán portfólióvá, ha nyomtatott formába kerül. Hogy miért? Egyszerűen azért, mert számomra a végleges fotó a papíron jön létre, nem pedig a számítógép képernyőjén. Óriási különbség van a kétféle kép megtekintése között. Számomra az erőfeszítéseim végtermékét a papíron megjelenő képzőművészeti alkotás jelenti, így a portfólióm is nyomatok gyűjteménye kell, hogy legyen. Természetesen nem az enyém az egyetlen igaz vélemény, mások vélekedhetnek ettől eltérően. Ha azonban nem nyomtatod ki a munkáidat, lemaradsz a fotózás egyik legnagyobb öröméről: hogy kezedben tarthatod a képet, mely nem csupán fotós tehetségedet testesíti meg, hanem tárgyiasult képzőművészeti alkotóerődet is.

1. példa: Fekete-fehér Portfólió

Dűne és felhő
Hasselblad 500CM, Zeiss Distagon 60mm, Kodak TMax 100

1980 és 1997 között a saját sötétkamrámban hívtam elő a fekete-fehér képeimet. 1998-ban eladtam a kellékeimet, és ma már mindent digitálisan nyomtatok. Azonban amikor létrehoztam a “Délnyugat fekete-fehérben” nevű portfóliómat (Southwest Black and White images), úgy döntöttem, megtartom a Besseler nagyítógépemen használt túlméretezett negatív tartó segítségével készített egyenetlen széleket. Ezek minden nyomatnál különbözőek voltak, és valóban egyediek, hiszen én magam vágtam körbe a negatív tartót. Magas felbontással szkenneltem a nyomatokat, majd azonos méretű digitális képeket hoztam létre. A portfólió kizárólag fekete-fehér képeket tartalmazott, mind egyenetlen szélekkel. Somerset 300 grammos papírt használtam, a képeket ceruzával írtam alá, és a saját dombornyomású emblémámmal láttam el. Nem kasíroztam, hogy érezhetőbb legyen a papír minősége és “organikus” jellege.

4 – Cél és szándék

Mielőtt létrehozol egy portfóliót, fontos végiggondolni, mi a célod és mi a szándékod vele. Ez nagyban megkönnyíti a folyamatot. Hadd mutassam meg ezt a saját példámon.

Minden saját portfóliómnak van egy célja. Erre számos példa olvasható a cikket illusztráló képek felirataiban.

Mindig valamilyen szándék vezérel a fotózásban. Jelenleg az a szándékom, hogy megmutassam a természet szépségét és pozitív aspektusait. A másik szándékom az, hogy olyan képeket alkossak, melyeket kiállítanak, otthoni és irodai dekorációként használnak.

5 – Célközönség

Szükséges azt is végiggondolni, hogy milyen célközönségnek fogod megmutatni a portfóliódat.

A célközönség nem feltétlenül egy nagy embercsoport. Egyes fotósoknak csak néhány személyből áll a célközönsége, míg másoknak akár több ezer vagy milliónyi emberből. De a célközönség létszámától függetlenül át kell gondolnod, milyen viszony áll fenn köztetek.

Az alábbi kérdések segíthetnek megérteni, milyen kapcsolatban állsz a célközönséggel:

• Mely képeket akarom megmutatni a célközönségemnek?

• Vannak olyan képek, melyeket szeretnék kihagyni, nem megmutatni a célközönségemnek?

• A munkáim egy célközönséget céloznak meg, vagy vannak olyan fotóim is, amelyek más közönségnek szólnak?

• Milyen reakciót várok a célközönségemtől? Tetszést akarok kiváltani, meglepni őket, kihívást jelenteni, sokkolni, stb.?

A te célod, szándékod, célközönséged lehet hasonló az enyémhez, de lehet teljesen más is. Csak az a fontos, hogy tudj róluk, ismerd a fontosságukat. A portfólió tartalmának meghatározásában sokkal könnyebb dolgod lesz, ha világos a célod, a szándékod, és hogy ki a célközönséged. Ez lehetővé teszi, hogy tudatos döntéseket hozz a képek kiválasztásánál és a művészi hitvallásod megírásánál.

Arról se feledkezz meg, hogy nem minden alkotás működik minden célközönségnél. Bár a tájképek nagy valószínűséggel tetszenek a nézők döntő többségének, ez nem jelenti azt, hogy a tájfotók kedveléséhez feltétlenül szükséges a természet szeretete. Számomra ugyan felfoghatatlan, hogy miért ne szeretné valaki a természetet, de biztosan akadnak ilyen emberek.

Lehet, hogy valamilyen más témát fotózol, nem a természetet. Vagy a természetfotózás mellett más témákkal is foglalkozol. Ebben az esetben két különböző közönséget célzol meg: az egyiknek a tájfotók tetszenek, a másiknak pedig az egyéb munkáid, legyen az csendélet, akt, építészet, stb.

Ha ez a helyzet, el kell döntened, hogy egy portfólióba helyezed-e a különböző témákat, vagy mindegyikről külön portfóliót alkotsz.

2. példa: “Párizs” Canon 300D Portfólió

2003 decemberében vásároltam egy Canon 300D fényképezőgépet, és jó sokat fotóztam vele Párizsban abban a hónapban, majd 2004 januárjában is. Mikor visszatértem az Egyesült Államokba, úgy döntöttem, összeállítok egy portfóliót a 300D-vel készült kedvenc párizsi fotóimból. Bár használtam közepes formátumot és 4×5-öst is, mégis csupán a Canon 300D-s képekből válogattam. Az összes képet az Epson R800 Ultrachrome nyomtatóval, Epson Premium Photo Glossy papírra nyomtattam. Az volt a célom, hogy megmutassam: relatíve olcsóbb fényképezőgéppel és nyomtatóval is létre lehet hozni világszínvonalú képeket. Tökéletes példája ez az egy helyszínre, egy fényképezőgépre, egy nyomtatóra fókuszáló portfóliónak. A portfólió összes képe 8×10-es, duplán kasírozva 16×20-asra.

6 – Egy portfóliónak nem feltétlenül a fotós legjobb képeit kell bemutatnia

A cikk elején megemlítettem annak okait, hogy miért olyan kevés fotós hoz létre portfóliókat a munkáiból. Úgy tűnik, egy mítosz árnyékolja be ezt a témát, miszerint:

Egy portfólió csakis a fotós valaha készült legjobb munkáit mutathatja be.

E tévhittel 3 problémám is van:

• Nehéz megállapítani, melyek a legjobb műveink. Művészként érthetően elfogultak vagyunk a saját munkánkkal kapcsolatban, és ez “megnehezíti” az ítélethozatalt, hogy a legenyhébb kifejezést használjam.

• Nehéz megmondani, van-e elég kiváló munkánk ahhoz, hogy létrehozzunk egy “legjobb művek” portfóliót.

• Sok fotós számára a legeslegjobb művek portfóliójának fogalma ijesztő és egyben nagyképű is. Ezért folyton halogatják a portfólió összeállítást, míg “jobb fotósok” nem lesznek.

Ennek az a végeredménye, hogy ha egy nehéznek hitt kihívás adódik, sok fotós inkább nem csinál semmit, elhalasztja későbbre a “feladatot” ahelyett, hogy szembenézne a kritikával, ami szerinte minden bizonnyal felmerül, ha ne adj’Isten olyasmibe vág, ami kizárólag a világ “legjobb fotósainak” előjoga.

Ugye mondanom se kell – ez a tévhit, miszerint a portfólióba csak a legjobb munkák kerülhetnek be, alaptalan. Ez nem azt jelenti, hogy nem jöhet létre portfólió egy fotós nagymester egész életét felölelő munkásságából. Amióta csak a fotózást feltalálták, pontosan ilyen célra készülnek portfóliók. De ebből nem következik az, hogy ez a portfóliók egyetlen felhasználási lehetősége.

A portfóliók sokkal szélesebb körű felhasználását propagálom!

A portfóliók arra valók, hogy egy adott fotózási törekvés eredményét megmutassák,
valamint a fotós összeállításig eltelt időszak alatti munkásságát.

E szemlélet alapján máris sokkal könnyebb összeállítani egy portfóliót, sokkal kevésbé ijesztő a feladat. Világossá válik, hogy egy portfóliót többféleképpen is felhasználhatunk, illetve mindegyiket más-más céllal, szándékkal, más-más célközönségnek hozhatjuk létre.

Összeállíthatsz például:

• Egy formátumban készült képeket tartalmazó portfóliót (35 mm, közepes formátum, nagy formátum).
• Csak fekete-fehér és szépia képeket tartalmazó portfóliót.
• A “szokásos” munkáidtól radikálisan eltérő képeket tartalmazó portfóliót, mellyel megleped a közönséged.
• Egy adott időszak alatt készült képeket tartalmazó portfóliót. Ez lehet rövid (például egy egyhetes fotótúra), vagy egy év, vagy bármilyen más időszak.
• Egy adott földrajzi térségben készült képeket tartalmazó portfóliót. Nekem például van egy a michigani Isle Royale Nemzeti Parkról, 1996-ból.

3. példa: Oliver-díj Portfólió

Az Oliver-díj portfólió részét képező 13 kép Hasselblad géppel készült, Zeiss 38 Biogon, 60 Distagon and 150 Sonnar objektívvel, Afga Ultra színes negatív filmre. A fedlapra a második sor balról 4. képét választottam.

Egyetlen céllal készítettem ezt a portfóliót: hogy megpályázzam az ARARA (American Rock Art Research Association) Oliver-díját. Ezt a nemzetközi díjat olyan fotós kapja, aki kiemelkedőt alkotott sziklák művészi fotózása terén. Bár elvileg évente ítélik oda a díjat, az utóbbi évben nem adták senkinek, mert nem érkezett az ARARA kritériumainak megfelelő pályamű.

A portfólió, mellyel egyhangúlag nekem ítélték a díjat 1998-ban, egyetlen sziklás területről szól: a Little Petroglyph kanyon a Coso Range hegységben Ridgecrest mellett, Kaliforniában. Háromszor kellett odautaznom, hogy elkészüljek a portfólióval, amit eléggé megnehezített az a körülmény, hogy a Coso Range a China Lake haditengerészeti raktárbázis kellős közepén van, ezért belépési engedélyeket kellett beszereznem. A portfólió 13 képből áll, melyek Iris nyomtatón készültek. Akkoriban ugyanis még csak tintasugaras nyomtatók voltak elérhetők otthoni használatra, és ez a tárolhatóság rovására ment. Mindegyik 10×10-es, 16×20-asra kasírozva.

A pályaműveknek mind művészi, mind tudományos szempontból kimagaslónak kell lennie. Nem csupán szép képeket várnak, sziklakutatási célokra is alkalmasnak kell lenniük. Emiatt csatoltam egy CD-Romot a képek teljes méretű szkennelt változatával. Írtam továbbá egy 20 oldalas esszét arról, milyen felszereléssel és milyen módon dolgoztam a terepen, szkenneltem a filmet, optimalizáltam a képeket Photoshopban. Ez az esszé képezte az alapját az 1998-as ARARA konferencián tartott prezentációmnak, és később ki is adta a szövetség. A portfólió képei keretezve kerültek kiállításra, majd eladásra a konferencia alatt. Ahogyan e cikkben kifejtem, alig kellett többletmunkát ráfordítani a prezentációra, a kiállításra, az eladásra és a megjelentetésre, hiszen a munka java már megvolt, amint elkészült a portfólió.

7 – Egy portfólió tartalma

Egy portfólió nem csupán képekből áll. Lehetőséget nyújt neked arra, hogy a képeken túlmenően más eszközökkel is kifejezd magad. Elmondhatod, leírhatod, min dolgozol, elmagyarázhatod, hogy miért és miként készültek a képeid. Néhány ötlet, mi kerülhet egy portfólióba:

• Művészi hitvallás
• Tartalomjegyzék a fotókról
• A portfólióra jellemző címlapfotó
• Nézőképek
• Szép tartó
• CD zenei aláfestésnek a képek megtekintéséhez
• …

8 – Néhány fontos kérdés a portfóliók kapcsán

Sokmindent kell figyelembe venni egy portfólió összeállításakor. Az eddig nem érintett témákat kérdezz-felelek formában taglalom az alábbiakban.

Mikor mondhatjuk, hogy a portfólió “kész”?

Szerintem akkor, amikor kész vagy bemutatni a közönségnek. Gyakran kérdezik tőlem, hogy lehet-e utólag még hozzáadni képeket. Ez nekem olyan, mintha meggondolnád magad, vagy mintha az író évekkel a megjelenés után felhívná a kiadóját, hogy hozzáírhat-e még egy-két fejezetet a könyvéhez. Azt javaslom, hozd létre a portfóliót, beleadva minden tőled telhetőt, aztán zárd le, mutasd be a közönségnek, és lépj tovább. Ha szükségét érzed, hogy kiegészítsd a portfóliót, akkor valószínűleg készen állsz egy új létrehozására.

Felkasírozzuk a képeket vagy sem?

Ez az ízléseden múlik, valamint attól függ, hogy milyen papírra nyomtattad a képeket. Jómagam a fényes vagy félfényes papírra nyomtatott képeket fel szoktam kasírozni, mert könnyen megsérülnek, és nem lehet őket szépen kisimítani. A nehezebb papírokra – például Cranes 300 grammosra – nyomtatottakat nem kasírozom, hanem elválasztó lapot teszek közéjük. Minden képet aláírok, ha limitált szériáról van szó, meg is számozom, és ellátom a dombornyomott eblémámmal.

Ha a portfóliód képeit azonnali keretezésre akarod alkalmassá tenni, a kasírozás elengedhetetlen, mert kell egy réteg a nyomat és az üveg vagy plexi közé.

Minden fotónak és felkasírozott képnek azonos méretűnek kell lennie?

Hagyományosan a kasírozott képek azonos méretűek. Ha a képek nincsenek kasírozva, a papírlapok mérete szokott egyező lenni. A képméretek és dimenziók lehetnek eltérők, és általában azok szoktak lenni, gyakran vágják meg a képeket vagy használnak különböző formátumokat egy portfólión belül. Mindenesetre a papírméret állandósága egységességet sugároz.

Mennyi kép kerüljön egy portfólióba?

Ez is az ízléseden múlik, meg azon, mennyit gondolsz elégnek. Én úgy vélem, 25 felett már sok. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet annyi értékes képed. De a célközönség a 25. körüli képnél egyszerűen elfárad, ha egyáltalán addig kitart a figyelem. Hidd el, én már csak tudom. Mint fotósok, sokan naphosszat képesek vagyunk képeket nézegetni, míg mások igen ritkán rendelkeznek azzal a képességgel, amit én úgy hívok, fotográfiai állóképesség. A legtöbb néző 10-20 képtől elfárad.

Még egy szempontot figyelembe kell venni. Ha 50, 100 vagy még több fotót illesztesz a portfólióba, gyakorlatilag a közönségtől várod a végső kiválasztást. A portfólió összeállítás egyik leghasznosabb hatása pont az, hogy te magad megtanuld az alapos válogatást. Bár ez nem feltétlenül könnyű, mindenképpen megéri végigcsinálni, hiszen képes leszel a sok neked tetsző kép közül kiválasztani a megfelelőket.

Mi a különbség a portfólió és a kiállítás között?

Ha mindenben úgy jársz el, ahogy e cikkben javaslom, beleértve a művészi hitvallás megírását, a címfotó kiválasztását, a képek felkasírozását, stb., akkor a kiállítás és a portfólió közötti különbség abból fog állni, hogy az előbbinél a képek bekeretezve kerülnek a falra, az utóbbinál pedig felkasírozva, dobozban kerülnek bemutatásra.

Ezzel azt szeretném mondani, hogy ha gondosan összeállítasz egy portfóliót, szó szerint megfoghatod, elviheted egy galériába. Ha készek kiállítani, semmi mást nem kell tenniük, csak bekeretezni és kihelyezni a képeidet. Semmi másra, vagy nagyon minimális többletmunkára lesz szükség részedről.

Ez is egy újabb indok arra, miért ne tegyél túl sok képet egy portfólióba. A legtöbb galéria 12-25 képet tart el(be)fogadhatónak. Ha ennél többed van, válogatnod kell, ha kevesebb, nem lesz elég hatásos.

Hol lehet beszerezni a megfelelő kellékeket?

Szinte bármi megvehető az alábbi címen:

http://www.lightimpressionsdirect.com/

Mit ajánlasz a nyomatok tárolására és bemutatására?

Személy szerint a textilborítású gyöngyház portfólió dobozokat kedvelem, de számos más lehetőség is elérhető: mappák, tartók, hordtáskák, stb. Nézz bele a Light Impressions katalógusába. A választás az egyéni ízléseden múlik. A témához a 11. pontban is teszek néhány megjegyzést.

4. példa: A Hónap Nyomata Portfólió

Minden hónapban hozzáadok egy új képet A Hónap Nyomata Portfóliómhoz. Soha nem tudom előre, melyiket fogom kiválasztani, bár a szóba jöhetőket mindig észben tartom. Ez nagyon érdekes módja egy portfólió létrehozásának, mert nagyban megkönnyíti a választást. Egy szempontból viszont nem felel meg a saját kritériumaimnak: nincs “készen” a bemutatás időpontjában, sőt, soha nem lesz kész, amíg fel nem hagyok vele. A végtelenre dagadás elleni megoldás lehet évenként lezárni a portfóliót. Mindenféle formátumban készült kép mehet bele.

Részlet a portfólióból a beautiful-landscape.com oldalon

9 – Készségfejlesztő gyakorlatok

A – Képek kiválasztása egy portfólióba

A portfólió összeállítás egyik legnehezebb feladata a beillesztendő képek kiválasztása. A “megtartandó” képek kiválogatásához hasonlóan itt is fokozatosan érdemes haladni. Annyi a különbség, hogy a megtartandók kiválasztása egyetlen fotózás eredményei közül történik, a portfóliónál pedig többől. A portfólió átfogó jellegétől függően ez jelenthet több tíz vagy száz fotózást is, akár több évet felölelve.

A folyamat nagyjából mégis ugyanaz. Először válaszd ki azokat a képeket, amelyek nagyon tetszenek, átnézve az eredetiket filmen, vagy a raw fájlokat, nyomatokat, digitális képeket, stb. Az összes tetszetőst tedd egy helyre. Lehet közte nyomat, dia, digitális kép a monitoron. Ebben a fázisban ez nem gond.

Nekem sokat segít, ha végiggondolom, hogy mely képek adják vissza igazán azt, amit az adott kép készítesekor kifejezni akartam a portfólió témájának megfelelően.

Azt is figyelembe veszem, hogy mely képek tűnnek ismétIésnek, vannak-e olyanok, melyek “ugyanarról szólnak”, “ugyanazt mondják”. Ha találok, egymás mellé teszem őket, elkülönítve a többitől, majd kiválasztom közülük a leghatásosabbat.

A siker kulcsa az, hogy keménynek kell lenni magunkkal szemben. Néhány kedvenced megüti a mércét, néhány nem. Az a lényeg, hogy olyan portfóliót hozz létre, mely az előzetesen meghatározott célnak és szándéknak megfelel, amely az adott célközönségnek szól.

Kezdésként ezt az eljárást ajánlom:

1 – Határozd el, mennyi képet szeretnél a portfólióba tenni. Nem túl sokat, 12-25 közötti darabszámot javasolok, tehát szigorúan kell válogatnod. Ha például 100 képet akarnál, az már akadályozná az alapos válogatást.

2 – Ha különböző formátumokban dolgozol, határozd el, melyikre kívánsz koncentrálni (35 mm, közepes formátum vagy 4×5-ös például). Ha nem, ugorj a következő lépésre.

3 – Haladj fokozatosan. Kezdj nagyjából 100 képpel. Aztán szellőztesd ki a fejed, lazíts, és amikor újra készen állsz a munkára, csökkentsd a képek számát 50-re. A következő körben szűkítsd 12-20 képre.

Az egyes válogatások között tarts szünetet, legalább egy napot, és a következő alkalommal a már szűkített körből jelöld ki a kedvenceidet. Tudom, itt már csak csupa kedvenc van! Ettől olyan nehéz a dolog. A kedvencnél is kedvencebbeket kell kiválasztani…

4 – A végső döntés a legnehezebb, hiszen itt már az igazi nagy kedvencek közül kell szelektálni. Ha nehéz a diákkal vagy digitális fájlokkal dolgoznod, érdemes (8×10-es) kis méretben kinyomtatni a képeket. Jó minőségben nyomtass, hogy arra alapozhasd a döntést, ahogyan a végtermékben fognak kinézni a képek. Jómagam viszonylag nagy méretben nyomtatok (20×30), mert ekkorában könnyeben választom ki a kedvenceimet.

5 – Kérd ki barátaid, családod, fotóstársak véleményét, hogy vajon egyetértenek-e a választásaiddal. Mutasd meg a végső kollekciót (ha megvan), valamint az 50-es kört, hátha kihagytál valamit, aminek a többiek szerint mindenképpen be kell kerülnie a portfólióba.

6 – A folyamat során végig tartsd észben, hogy fotósként nem feltétlenül vagyunk a saját munkánk legjobb bírái. Ezzel nem kívánok senkit se leszólni, csupán személyes tapasztalatomra alapozva jelentem ki. Ha rajtam múlik, sose nyomtattam volna ki azt a két képemet, amelyek jelenleg a legnépszerűbbek. Két másik rendkívüli sikerű képemet vagy 3 évvel az elkészítésük után nyomtattam ki. Megint egy másikkal annyit veszkődtem, hogy fel is adtam a próbálkozást a kinyomtatására, egészen tavalyig. Egy barátom szerint ez az engem leginkább kifejező kép! (signature image) Azért sorolom fel ezeket az eseteket, hogy megmutassam, nehéz megtanulni a leghatásosabb műveink azonosítását. Régebben azt hittem, akkor jó egy fotó, ha nehézkesen jött létre. Például, ha napokig kellett utaznom, hogy a helyszínre érjek, nem működő eszközökkel kellett bajlódnom, vagy évekig nem tudtam visszatérni a helyszínre időhiány vagy más váratlan körülmény miatt, az elkészült fotó különlegesnek, emlékezetesnek maradt meg bennem. A közönségem viszont nem is tud ezekről az eseményekről, így ha valaki ránéz egy képemre, nem tudja, mennyire volt nehéz elkészíteni, hacsak el nem mesélem neki. És még ekkor is ritkán változik meg a véleménye a fotóról.

Mindezek alapján azt javaslom, hogy egyrészt távolodj el a munkádtól, amennyire csak tudsz (tudom, milyen nehéz ez), másrészt kérdezz meg másokat is. Ha többeknek is tetszik egy kép, valószínűleg “nyerő” lesz, és még akkor is csatolnod kell a portfólióba, ha a te listádat nem is az vezeti. Természetesen tiéd a végső döntés, és lehet, hogy indokoltan mást választasz, de a személyes tapasztalatom mindenképpen azt diktálja, hogy adni kell a közönség véleményére.

Variálj

Találj ki módozatokat a témád megjelenítésére. Válassz olyan képeket, melyek a projektedet lehető legtöbb aspektusból mutatják. Például: különböző fókusztávolsággal készült képek, közeli és távoli képek, részleteket és a teljes témát tartalmazó képek. Így nem csupán a legjobb képeidet keresed, hanem az egymást kiegészítőket is, amelyek hatásosak együtt. Ne feledd: a portfólió egy képgyűjtemény, melynek elemei önmagukban is jó képek, és a témába is illeszkednek.

Címlapfotó

Végezetül válassz ki egyetlen képet, mely a borítóra vagy a címlapra megy. Talán ez a legeslegnehezebb az egészben, de egyben az egyik legfontosabb lépés is. E kép szimbolizálja a teljes portfóliót, a munkád üzenetét. Önmagában is ütős, de a portfólióra jellemző képnek kell lennie.

B- Portfólió ötletek

Íme egy lista a lehetséges portfólió fajtákról. Válassz ki egyet, vagy találj ki magadnak valamit a lista alapján. Hasonló ötleteket a 6. pontban is olvashattál már.

• Egy formátumban készült képeket tartalmazó portfólió (35 mm, közepes formátum, nagy formátum).
• Csak fekete-fehér és szépia képeket tartalmazó portfólió.
• A “szokásos” munkáidtól radikálisan eltérő képeket tartalmazó portfólió, mellyel megleped a közönséged.
• Az idei évben készült fotóidból összállított portfólió. A neve tartalmazza az évszámot!
• Egy adott földrajzi térségben készült képeket tartalmazó portfólió. Nekem például van egy a michigani Isle Royale Nemzeti Parkról, 1996-ból.

5. példa: Múzeum Gyűjtemény Portfólió

Az új, Múzeum Gyűjtemény elnevezésű portfólióm, melyet ez évben fogok bemutatni, a Hónap Nyomata Portfólióból építkezik, az innen kiválasztott kedvenceim kerülnek bele. Vehetjük úgy is, hogy a Hónap Nyomata az első kiválasztási kör, a végső választás pedig maga a Múzeum portfólió. Persze fenntartom a jogot, hogy máshonnan is tegyek bele képet. Fontos számomra, hogy kellően nyitott szemlélettel kezeljem a portfóliók létrehozását.

Fénytánc, Antilope Canyon

Múzeum Portfólió
Linhof Master Technika, Schneider 75mm f4.5, Fuji Provia 100F

11 – Összegzés

A portfólió alkotás az elkötelezett fotós életének fontos része. És nem is olyan nehéz, ha sikerül a sokak által vélelmezett akadályokat félretolni az útból. Segít meglátni, mit értél el, hol tartasz. Lehetővé teszi, hogy megtervezd, mire koncentrálj a jövőben. Bizonyos értelemben mérföldkövet jelent: rögzíti, eltárolja mindazt, amit fotósként elértél az összeállítás pillanatáig. Amint elkészültél vele, könnyebb lesz meghatározni az előtted álló utat, az elvállalandó feladatokat, megtervezni a következő időszak fotózásait. Erősebben érzed majd a céljaidat, a követendő irányvonalat.

A portfólió arra is jó, hogy később visszatérj hozzá és meglásd, miként alakult a munkád az idő múlásával. Ilyen értelemben a pillanat emlékműve is, mellyel érzékelheted a fejlődésedet, a változásokat, ahogyan telnek az évek.

Számtalan részlet játszik szerepet egy portfólió összeállításánál, ezért nincs is két egyforma. E cikknek nem az a célja, hogy minden lehetséges változatot lefedjen. Ez azt jelentené, hogy mást sem csinálhatnék egész életemben, csak sorolhatnám az újabb és újabb felmerülő ötleteket.

A sorozat következő cikke a személyes stílusról fog szólni. Addig is: folyt. köv.

Fordította:
Debreczeni Mária