Pár nappal ezelőtt, Aleszja Popova kiállításmegnyitóján, a Kossuth-díjas táncművész képeit nézegetve jöttem rá, milyen régen nem próbáltam hosszú expós képeket készíteni, hisz a kiállítás gyakorlatilag ilyen stílusú képekből állt.
Már a megnyitón ki is próbáltam, eredménye a megnyitó galériájában és a filmen is látható.
A kiállításmegnyitó után kimentem a Normafához picit sétálni, ahol elég szeles idő volt, így folytattam hosszú expós kísérleteimet.
A szél erősen mozgatta a leveleket, de egy idő után rájöttem nem eléggé, így letekertem az isót 50-re, a blendét 22-re, és már csak az időt kellett kikísérleteznem, mi áll nekik a legjobban, így születtek a következő képek.
Persze menet közben eszembe jutott milyen lehetne ősmagyar stílusban, lóról fotózni, pár képet így is lőttem, talán egyszer egy fotópályázatnál felhasználjuk, de jobban érdekeltek újabb kihívások.
Hamar rájöttem, hogy a sima hosszú expót lehet még überelni, hisz a gépen vannak kreatív stílusok is, de előtte a kontraszt fokozó HDR üzemmóddal kezdtem, ami 3 expót készítve eléggé elnyújtja a kép készítés idejét, ezért alkalmas a hosszú expó alatt bizonyos mozgások rögzítésére is. Próbaképpen megmozgattam a kamerát fotózás közben.
Ezek a képek is nagyon tetszettek, de gyorsan átváltottam a HDR kreatív stílusra, ami a kontrasztfokozó HDR üzemmóddal ellentétben belenyúl a szaturációba és a kontrasztba is, így különleges, élénk színeivel és folthatásával érdekesebb képeket hoz létre.
Jöttek futók, biciklisek, nyakamba akasztva a gépet én is lépdeltem, miközben a nap épp lebukni készült, de utolsó sugarai még átvillantak a sűrű lombokon. Az eredményeket látva nagyon fellelkesedtem, alig vártam, hogy hazaérve monitoron is kiértékeljem a képeket.
Úgy hiszem, hogy a hagyományos HDR készítő szoftverekkel nehéz ezt a stílust utánozni és a normál kontrasztfokozó HDR üzemmódok sem erre készültek, így jelenleg a Sony kamerák amik biztosan tudják ezt. (Fontos megemlíteni, hogy az összes kép így jött ki a gépből, utólag semmilyen retusálást nem végeztem rajta)
Ezért hazafelé bandukolva bevillant egy elnevezés, hazaérve rákerestem, de nem találtam semmi hasonlót, talán még nem foglalt ez a név: Slow Motion HDR, röviden csak slowmo HDR lehetne, ha tetszik.
Pár nappal később egy újabb sétámon tovább finomítottam a stílust, rájöttem a HDR működés bizonyos törvényszerűségeire, próbáltam ellenfényes sziluetteket fotózni és kivilágított Budapestet is, eredménye a galériában látható. Egyre jobban tetszik.
Ezennel útjára indítom ezt a nevet, talán egyszer elterjed. Hasonló képeket biztosan sokan készítettek már, de én így is jót játszottam.
