8.1 C
Budapest
Thursday, April 18, 2024

Kálmán Kata: A Madzsar iskola 1927-1929

1977-ben, dr. Madzsar Józsefné Jászi Alice születésének 100. évfordulóján – ugyanabban az évben, amikor a könyvét (“A női testkultúra új útjai”) újra kiadták – Marx József filmstudió-vezető játékfilmet tervezett Madzsarné modern szellemű torna- és gyógytorna iskolájáról, amely egyben baloldali értelmiségiek, alkotók szellemi műhelye volt a 20. század első felében.

Ehhez kérték fel édesanyámat, az egykori Madzsar-növendék Kálmán Katát élményanyag megírására. A film végül sajnos nem készült el, de ennek a megbízásnak köszönhető, hogy édesanyám életének utolsó évében részletesen leírta emlékeit, megörökítette ennek az érdekes és sajátos intézménynek azt a két évét, amelyet ő személyesen átélt.

Nagy kedvvel, lendülettel fogott hozzá a munkához. Felújította a kapcsolatát Palasovszky Ödönnel, Madzsar Lilihez elutazott Kassára, gyűjtötte a dokumentumokat, fotókat, hogy hitelesebben, pontosabban tudjon például a mozdulatművészeti előadásokról írni.

Úgy érzem, a megfilmesítés gondolata késztethette arra, hogy minden szereplőről, a növendékekről is egyenként szemléletes képet fessen, külső megjelenésükről és egyéniségükről, köztük saját magát is harmadik személyben szerepeltetve, mintegy filmszerűen kívülről nézve jellemezzen. Ehhez csatlakozik a sok kis történet, amellyel az olvasót beavatja a “Madzsar-ház” életébe.

A régi események, érzések felidézése hozhatta magával a 20-as évekre jellemző stílus elemeit, olyan kifejezéseket, amelyek nemcsak ma tűnnek régiesnek, hanem már a megírásakor, a 70-es években is szokatlanok voltak – mint például az “alanyi költő”, a “szplínes” vagy a “kékharisnya”.

Azt hiszem, az elbeszélés hangulatából a mai olvasó számára is kiderül, hogy írója ifjúkorának izgalmas, jelentős élménye volt a Madzsar-iskola. Ezt én is tanúsíthatom, gyerekkoromban, fiatalkoromban otthon sokat hallottam róla. (Persze ehhez az is hozzájárult, hogy szüleim ott ismerkedtek meg egymással.) Az anekdota-szerű, hangulatos kis történetek nagy részét már otthoni beszélgetésekből ismertem. A családi fényképalbumunkban több itt látható fénykép benne van Madzsarékról, Palasovszkyról, a “Cikk-cakk” táncjátékról. A háború utáni években időnként benézett hozzánk a szobrásznő, Kaba néni sétából hazafelé tartva, őszi lombcsokorral vagy kosárba gyűjtött csipkebogyóval a kezében.

Bár édesanyám nem lett gyógytornász, Madzsar Alice tanításait mélyen magába szívta, nekünk – a két lányának – sokszor beszélt erről a testkultúráról, különös fontosságáról a nők számára. A gyerektorna repertoárjából megtanított néhány háterősítő, lúdtalp-megelőző gyakorlatot, szorgalmazta, hogy gyakoroljuk. Többször mesélt Alíz néni grafológiai képességeiről.

Befejezésül néhány szó arról, mi lett később a Madzsar-növendékekből?

A visszaemlékezés főszereplői, a testvérek más utat jártak az iskola elvégzése után. Kálmán Kata rövid ideig tanított tornát, de hamarosan férje, Hevesy Iván biztatására fényképezni kezdett, szociofotós lett, a “Tiborc” és a “Szemtől szemben” című fotoalbumok szerzője. Huga, Kálmán Klára, aki már a tornaiskola mellett is rajzolni tanult, grafikus lett, könyvillusztrációkat és főleg könyvcímlapokat készített.

Érdekes, hogy még egy híres szociofotós került ki a Madzsar-növendékek közül: Sugár Kata. (Neki és édesanyámnak egymástól teljesen függetlenül alakult a pályája, nem volt kapcsolat közöttük.)

Rajtuk kívül a növendékek többsége valószínűleg kapcsolatban maradt a mozgással – tornával vagy tánccal. A háború után fel-felbukkantak a gyógytornászok között, tudom, hogy volt, aki az Orthopéd Klinikán dolgozott és leendő gyógytornászok jártak hozzá tornára. Ismertünk egy régi Madzsar-növendéket, aki Németországban tökéletesítette tudását egy hasonló szellemű tanfolyamon, később gyerekek úszásoktatásával foglalkozott, felnőtteknek un. lazító tornát tartott.

Eredményeik sokfelé beépültek a mai életbe, de egységes csoporttá, irányzattá azonban Madzsarné halála és az azt követő betiltás után nem szerveződtek többé.

Hevesi Katalin

Vintage Galéria 1053 Budapest, Magyar utca 26. Tel/fax> 3370584

Darányi Zsolt
Darányi Zsolt
A szerző 2003, a FotoKlikk.hu megalakítása óta ötletgazdája, megvalósítója és főszerkesztője e portálnak. A 2006-ban alapított FotoKlikk a Fotográfiáért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Építészmérnök, grafikus, typográfus, 3 évtizede az IT szektorban keres és fejleszt különleges technikai megoldásokat, most épp az élő közvetítés területén. Bővebben>>

Related Articles

Egy Klikkhez tartozunk!

5,488RajongókTetszik
197KövetőKövetés
679FeliratkozóFeliratkozás

Latest Articles