Kivonat az újság tartalmából
A tartalomból:
Néhányan azt hitték -szerencsére az eddig húszezernyi látogató elenyésző kisebbsége- hogy vicces címet viselt az Ernst Múzeumban január 17-én bezárt és most éppen Pécsett látható kiállítás, valamint a hozzá megjelentetett könyv.
M és érték, együtt Mérték. Sajnálom az elenyészőket. Valamit megint nem értettek meg. Na, majd legközelebb. Mert ez a cím, itt Magyarországon, ma 2007-ben, több mint vicc. Mondjuk, véres valóság.
Annak sommás összefoglalója, hogy mi van, mi lesz a magyar fotográfiával?
Munkásságát ismerve, talán kicsit nagyképűnek tűnik, hogy utódomnak nevezem Tombor Zoltánt, erre talán csak az a mentségem, hogy én akkor játszottam kicsit úttörő szerepet a magyar aktfotográfiában, amikor Tombor Zoli talán még nem is élt.
A Nikon legfrissebb modellje nehéz helyzetbe hozhatja a bridge kamerák gyártóit, hiszen kedvező ára és szolgáltatásainak sokszínűsége miatt valószínű, hogy sokan inkább a tükörreflexes D40-et választják majd.
Egy igazán komoly géppel rukkolt elő a Pentax a Photokina idején! 2006 szeptemberében jelentették be a cég első komolyabb, középkategóriás digitális tükörreflexes gépét, a Pentax K10D-t.
Zene, világítás, tér, benne táncosok. Nem lehet elmenni e csodálatos látvány- mellett, olyan ez, mint egy lázálom, ilyenkor fényképezni és újra fényképezni kell…
Nem találkoztam még olyan fotóssal, aki ne vágyott volna 300mm körüli, de inkább annál is nagyobb gyújtótávolságú teleobjektívre. Cserélhető objektíves rendszerben ezek általában nagy mérettel, nagy súllyal és persze sok pénz kifizetésével járnak.
Létezik viszont a fényképezőgépek között egy olyan, méltán népszerű család, ami se nem túl nagy, se nem túl nehéz és még különösebben drágának sem mondható, mégis segítségükkel a tele zoomtartomány élvezhető és mára már kihasználhatóvá is vált. Ezek az ultra-zoom kompaktok. A manapság kapható, 6-7 megapixeles ultrazoom masinák között szerettünk volna egy kis rendet rakni egy csoportteszt erejéig.
Nyughatatlan természet. Vibráló, szinte alig észrevehető mozdulatok jellemzik, szúrós, barátságos tekintetével mintha örökké fényképezne valamit. Arca, a mondatok végén mosolyba fordul, talán ezzel is azt akarja megerősíteni, amit a képeivel is ábrázol: harmónia, arányosság, fények és árnyak egymásba fonódása és a természet, amiben az ember állandóan keresi a helyét…
I. rész
A természetfotózás, mint mesterség elsajátítása két tényezőn múlik, az egyik a sorsunk, a másik a természet iránti elhivatottságunk. A sors ugyebár nem alakítható, de az esély jelentősen befolyásolható. Annak eldöntésére, hogy ki az aki mesterségét tekintve valóban természetfotós, mi sem egyszerűbb, mint az, hogy magunkba nézünk és számot adunk, hogy fotográfusi és egyéb munkánkból mennyi időt töltünk el a városban, munkahelyünkön, otthonunkban, vagy a mesterségünk szempontjából lényegesnek számító természetben, és produktumunk milyen – időtlen értékként méltatható – színvonalat képvisel.
Fotótörténeti sorozatunk e részében Gadányi György a Direkt pozitívek – gyorsfényképek – témakörérol beszélt.
Két 10 megapixeles kreatív kompakt masina járt szerkesztőségünkben, így alkalom nyílt rá, hogy összeugrasszuk őket egy kis összehasonlítás erejéig.
Tüzetesebben is megvizsgáltuk a gépeket, a Samsung NV10-ről novemberi számunkban olvasható részletes írás, míg a Panasonic LX2 az előző számunkban lett letesztelve. A készülékek apróbb eltérésekkel, megegyező paraméterekkel bírnak, leglényegesebb eltérés az objektívek zoomátfogásában van. A Panasonic versenyzője négyszeres átfogású, míg a Samsung háromszoros optikával van felvértezve.
