Foto Mozaik 96., 2006. április

0
120

Kivonat az újság tartalmából

Pályázatok

Események naptára

Kiállításról kiállításra

Fotó Piac

Börze

Kedvezménykuponok

Terjesztő szaküzletek

Kiállítás

Fotótárlat
Janzsó Tamás: Arcképcsarnok; : Tisztelet Bartóknak; : New York.

Digitális világ

Budai Péter: Digitális élesítés / Az életlen maszkon innen és túl
Fotóink javításának egyik sarkalatos pontja az élesítés. Digitális vagy utólag digitalizált képeinknél sok esetben kényszerülünk felülbírálni a nem éppen elképzeléseink szerint dolgozó “képjavító” algoritmus munkáját, esetleg a szerényebb képességű felszerelésünk nyújtotta végeredménnyel vagyunk elégedetlenek, s szeretnénk kihozni belőle a maximumot az élesség terén. Bitek formájában tárolt fotóink javításához számos szoftver kínál módszereket, így természetesen az Adobe Photoshop is. Ezek többnyire felhasználói szempontból egyszerűen használható, sokszor “egygombos” megoldások, melyekkel könnyen érhetünk el látványos eredményt, de ugyanilyen könnyen szembesülhetünk is az élesítés okozta megnövekedett zajjal és egyéb bosszantó mellékhatásokkal, mint például a zavaró élszegély (ismertebb nevén halo jelenség).

D. Tóth Ottó: Merjünk nagyot nyomtatni!
A digitális fényképezőgépek felbontása évről évre növekszik, és ezzel lépést tartva fejlődik a nyomtatási technológia is. Egyre nagyobb és nagyobb nyomatok előállítása válik lehetővé akár otthoni körülmények között is, de egyre több professzionális labor kínál plakát méretű nagyítási lehetőséget is. Egy digitális vagy digitalizált felvétel azonban nem nagyítható büntetlenül bármekkora méretre. Egy kép fizikai pixelszáma meghatározza, hogy az emberi szem számára elfogadható minőségben mekkora méretű kép nyomtatható ki belőle.

Fotótechnika


Krivánszky Árpád: Tavasz van, gyönyörű!
Ha a Télről dicsőítő énekeket lehet írni, akkor a Tavaszról valóságos dicshimnuszokat kell zengeni. A kissé unalmassá, már-már nyomasztóvá váló fehértől lassan átveszi a stafétabotot a zöld száz árnyalata, melybe egy tündér ezer más színt szór a kosarából virágok és pillangók képében.


Hagyárossy Gyula: A fénymérés és az expozíció / Különleges helyzetekben
Négyrészes sorozatunk most következő cikkében a fénymérés speciális, a hétköznapi helyzeteken, a hobbifotósok igényein túlmutató eseteit mutatjuk be.


Gehring János: Az infrafotográfiáról / Digitális infraszűrés
Korábbi számunkban az infrafilmek használatával foglalkoztunk. E speciális nyersanyagok karakterisztikáját azonban digitális fényképezőgéppel és némi számítógépes utómunka segítségével éppúgy képeinkre varázsolhatjuk.


Éjszakai fényképezés / Csillagok és csillogások

Fotós szemmel / : Égi malom


: Fejezetek a fotótechnika történetéből / Kis filmkockáról nagy kép
A fotográfia első csaknem száz évét a kontaktmásolatok használata jellemezte. A negatívméret szabta meg a pozitív kópiák méretét is. Bár már Nadar is sikerrel próbálkozott nagyítással – vizitkártya méretű portréról, vagyis 6,3×10,5 cm-es negatívról életnagyságú nagyítást készített -, ez az eljárás hosszú ideig nehézkes volt, és csak szűkebb körben alkalmazták. Afféle kuriózumnak számított a gyakran hatalmas nagyítóberendezések használata. Ezek a napfényt vezették be a stúdióba, a természetes fény segítségével végezték el a nagyítási eljárást.


: Fotóműtárgyak érvényesítése és értékesítése / A fotóműtárgy adminisztrációja, tárolása, szállítása
A fotóműtárgyakkal kapcsolatos tanácsainkban talán a fotóművészek által legkevésbé kedvelt részhez értünk, melyet bizonyít az is, hogy a hazai aktív fotográfusok java része nem rendelkezik saját fotográfiáinak feldolgozott és rendszerezett archívumával. Tapasztalatból tudom, hogy egyesek vágynak rendbe tenni eddig elkészült anyagaikat, de az valamiképp mindig elmarad. Sokan legyintenek vagy méltatlankodnak, ha szóvá teszem, hogy mindez elsősorban magát a fotográfust szolgálja, és nem fog egyre terebélyesedő feladatként az évek múlásával a fejünkre nőni.

Újdonság


Canon EOS 30D


Panasonic Lumix DMC-TZ1

A Sony új képérzékelője

Pentax *ist DL2


AF-S VR Micro-Nikkor 105 mm f/2,8G IF-ED

Új Epson kellékanyagok


Sony Cyber-shot H5 és H2

OLED alapú nyomtatófej


Canon EF 85 mm f/1,2L II USM

Fotófelszerelés


Teszt / Az új lehetőség: Mamiya ZD
A középformátumú fényképezőgépeket a film mérete és számos belső tulajdonság mellett a formájuk is megkülönböztette kisfilmes társaiktól. A kockaforma a Hasselbladnál, Mamiyánál, Contaxnál, Bronicánál, sőt a Kievnél is jellemezte a 6×7-es, 6×6-os és 6×4,5 cm-es fotókat készítő fényképezőgépeket. A sorból csupán a Praktica SIX lógott ki, melynek digitális utóda a Mamiya 22 megapixeles D-SLR-je, mely elsőként ötvözi a kisfilmes digitális tükörreflexesek előnyeit az eddig csak a hagyományos középformátumú fényképezőgépekre felszerelhető digitális, nagy felbontású hátfalak által nyújtott kiváló képminőséggel.


Bemutatjuk / Canon PowerShot A420, A430, A530
Ahogy a világmárkák megbízásából készült felmérések kimutatták, a kedvező árú kompaktok vásárlóközönségét többnyire nők alkotják. Számukra pedig nemcsak a belső, de a külső is számít, sőt, utóbbi már-már fontosabb, mint a technikai paraméterek hosszan kígyózó listája. A gyártók, felismerve az igényeket, folyamatosan szállítják csillogó, a szivárvány minden színében pompázó, zsebben hordható fényképezőgépeiket. Nem tétlenkedett a Canon sem, számukra a tavaszi rügyfakadás tucatnyi új termék érkezését jelentette. Nincs hiány a kompaktok területén sem, a népszerű PowerShot sorozat három új taggal bővült. Az A420, A430 és A530 gépek közös jellemzője a könnyű kezelhetőség és az elsőrangú képminőség, elérhető áron. Szerkesztőségünk az A530-at próbálta.

Mozaik


Szarka Klára: Virtuális kerekasztal a valóságos sajtófotóról
Szinte minden megváltozott a magyar sajtófotóban az elmúlt másfél évtizedben. Átalakultak a lapok, átrendeződött a sajtópiac, vezet a bulvár. Bizonyos szempontból a fotóriporterek lehetőségei megnövekedtek, más szempontból viszont sokkal nagyobb lett a szorítás. Olyan új generáció jelentkezett, amelyik már a nemzetközi szakmai porondon is megállja a helyét. A magyar sajtófotó-pályázat és kiállítás grandiózus méreteket öltött, szinte túlnőtt önmagán. Ezekről és még sok másról beszélgettem a szakma néhány jeles képviselőjével, némelyekkel szó szerint kerek asztal mellett vitázva, másokkal külön-külön. Végül, a magnóra felvett szövegeket visszahallgatva, a megszólalások mégis közös beszélgetéssé, virtuális kerekasztallá rendezhetőnek látszottak. S ehhez az asztalhoz krónikásként és beszélgetőtársként odaültem magam is.
Akik beszélgetnek: Balázs Attila, a Kelet-Magyarország rovatvezetője, fotóriporter, , a HVG képszerkesztője, , a Magyar Fotóriporterek Társaságának elnöke és Szarka Klára újságíró.

Fotóelmélet


Tillai Ernő: Képelemzés, értékelés / A térillúzió szerepe
A képkomponálás eszközei közül a fotográfiákra jellemző legfontosabb szervező tényező a perspektivikus képfelépítés. Sőt, a festészet és a grafika több ezer éves fejlődése során – legalábbis a kora reneszánsz idején – szinte a fejlődés csúcsának tekintették a centrális projekció (központos vetítés) kidolgozását (Albrecht Dürer). Egyúttal a sok évszázados, ösztönösen alkalmazott, térillúziót keltő módszerek egységes rendszerbe foglalása is megtörtént.

Beszámoló


fotóművészeti ösztöndíjasok
A modern magyar fotográfia kiemelkedő alakjáról elnevezett ösztöndíjat 1991 óta ítéli oda a kulturális tárca. Erre a szerény anyagi támogatásra azok a pályakezdő fiatalok nevezhetnek be, akik a fotográfiával alkotó módon foglalkoznak, és a művészi fényképezést tekintik legfőbb élethivatásuknak. Minden évben tizenkét ifjú fotósnak ítélik oda két vagy három évre ezt az ösztöndíjat, hogy ezzel is segítsék a formanyelvében és tartalmában egyaránt korszerű, színvonalas művek alkotóinak pályafutását és további művészi kibontakozását. Idén a Pécsi József Fotóművészeti Ösztöndíjat a következők nyerték el: és immár a harmadik évre, , Dezső Tamás, , valamint László Gergely a második évre, végül Hermann Ildikó, , , , Surányi Miklós és Tóth Szilvia az első esztendőre.