27.4 C
Budapest
Tuesday, June 25, 2024

Foto Mozaik 106., 2007. február

Kivonat az újság tartalmából

Fotó Piac

Börze

Kedvezménykuponok

Terjesztő szaküzletek

Fókuszban

Pályázatok


Események naptára

Galéria


Magyarok a legjobbak között
A Magyar Természettudományi Múzeum és a GEO bemutatja a Wildlife Photographer of the Year, 2005 természetfotó-kiállítást, valamint a magyar kategóriagyőztesek: Novák László és Máté Bence szatellit kiállítását. A kiállítás április 3-ig látogatható, 10-18 óráig a hét minden napján, kedd kivételével.


Lovas pillanatok
Lovat jól fényképezni nehéz, már csak az állat méretei, arányai miatt is. A lovas és a ló közötti viszonyt sem egyszerű közhelyektől mentesen ábrázolni, az egymásra utaltság, a bizalom vagy épp a félelem megjelenítése nagy odafigyelést igényel.

Kiállításról kiállításra

Négyszemközt

“A színház kiváló alkalom arra, hogy az ember szakmát tanuljon” / Beszélgetés Katkó Tamással
Katkó Tamás gimnazista korában, még amatőr színjátszóként került kapcsolatba a színház világával. Később rendezéssel is próbálkozott, majd előadóművész lett, a Forrás Kör alapító tagja. A fotográfiával való végleges kapcsolatát egy véletlen találkozásnak köszönheti. 1984-től 1997-ig a legendássá vált Arvisura Színház fotósa, 1998 óta dolgozik a Közép-Európa Táncszínházzal. 2002-ben egyedüli fotográfusként lehetett jelen a Nemzeti Színház nyitóelőadása, Az ember tragédiája főpróbáin. Fotóművészeti tevékenysége mellett két galériát is vezet.


Szarka Klára: Képrejtvény / “A valóság az, ami engem elvarázsol” – Ács Irén: Piliny (részlet)
Sorozatunkban arra keressük a választ, hogyan készülnek a jó képek. Hogyan lesz az ötletből fotográfia? Sőt: hogyan születik meg az ötlet maga? Mennyi szerencse, munka, tanulás, milyen felszerelés, technikai háttér szükséges ahhoz, hogy a tehetséggel megáldott ember készíthessen egy jó fotót? Faggatjuk a fotográfust, és rövid életrajzban adunk róla is egy pillanatfelvételt, elemezzük a művet magát, s dokumentáljuk a technikai paramétereket. Ezúttal Ács Irén egyik fotójának titkát firtattuk. Mivel az interjú alanya és készítője immár évtizedek óta ismerik egymást, az olvasó elnézését kérve tegeződnek a beszélgetés közben.

Digitális világ


D. Tóth Ottó: Photoshop tippek és trükkök / Színkorrekció
A színkorrekció – a szükség szerinti zajcsökkentés után – az utólagos képfeldolgozás egyik első lépése. Alapvetően szükséges egy jó minőségű fotó elkészítéséhez. A jól beállított színegyensúly hatására élővé válnak a színek, javul a kontraszt, és jótékony hatása van a teljes kép megjelenésére. A helyes színegyensúly beállítása meglehetősen szubjektív és éppen ebből adódóan egyáltalán nem könnyű, nagy gyakorlatot igénylő feladat. Szerencsére a Photoshopban megtalálható különféle eszközök sok segítséget nyújtanak a probléma megoldásához.


Tátrai Sándor: Szabványos színek / Eltérő spektrumok
A digitális fényképezőgépek és szkennerek mint képalkotó bemeneti eszközök speciális szűrőket és szenzorokat használnak az információ rögzítéséhez és digitalizálásához. A fényképezőgépek spektrális érzékenysége azonban nem egyezik a technikai szempontból “nem ideális” emberi szem érzékenységével, és mivel a cél a látott információ rögzítése, ezért azt mondhatjuk, hogy a digitális kamerák – függően az állandóan változó technológiáktól és az állandó, fokozódó versenyhelyzet eredményeképpen létrejövő újabb és újabb megoldásoktól -, habár a fejlődés vitathatatlan, színtani szempontból mégis többé-kevésbé hibásan rögzítik a színeket. Emellett nincs tíz különböző gyártó által gyártott digitális gép, amely ugyanúgy rögzítené és képezné le a színeket. Bár a fotográfus célja nem minden esetben a színhelyesség, a digitális kamerák színtani torzításait kezelni lehet ICC színprofilokkal, aminek eredménye a szükségszerű manuális színkorrekciók minimalizálása, valamint egy beállított monitoron az állandó, megbízható színhűség a bemenet részéről.

Technika

Használtpiaci körkép 5. / Képlékeny képek
Mind a mai napig számos szakmai beszélgetés témája, vajon a film vagy a digitális szenzorok rögzítenek nagyobb átfogású képeket. A mérésektől függetlenül, gyakorlati tapasztalatunk alapján kijelenthetjük, hogy jó minőségű (tükörreflexes) vázat és RAW fájlformátum alapú rögzítést feltételezve a digitális képek tökéletesen elegendő tartalékot biztosítanak az utólagos feldolgozáshoz. Egy jó szkenner a filmekkel is csodát tehet, de egyik esetben sem szabad elfeledkeznünk arról, miszerint ami nincs a képen, már utólag sem lesz rajta (legalábbis a kiégett vagy éppen bebukott területek részleteit illetően).


Steiner Gábor: Memóriazavar ellen – avagy mit tehetünk (Flash) adattárolónk épségéért?
Kezdetben vala a villámcsapott vagy más módon meggyilkolt merevlemez, melyről természetesen nem volt mentése a botcsinálta informatikusnak, hiszen örült, ha végre szert tett egy számítógépre, amelyen otthon dolgozni tudott, s műkedvelőként nem is álmodta, hogy féltett adatai egy áramszünet, egy vírus vagy egy hibás gomblenyomás folytán akár örökre elveszhetnek. A mobiltechnika és a multimédia fejlődésével a probléma persze egyre komolyabbá vált, hiszen a képek és hangok nagyobb adatmennyiséget jelentenek, a hordozható berendezések adattárolói pedig jóval nagyobb fizikai igénybevételnek vannak kitéve. Menet közben pedig, több mindenre figyelve, mi magunk is könnyebben követünk el olyan hibát, amelyet otthon, az asztalnál ülve biztosan nem tennénk.


Fotós szemmel / Egy szerencsés reggel története


Tillai Ernő: Képelemzés, értékelés / A fotofaktúrák
A cím furcsa szóösszetétele mindössze azt célozza, hogy találjunk egy olyan elnevezést, mely a témakör összetett voltát tükrözi. A legutóbb tárgyalt képelemek – a Tainmont által felvázolt szerkezeti összetevők fizikai válfajai közül – a formák, a valőrök (tónusok) és a színek voltak. Az ő rendszerének következő motívumai: a faktúrák, anyagok, technikák. Bár ő ezeket a képzőművészetek (festészet, grafika, plakát, metszetek) szemszögéből vizsgálja, e fejezet mindezt a fotográfia nézőpontjából tárgyalja.

Teszt


Leica M8, az első digitális M
A 24×36 mm-es kisfilm, más néven leica méret formátuma a legendás nevű gyártóhoz fűződik, és azzal a céllal született, hogy kisebb, jobban hordozható, de technikailag kifogástalan gépek készüljenek. Az első fecskét az 1954-ben megjelent távmérős, cserélhető objektíves, bajonettes M3 jelentette. A gép túlzás nélkül a riportfotózás alapkészüléke, hiszen több ma is működő, sőt használatos vázat is találhatunk belőle. A fejlesztés azonban nem állt meg, az utolsó filmes modell az elektronikával dúsított, mind a mai napig gyártott M7-es képében jelent meg. A 2006-os Photokina Leica standján pedig már egy digitális fényképezőgép, az M8 állt.

Mozaik


Wagner István: Munkácsi rekordára Berlinben
A német főváros nyugati felén, Charlottenburg előkelő villanegyedében most ünnepelte két évtizedes fennállását a Villa Grisebach aukciósháza. A jubileum alkalmából a jó nevű firma hat árverésből álló sorozattal zárta a szezont november 30. és december 3. között, amely összesen 25 millió eurós bevételt hozott. Ebből a speciális fotóaukcióra 649 ezer euró jutott, és ezen belül is a rekordárat egy emigráns magyar mester érte el, amikor 34 220 eurónál koppant a kalapács.

50 év

Életmű előzetesen

Klubtagokat várnak

Darányi Zsolt
Darányi Zsolt
A szerző 2003, a FotoKlikk.hu megalakítása óta ötletgazdája, megvalósítója és főszerkesztője e portálnak. A 2006-ban alapított FotoKlikk a Fotográfiáért Alapítvány kuratóriumi elnöke. Építészmérnök, grafikus, typográfus, 3 évtizede az IT szektorban keres és fejleszt különleges technikai megoldásokat, most épp az élő közvetítés területén. Bővebben>>

Related Articles

Egy Klikkhez tartozunk!

5,501RajongókTetszik
197KövetőKövetés
769FeliratkozóFeliratkozás

Latest Articles