A Magyar Távirati Iroda hírei a XX. századból, egy válogatás az MTI fotóarchívumából a rendszerváltás utáni évekből – mostantól mindez a nagyközönség számára is elérhető digitalizált formában, ingyenesen, az interneten keresztül. Az adatállományban való keresést és tájékozódást korszerű keresőszoftverek segítik.
Az MTI 2003-ban kezdeményezte először, hogy állami támogatással tehesse a köz számára nyilvánossá a régebbi korok MTI-hírkiadását. Ez a hírfolyam ugyanis hű lenyomata az ország történelmének, méghozzá a hétköznapok szintjén. A hírek feltárásával, a veszélyeztetett eredeti dokumentumok digitalizálásával és a korabeli hírek/fotók kereshetővé tételével a nemzeti hírügynökség közszolgálati feladatot teljesített. Az MTI történetében – és a magyar „digitalizálás-történetben” – korszakos jelentőségű munka pénzügyi alapjait a 2167/2008. (XII. 4.) számú kormányhatározat teremtette meg, amely 100 millió forintos céltámogatást biztosított az MTI-nek a digitális archívum közérdekű használhatóságának javítására, keresési lehetőségeinek bővítésére, a fotóarchívum és a hírarchívum egy részének digitalizálására, és az így létrejövő archív adatállomány közönség elé tárására. A digitalizálásra szánt állami pénz felhasználására egy projekt keretében került sor, amelyet „Nyitott archívum” projektnek kereszteltünk el.
Az MTI híreiből, szöveges adatbázisából mostantól öt korszakban külön-külön lehet keresni a http://www.mti.hu oldalon, az MTI internetes nyitóoldalán. Az érdeklődők búvárkodhatnak az 1887 és 1919 közötti évekből fennmaradt MTI-hírek között; ezek sajnos csak töredékek, nem maradt teljes évfolyam az utókorra. Az 1920 és 1945, valamint az 1945 és 1949 közötti időszak már teljesebb; itt a német nyelvű és a közgazdasági kiadás kivételével minden fellelhető MTI-híranyagot digitalizáltunk az adatbázisba. Érdeklődésre tarthat számot, hogy mindkét időszakból az adatbázisba tettük az úgynevezett bizalmas anyagokat: Ezek az MTI szerkesztőségében előállított hírek csak szűk kör számára voltak elérhetők, a korszak sajátosságainak megfelelően. Az 1956-os év anyagát is folyamatosan digitalizáljuk, ennek zöme már bent van az adatbázisban.
Külön adatbázisban gyűjtöttük össze és tettük kereshetővé – böngészhetővé az 1988 és 2005 közötti időszakban kiadott MTI-híreket. Ez utóbbi adatbázis az MTI-híreken és a napi bizalmas kiadványokon kívül az Országos Sajtószolgálat (OS) és az OTS, valamint az MTI korabeli rádiófigyelő szolgálatának – a rendszerváltásig bizalmas – anyagait (pl. a Szabad Európa Rádió, BBC, Amerika Hangja híranyagát) is tartalmazza leírt formában.
A most kinyitott MTI-archívumok anyagainak lelőhelye nem csak a Magyar Távirati Iroda. Alapvetően a Magyar Országos Levéltárban és az Országos Széchényi Könyvtárban – kőnyomatos és mikrofilmes formában – őrzik az MTI-történelmi híranyagainak szinte teljes egészét. Az MTI-hírek őrzői természetes partnerei voltak e hatalmas digitalizálási projektnek: a MOL és az OSZK nagyvonalúsága, hatékony segítsége nélkül ezt a programot nem lehetett volna ilyen rövid idő alatt végrehajtani.
Az anyagok digitalizálását a Magyar Országos Levéltárban jelentős állományvédelmi előkészítés előzte meg. A MOL-nál végzett munka során keletkezett digitalizált oldalak száma meghaladja a 710 ezret! Az OSZK-nál tárolt XIX. századi és XX. század elejei MTI-híreket az OSZK maga digitalizálta, s így kerültek az adatbázisba.
A papíralapú anyagok digitalizálását egy közbeszerzés keretében kiírt versenytárgyalás megnyerése után az Arcanum Adatbázis Kft. végezte. A munkához szövegfelismerő-szoftvert használtak, s így keresésre is alkalmasak az MTI történelmi híradatbázisai. Egy másik, a projektben részt vevő céget is említeni kell: az 1988 és 2005 közötti adatbázisban kereső, különlegesen felhasználóbarát szoftver (amely a találatokat grafikai megoldással is bemutatja, segítve a további szűkítést,) az Ovitas Magyarország Kft-vel közös MTI-fejlesztés kiemelkedő eredménye.
Az úgynevezett „kőnyomatos” híranyag digitalizált változata nem csupán az MTI Zrt. honlapján keresztül válik ingyenesen megtekinthetővé, hanem – az érintett intézményekkel kötött megállapodás alapján – a Magyar Országos Levéltár és az Országos Széchényi Könyvtár is hasonlóképp digitalizálva és keresésre alkalmas módon biztosítja a széles nagyközönség számára a hozzáférést.
A digitalizálási program keretében az MTI együttműködő partnere volt az Open Society Archives (OSA) is, amely az MTI „Rendszerváltás” című külön archívumához szolgáltatott dokumentumokat, illetve internetes linkeket.
A nyilvánosság számára mostantól elérhető MTI-hírek mellett az MTI fotóarchívumából is több mint 20 ezer kép lesz megtekinthető ingyenesen a 2001-től 2005-ig terjedő korszakból. Ezt az állományt a hírügynökség 2010 során több tízezer archív képpel folyamatosan bővíti (a cél 70 ezer kép) és szélesíti majd a tematikát is. A Fotómozaik elnevezésű internetes felületen ízelítőt adunk az MTI több mint 13 millió fotót tartalmazó, védett muzeális értéket képviselő képvagyonából.
A Nyitott archívumok projekt keretében részben az állami céltámogatásra alapozva, részben saját, MTI-s forrás igénybe vételével a hír- és fotódigitalizáláson kívül más célokra is költöttünk; például az ötvenes évekből előkerült MTI-s fotókból a hírügynökség válogatást jelentetett meg egy fotóalbumban Elfelejtett képek címmel. A könyv anyagát több helyen kiállítás formájában is láthatta a hazai nagyközönség. Szintén részben a céltámogatás segítségével sikerült kiadni az MTI fotóarchívumi felvételeire alapozva az MTI Film – Színház – Muzsika sorozatának második és harmadik kötetét, amelyek Törőcsik Mari és Kállai Ferenc életútját mutatják be.
Az MTI folytatni szeretné az archívumainak digitalizálását, majd kinyitását a nagyközönség számára. Ehhez – a mostanihoz hasonlóan – állami pénzforrásokra volna szükségünk. Reméljük, hogy lesz lehetőség a folytatásra az elkövetkező években.
Miért kell az MTI-híreket digitalizálni?
Azért, mert az MTI fennállásának 128 esztendejéből több mint száz éven át papíron rögzítette folyamatosan készülő és legépelt napi híreit.
Az előfizetők a legváltozatosabb módon kapták meg a számukra fontos MTI-információkat; volt, hogy futár vitte a legutóbbi néhány óra híreit a szerkesztőségekbe, volt, hogy a „központból” telefonon olvasták be a legfrissebbeket. Később jött a szikratávíró, a telexgép, majd a kiépített külön vonali összeköttetés. Ez utóbbit már az üvegszálas kábel, a műholdas kapcsolat és az internet váltotta fel.
A hírek egészen 1987 végéig kizárólag gépírásos papíroldalakon, valamint az 1944 utáni időszakot illetően mikrofilmen maradtak fenn az utókor számára. Az adott napi MTI-kiadás este stencilgépre került, s a különböző témájú hírek összefűzött „kőnyomatosai” foglalták magukban a napi hírkiadást.
Hogy az irdatlan tömegű információt őrző papírhegy kezelhető legyen, a digitalizációs projekt keretében minden egyes oldalt be kellett szkennelni, le kellett „fényképezni”, szövegfelismerő programon (OCR) végigfuttatni, hogy a tartalomban keresni is lehessen.
A most nyilvánosság elé tárt régi MTI-hírek ezért különlegesek: ezentúl bárki otthon, a saját számítógépére varázsolhatja a nemzeti hírügynökség híranyagát, s évtizedes időszakok (méghozzá történelmi időszakok) akár teljes hírkiadását is böngészheti, s kereshet benne kedve szerint.
