22. Ha a múzeumból, gyűjteményből másolatot adunk ki, ne írjunk semmit a hátára.
– A jelenleg érvényes szerzői jogi és múzeumi szabályok előírják a gyűjteményekből, a szerzők kezéből, archívumokból stb. kikerülő képek hátán a tulajdoni bélyegző (copyright) használatát. Kötelező azt is feltüntetni mellette, hogy másolatról, avagy reprodukcióról van szó. Továbbá – ha komolyan gondoljuk szakmánk presztízsét, intézményünk jó hírét – nem tehetjük meg, hogy a másolatokon puha ceruzával fel ne tüntessük a szerző nevét, a kép címét, a készítés évszámát, az eredeti kép technikáját és méretét. Amennyiben később készült kópiáról van szó, előre írjuk a negatív elkészültének a dátumát, s mögé egy perjellel az utólagos nagyítás évszámát. (Ha például egy 1918-as Balogh Rudolf negatívról készítünk másolatot, akkor a követendő eljárás 1918/1997). Ha már lebélyegezzük a kép hátát, törekedjünk arra, hogy savmentes tintából készült bélyegzőfestéket használjunk, hogy legyen türelmünk kivárni a teljes megszáradását, mert nincs elkeserítőbb látvány az egyik kép hátáról a másikra átmaszatolódott bélyegzőfestéknél. Ha már írunk a kép hátára, ne nyomjuk rá a ceruzát, mert a képoldali zselatin azonnal megsérül. Ha ellenben címkét ragasztunk a hátára, tudjuk meg milyen ragasztót préselünk a fényképünk papírrostjai közé. Könnyen előfordulhat, hogy puszta jóakaratból időzített bombát tapasztunk a kép hátára.
