hétfő, október 18, 2021
KezdőlapblogKincses Károly: Jog, botanika, fotó

Kincses Károly: Jog, botanika, fotó

Kedvelem azokat az embereket, akikben a világ kerek egész, akik bármi általuk végzett tevékenységben a lehető legjobbat tudják produkálni. Teljes életet élnek.

Dr Vajda Ernő ilyen volt Itt-tartózkodása kilencven esztendeje során fotográfusként kivívta világhírű kortársai, Brassai, Cartier-Bresson, Reismann János és mások elismerését, az akkori állam is honorálta ezirányú tevékenységét, hiszen 1980-ban megkapta az Érdemes Művész címet. Jogászként neki is köszönhető, hogy Bartók Béla szerzői jogai a magyar állam szempontjából megnyugtatóan rendeződtek.Botanikusként pedig nem kisebb feladatot teljesített, mint hogy felkutatta és begyűjtötte a valóságban és fényképekben is Magyarország teljes faunáját, később kiegészítve ezt a környező országok magashegyi növényzetével. Elmondható, hogy a pusztán természettudományos, dokumentációs fotográfiát művészeti rangra emelte. Nincs jobb szó fotós életművére, mint hogy a végsőkig következetes, gazdag, megismételhetetlenül egységes hagyaték, mellyel mi túlélők bizony nem rangjához mérten sáfárkodtunk ezidáig.
Weisz Adolf magántisztviselő, egy nemzetközi hiteltudosító iroda budapesti fiókjában 1889. dec. 28-n megkönnyebbülten sóhajtott. Felesége egészséges fiúgyermeknek adott életet. Weisz Ernő néhány évvel később már a VI. kerületi Érsek utcai elemi iskolába járt, majd a VII. kerületi főgimnáziumban folytatta felkészülését az életre. 1910-től a Galilei Kör tagjai közt találjuk, egészen annak föloszlatásáig járt a polgári radikális fiatalok közé. A jogi egyetemmel párhuzamosan zoológiai és botanikai tanulmányokat is végzett Budapesten a Pázmány Péter Egyetem természettudományi karán. Doktori oklevelét 1918. augusztusában kapta, miután hazatért a hadifogságból, ahová mint az első honvéd gyalogezred hadnagya esett. Hatvan éven keresztül 1918-1978 között folytatott jogászi praxist. A német megszállás után internálták. Fogolyként 1944 áprilisától júliusig Horthy-liget, a “Magyar Örödögsziget” zsidó parancsnoka volt. Neki is köszönhető, hogy sikerült a tábor 700 lakóját élve megmenteni. Élete kész regény, de foglalkozzunk inkább a fotóival. Első fényképeit 1911-ben készítette. Megmaradt képeinek 98 százaléka növényfotó, melyeket 1922-től ugyanazzal a 9×12 cm-es Voigtländer Bergheil kamerával készített. A gép több mint fél évszázadon keresztül nem hagyta cserben (Éljen a német ipar!) Több egyéni kiállításon mutatta be képeit, s idehaza és külföldön egyaránt jelentek meg könyvei (A magyar növényvilág képeskönyve, Pflanzenfotografie, Fák, ligetek, erdők, Sziklákon, kövek között, Öreg fák). Fotósok bőven termettek még a családban. Második felesége Reismann Marian fotóművész, unokatestvére a szintén növényfotósként ismert Vajda László.
Fényképeiről a már nagybeteg Szabolcsi Bence ezt mondta: ez maga a muzsika. Nem értek kellőképpen a zenéhez, de lehet benne valami.

Előző cikkcelloidin
Következő cikkanorthoscope
Kincses Károly
Kincses Károly 1954-ben született. Még él. Járt iskolákba, főiskolára, egyetemre. Dolgozott, majd barátaival, segítőivel megalapította a Magyar Fotográfiai Múzeumot. 15 éven át vezette, majd ugyanazon barátaival és segítőivel, kik közül elsősorban Kolta Magdolnát és Bánkuti Andrást említi, kivásárolta, átépíttette, működtette a Mai Manó Házat. Közben írt, szerkesztett vagy ötven könyvet, ennél sokkal több tanulmányt, tanított egyetemeken, rendezett ezernyi fotókiállítást itthon és 16 országban. Mostanában legújabb projektje megvalósításán dolgozik. Elhatározta, hogy a továbbiakban minden napját egy-egy munkadarabnak, műalkotásnak tekinti és szándéka szerint mindent elkövet, hogy esténként úgy kerüljön ágyba, hogy azt érezhesse, a lehető legjobbat hozta ki belőle. És nyugodtan alszik, majd másnap újrakezdi.

További friss hírek