Kavicsot dobtam a vízbe.Vihar kerekedett.
Csak egy közösségnek nem tetszett az, hogy ingyen workshopot szerveztünk Magyarországon…a fotós közösségnek.
Nem felkavartuk az állóvizet….mi felrugtuk a rozsdás penészes lavórt.
Egy közösség alakult belőle…összetartó, egymást segítő, folyamatosan fejlődő közösség…
Sokaknak nem tetszik….engem ez egy percig sem érdekel…szembemegyek bárkivel és folytatom a dolgot.
Jövő tavasszal is lesz ingyenes workshop Magyarországon és a Spanyol workshopokat továbbra is úgy fogom szervezni hogy minél több tag megengedhesse magának.
Ki fogok nevelni egy csapatnyi fotóst aki tud és akar gondolkozni.
Évről évre a legnevesebb előadókat fogom leszervezni nektek, hogy hiteles emberektől tanulhassatok mint a Vékás Magdolna, vagy a Baksai József. Megigérem, hogy el fogom vinni egy workshopra Alessandro Bavarit is és innen Spanyolországból is neves fotósokat.
Ez a workshop otthon bizonyítékul szolgált számomra azzal kapcsolatban, hogy össze lehet hozni egy összetartó közösséget, és szét lehet repeszteni a sznobizmus és a anyagiasság falait.
És ti….ti vagytok az elsők….az elsők akik a jó ügy mellé álltatok…akik vállalták a vihart, és jönnek velem ezen az úton.
Én nem fogok kiállni mellőletek…végig fogunk menni ezen az úton.
 |
| A teljesség igénye nélkül csak a szülinapi csapat…. |
Címkék
balassaBalassa workshopbavariSokszor kérdeznek az emberek fiatal koromról, vagy csak arról, hogy honnan jöttem…legyen nektek egy rövidített verzió itt, bár úgy hiszem részleteiben már megírtam.
1977 ben születtem. Szüleim nem tartottak rám igényt. Anyám kint hagyott a kocsma előtt három hetes koromban a napon, ahonnan a szomszéd vitt haza. Ekkor kerültem nagyanyámékhoz. Anyámmal a kapcsolatom egy katasztrófa volt. Valójában nem szerettem. Dagadt kis buzinak hívott rendszeresen, így nem is adott rá túl sok okot. Alkoholista volt, könnyű drogokkal is élt, és ezek megszerzése érdekében megfordult az utcán is. Gyerekkoromban rengetegszer feltettem a kérdést hogy miért nem kellek sehova…nekem miért nincs helyem? Végül arra jutottam, hogy engem nem lehet szeretni, így ez lett az alapállapot. Rohadt rossz gyerek voltam. Felgyújtottam a garázst, robbangattam, macskákat lövöldöztem csúzlival, rendszeresen belőttem a lakók ablakait, kiszúrtam nagyapám kocsijának a kerekeit, sorolhatnám.
Apám sosem élt a jogával hogy m…Szólok, elpattant a cérna káromkodni fogok…
Egyszerűen tele lett a tököm a kikent kifent konzumkurvákból, a hajléktalanból gazdaggá vált bölcsekből meg ebből az egészt kibaszott hóbeleblancból…szajkózzák megállás nélkül ugyanazt a bullshit szemetet, amit max egy fogyatékos imádkozó sáska szintjén lévő valaki tud komolyan venni.
Ettől a sok pozitív álszent szarságtól a belem fordul már ki!
Legyél mindig vidám, szépen festett, mosolyogj a lányod sírja felett és mesélj róla hogy kell pozitívnak lenni… Meséld el hogy hogy voltál képzelt hajléktalan és hogyan lettél gazdag és ha nincs semmi valós mondandód csak az hogy tizenötezeréé lehet fotózkodni veled akkor pózolj bérelt musztángban, és hitesd el velük hogy ez jár nekik mert neked is jár…a pofád maximum…
Na jó…kikiabáltam magam…kezdjük az elején…
Figyelj…elárulok egy titkot…nem kell mindig boldognak lennek tudod?
Nem kell mindig pozitívnak lenned…összedőlhet a világ és maradhatsz a romok alatt…zokoghatsz, fájha…Mielőtt bárki azt hinné ördöngősség végigfotóztam egy tok készítését….láthatóan nem egy lehetetlen dolog….
