szemerjai és dállyai (Magyaró, Maros-Torda vm., 1892. szeptember 10 -Budapest, 1983. június 17. (22?) M. kir. kormánytanácsos, udvari és kamarai fényképész, fotóművész, Bátyja Demeter Róbert, Erdélyben jó nevű portréfestő volt.
Marosvásárhelyen járt gimnáziumba, s itt tanult fényképezni Csonka Géza fényképész mestertől. Brassóban majd Szegeden dolgozott a Kárász utcai Lintner-műteremben. Az első világháborúban behívták Lintnert katonának, s Demeter egyedül vezette az üzletet. 1919-ben Labori-Mészöly Miklós műtermében kezdett dolgozni. Ezt követően műtermet nyitott Kisházi Máriával, de rövid időre rá már Strelisky Kecskeméti utcai fiókműtermében dolgozott. Itt sem maradt sokáig, néhány hónap múlva Belgrádba ment, ahol Milan Szavics üzlettársa volt 1923-24-ben. 1924-ben költözött Párizsba, ahol öt évet töltött. A Studio Mandelben dolgozott első operatőrként, majd egy Ravdin nevű fényképésszel együtt készített művészi aktfelvételei kerültek be nagy számban a francia műkereskedelembe. A Studio Walerie-ben 1925-től három évig első operatőr, itt fényképezte a francia kormány tagjait, Josephine Bakert…. Ezért a munkáért a francia Akadémia Pálmarendjét kapta meg. Tagja volt a Société Francaise de Photographie szervezetnek (1924-1928) 1930-ban hazaköltözött, és ismét Labori műtermében dolgozik. Később Halmival társult, majd a Magyar Filmiroda munkatársa. A Nemzeti Múzeum megbízásából fotózza éveken át a Történelmi Arcképcsarnokot: politikusokat, magas rangú hivatalnokokat. Ezen fotóinak nagy részén csak a MFI pecsétje van, a neve nincs. 1945, a Magyar Filmiroda feloszlása után évekig nem kapott iparengedélyt. Kezdetben a lakásán dolgozott, majd az Üllői út 42. alatt rendezett be műtermet, amit 1956-ban szétlőttek. Sok képe, negatívja pusztult el ekkor. 1980-tól a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja. Kedvtelésből festett, szobrászkodott, plaketteket készített, többek között Petzval Józsefről is. Idős korára mozgásképtelenné vált, szociális gondozó ápolta.