A Magyar Fotográfiai Múzeum az ország egyetlen, a fotográfiákat műtárgyként gyűjtő, konzerválva megőrző, tudományosan feldolgozó és kiállító múzeumi gyüjteménye.

Mit kell tudni a múzeumról?

1991-ben a FŐFOTÓ tárgyalójában elhatároztatott, hogy a fényképész szakma megjelent képviselői létrehozzák a majdani fotómúzeum anyagi, szervezeti hátterét biztosító Magyar Fotográfiai Alapítványt. A Budapesti Fényképész Szövetkezet (ma Budapesti Fényképész Rt.) 2 millió, a Magyar Fotóművészek Szövetsége 25.000 forinttal alapította meg, de az alapítványhoz később több fotós cég (Fuji Magyarország, REANAL, FORTE, FŐFOTÓ).valamint a Művelődési Minisztérium is csatlakozott

Az alapítvány célja és feladata, -idézve az alapító okiratból- hogy "a Magyar Fotográfiai Múzeumot létrehozza, a múzeumban elhelyezett közgyűjteményt megőrizze, gondozza, gyarapítsa és biztosítsa a működéséhez szükséges anyagi, technikai feltételeket". Ezzel megteremtődött az egyik előfeltétele annak, hogy az önálló fotómúzeum 1862 óta újra meg újra felbukkanó igénye végre valósággá válhasson.

A másik feltételt az akkor még Bács-Kiskun megyei Tanács biztosította azzal, hogy a város központjában több mint negyven éve romosan álló volt ortodox zsinagóga-épületet (műemlékvédelmi, minisztérumi közreműködéssel) múzeumi célra átépítette. Ezzel vált lehetővé, hogy a Magyar Fotóművészek Szövetsége 1958 óta múzeumalapítási szándékkal gyűjtött Fotótörténeti Gyűjteményének 73.000 tétele végre méltó elhelyezést nyerhessen, s tovább bővülve, a korábbinál magasabb színvonalon, valóban múzeumként végezhesse munkáját.

Az új, országos gyűjtőkörű szakmúzeum, az ország egyetlen, kizárólag fotográfiák őrzésével, gyűjtésével, kiállításával foglalkozó intézménye azóta is a Magyar Fotográfiai Alapítvány kizárólagos fenntartásában működik. Gyűjteményét megtízszerezte, s több mint egy évtizede végzi mindazokat a feladatokat, amik egy országos múzeumtól elvárhatóak. (évi 15-20 kiállítás, szakkönyvkiadás, egyéni könyvek és a 27. köteténél tartó fotótörténeti monográfiasorozaat, a világ nagy fotógyűjteményeihez mérhető színvonalú feldolgozó és műtárgyvédelmi munka, valamint több prezentáció az interneten. Mindezen munkája anyagi fedezetét azonban mindennemű állami, önkorményzati költésgvetési támogatás nélkül, kizárólag az alapítvány tőkekamataiból, sajét bevételeiből, a programpályázatokon elnyerhető összegekből, és az alapítványt évről-évre segítő intézmények és magánszemélyek támogatásával teremti meg.

1997-ben a Magyar Fotográfiai Múzeum és a mögötte álló Alapítvány nagyszabású tervet dolgozott ki egy budapesti fényképész-műteremház rekonstrukciójára, fotós központként történő hasznosítására. E cél megvalósítása érdekében az Alapítvány 94%-os tulajdonrészével létrehozta a Magyar Fotográfusok Háza közhasznú társaságot, amely azóta is működteti a Mai Manó Házat.

Mit gyűjt a múzeum?

Természetesen, mindenekelőtt fényképeket.
Majd egymilliós gyűjteményében a legelső dagerrotípiát még 1840-ben fényképezték, a legutolsó bekerült kép dátuma a tegnapi nap, de mire ezeket a sorokat olvassák, lesz még kortársabb is.
Ebből mindjárt kiderül az is, hogy a Fotómúzeum - bár elsősorban fotótörténeti szempontokat érvényesít archívumának fejlesztése során - nem felejti el, hogy a ma fényképeinek holnapra történeti értékük is lesz.

Magyar fotókat őriz, vagy egyetemes érvényű képeket?

Mindkettőt, de eltérő szempontok szerint. Magyar kollekciójában teljességre törekszik, azaz minden korból, minden irányzatból, minden fontosabb szerzőtől őriz fotókat, sőt teljes hagyatékokat. Az egyetemes fotográfiából viszont, mivel financiális lehetőségei meglehetősen korlátozottak, csak véletlenszerűen tud vásárolni, cserélni kiemelkedő alkotók fotóiból, mint Josef Sudek, Drtikol, Cartier-Bresson.

Kikre vagyunk a legbüszkébbek a gyűjteményből?

Elsősorban a Magyarországról elszármazott, de külföldön ismertséget szerzett fotósok képeire. Jelentős anyagot mondhatunk magunkénak André Kertésztől, Moholy Nagy Lászlótól, Kepes Györgytől, Robert Capától, Cornell Capától, Paul Almásytól, Brassaitól, Munkácsi Mártontól, Ata Kandotól és másoktól. Nem kisebb becsben tartjuk a legkiválóbb Magyarországon maradt fotográfusok munkáit, így Pécsi Józsefét, Balogh Rudolfét, Escher Károlyét, Angelóét, Máté Olgáét, s még félezernyi alkotóét. A kortársak közül az összes jelentős alkotótól, így Féner Tamástól, Korniss Pétertől, Kerekes Gábortól és másoktól őrzünk fotográfiákat klimatizált raktárainkban. Az egyetemes fotográfia alkotói közül megtalálhatják nálunk a fent említettek mellett, Renger-Patzsch, Vishniac, Eva Rubinstein, Inge Morath, Lucie Moholy fotóinak némelyikét. De még nincs vége. Most fejlődő különgyűjteményünkre is büszkék lehetünk, mely a Fotóhungarikák nevet viseli, s a valaha vagy mostanában Magyarországon fényképezett külföldi fotósok magyar vonatkozású képeit sorakoztatja egymás mellé. Erich Lessing, Mario de Biasi, Ferdinando Scianna, Chim, a már említett Cartier-Bresson és még sokan juttatják el archívumunkba magyarországi látogatásuk emlékeit, hogy képet alkothassunk arról, milyennek látnak bennünket nem magyar embertársaink.

Hogy mit gyűjtünk még?

Csak címszavakban sorolom: eredeti negatívokat, fényképezőgépeket és a képek készítéséhez szükséges tárgyakat, mint objektíveket, fénymérőket, vakukat, vetítőket, laborfelszerelési tárgyakat, műtermi berendezéseket, hirdetéseket, játékokat és eszközöket a fényképezés feltalálása előtti időszakból, relikviákat, érmeket, díjakat, levéltári dokumentumokat a fotográfia egészéről. Továbbá könyveket, folyóiratokat, katalógusokat, kisnyomtatványokat, hang- videó-, CD- és egyéb hordozókon rögzített visszaemlékezéseket, interjúkat, portrékat a fényképészet köréből, könyveket, albumokat, kiadványokat, egyszóval mindent, ami a magyar és az egyetemes fotográfia történetében valamely szerephez jutott.

Mit csinál még a Fotómúzeum?

Gyűjti, restaurálja, tudományosan feldolgozza, kiállítja a fenti gyűjteményi elemeket. Ezen kívül könyveket ad ki, évente négy-öt monográfiával gyarapítva a magyar fotós szakirodalmat. Tudományos kutatókat segít, egyetemisták tanulmányainak gyakorlati terepe, felhalmozott tudásával segíti a hozzá forduló más múzeumokat, gyűjteményeket, magángyűjtőket. Maga is végez alapkutatásokat, fejleszt adatbázisokat. Évente 8-10 kiállítást rendez a múzeumban és ugyanannyit más helyszíneken, külföldön. Most dolgozik azon, hogy megduplázza önmagát, azaz teljes gyűjteményét, szolgáltatásainak mindegyikét elérhetővé tegye az interneten is.

"Virtuális fotómúzeum"

Működése második évtizedébe lépve, a Magyar Fotográfiai Múzeum kidolgozta következő évtizedét meghatározó szakmai stratégiáját. Igazodva a világban mind általánosabb trendekhez, kilépünk az épület falai közül, s mintegy virtuálisan megduplázzuk a múzeumot. Célunk, hogy az interneten és egyéb digitális hordozókon elérhetővé tegyük a gyűjtemény egységeit, a könyvtárat, a dokumentum- és levéltárat, a fényképezőgépek és a technikai gyűjtemény darabjait, valamint azt a tárgyak mögött álló tudományos hátteret, amely adatbázisokban, életrajzokban, esszékben, tanulmányokban ölt testet.

Az internet és a hamarosan mellette megjelenő új elektronikus formák térnyerése át fogja alakítani a közönség múzeumokkal szembeni elvárásait, igényeit is. A most még kizárólagosnak mondható közvetlen múzeumhasználat (személyes látogatás, kutatás) mellé felsorakozik az az igény is, hogy a világ bármely pontján található múzeumi gyűjtemények nyújtotta szolgáltatásokat számítógépen keresztül, otthonról, illetve a tudományos kutatók munkahelyükről, otthonukból vagy más kutatóhelyről vehessék igénybe.

Eddigi alaptevékenységeinket (gyűjtés, konzerválás, tudományos feldolgozás, kiállításrendezés, könyvkiadás, oktatás-módszertani segítségnyújtás) továbbra is a legkonzervatívabb szellemben végezzük, emellett viszont teljes egészében kiépítjük és működtetjük a 21. századi (fotó-) múzeumi ismeretrendszer közvetítéséhez szükséges új formákat, újfajta prezentációs módszereket és megteremtjük a lehetőség szerint teljeskörű elektronikus-internetes hozzáférhetőséget saját gyűjteményeinkhez. Virtuálisan megkettőzzük a múzeum gyűjteményi struktúráját. A fotógyűjtemény legfontosabb képeit digitalizáljuk és kereshető információsorral egészítjük ki; a fényképezőgép, ill. fotós éremgyűjtemény darabjait digitalizált tárgyfotókon mutatjuk be, szintén információkkal ellátva; a Magyarországon az elmúlt 162 évben fotografálással foglalkozók életrajzát, szakmai működését életrajzi adatbázisban tesszük közzé; szerzői jogi "kézikönyvvel" segítjük a fotófelhasználók széles körét; a múzeum aktuális kiállításait, kiadványait időszakos, virtuális kiállításokon is bemutatjuk.

Fotoklikk néven pedig létrehoztunk konzorciumi formában működtetve egy olyan fotós szakmai portált, amely minden, a fotográfia területén akár professzionális, akár amatőrszinten dolgozó vagy a médium iránt érdeklődő, azzal bármilyen napi kapcsolatba kerülő internethasználó számára eligazodást, szórakozást, vagy tudományos vizsgálódásához alkalmas felületet nyújt.

Keressen minket a http://www.fotomuzeum.hu illetve a http://www.fotoklikk.eu címeken!

Hol van a múzeum?

Kecskeméten, Budapesttől 84 km távolságban a város főterén, a színház mellett.

Mikor látogatható?

Hétfő és kedd kivételével minden nap 10 és 17 óra között.
(novembertől márciusig 10-16 óra között)

Kutatónapok: szerda és péntek.

Címünk:

H-6000 Kecskemét, Katona József tér 12.

Levélcím: H-6001 Kecskemét, Pf. 446.

Telefon: (76) 483-221 vagy (76) 508-258

Fax: (76) 508-259

E-mail: info@fotomuzeum.hu