(1890, Szekszárd -1966, Budapest)

Budapesten géplakatos szakmát tanult, majd tizennyolc évesen a Ganz-gyár műszaki rajzolója lett. Rend-kívül fiatalon kezdett érdeklődni a fényképezés iránt: tizenkét éves korában már saját gépével fotografált. Első szakmai mestere Belházy Imre, amatőr kiállító-fotográfus volt. 1916-ban egy filmriport-vállalatnál lett tanuló, majd rövidesen riportoperatőr. Számos híradófilmet forgatott, később sikeres játékfilmek operatőreként működött. 1928-ban került Balogh Rudolf ösztönzésére fotóriporterként az Est-lapokhoz. Elsősorban a Pesti Napló képes mellékletében kaptak nyilvánosságot felvételei. A liberális lap kényszerű megszűnése után főként a Híd és a Film Színház Irodalom közölte képeit. 1945 után a Képes Világ, a Kis Újság, a Képes Figyelő számára dolgozott. A VÁTI fényképészeként ment 1957-ben nyugdíjba, de ezt követően is jelentek meg képei különböző sajtóorgánumokban, elsősorban a Hungarian Foreign Trade és az Ungarischer Aussenhandel lapjain. Képeivel több hazai és külföldi kiállításon nyert díjat; 1960-ban a Nemzetközi Fotóművész Szövetség AFIAP, 1964-ben EFIAP címmel tüntette ki. 1964-ben a Munka Érdem-rend ezüst fokozatát nyerte el, 1965-ben a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze címmel tüntették ki. Öröksége több ezer fényképnegatív és papírkép, amelyeket elsősorban az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Fotográfiai Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Fényképtára, a Színháztörténeti Múzeum és magángyűjtők őriznek. Életmű kiállítása röviddel halála előtt, 1965-ben nyílt meg a Magyar Nemzeti Galériában.

Válogatott csoportos kiállítások:
1934 - Iparművészeti kiállítás, Milánó
1957 - Nemzetközi fotóművészeti kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest
1959 - III. Nemzetközi művészi fényképkiállítás, Budapest, 1959 (aranyérem)
1965 - Fotó világkiállítás, Hamburg
1970 - Országos jubileumi kiállítás, Debrecen

Könyvei:
Bajor Gizi, 1958; Riportfényképezés, 1959.
Zene Kép