(Szabadka, 1921. júl. 14.) csendőrtiszt,költő, író, szobrász, fényképész, Érettségi után a Ludovika Akadémiára került. 1942-ben avatták hadnaggyá, részt vett a második vh-ban. 1945 februárjában Budán szovjet fogságba esett. A hadifogságból 1950-ben tért vissza. Utána az ÁVO foglya volt hónapokig. Családjával Mezőberénybe telepítették ki, majd Budapestre való visszatérése után, mint díszítő kőműves dolgozott. Az 56-os forradalom után Nyugatra menekült és 1957-ben Kanadában telepedett le. Nyugalomba vonulásáig (1988) a Winnipegi Egyetem laboratóriumi fényképészetét vezette. Mint szobrász több sikeres művet alkotott, melyek közül néhányat közgyűjtemények őriznek. 1982-től feleségével együtt éveken át egy katolikus misszió önkénteseként indiánok között dolgozott Chilében. Ennek történetét írta meg Dél keresztje alatt című riportsorozatában. Írásai a Nemzetőrben, az ausztráliai Magyar Életben, az Ausztráliai Magyarságban, a Californiai Magyarságban, a Kanadai Magyar Újságban, a Krónikában, a Katolikus Magyarok Vasárnapjában, a Krónikában, a Tárogatóban (Vancouver), a Magyar Találkozók Krónikájában (9, 18, 19, 21, 26), a Winnipeg Free Pressben, Canadian Fiction Magazine -ban, Antologia 1-3 (Ottawa 1969, 1970, 1972) a Magyar Királyi Csendőrség Antológiájában jelentek meg. Magyarul és angolul írt. Animációs és dokumentumfilmeket is készített. Az Universitate of Manitoba orvosi szakillusztrátora. A Winnipegi Magyar Irodalmi Kör és a Kanadai Magyar Írók Szövetsége (KMISZ) egyik alapítója. 1966-tól az Árpád Akadémia tagja.