(Zsadányi és törökszentmiklósi Almásy László Ede) (Borostyánkő/Bernstein, /Ausztria, 1895. augusztus 22. - Salzburg, /Ausztria, 1951. március 22.) utazó, Afrika-kutató, felfedező, sivatagkutató, műkedvelő fényképész. Almásy György Ázsia-kutató fia. Középiskoláit Kőszegen végezte. 1909-13 között egy londoni magániskolában érettségizett. Londonban folytatott műszaki tanulmányok után 1914-ben kezdő pilótaként Rákosmezőn repült. Saját tervezésű repülőjével több sikeres repülést hajtott végre. Az I. világháborúban egy kis osztrák község repülőterén dolgozott, majd az osztrák Steyr autógyár alkalmazta.d 1926-ban utazott először a Steyr autógyár megbízásából (családi kapcsolatok révén kapva a felkérést) Afrikába, hogy egy új autótípust kipróbáljon a rendkívüli körülmények között. Eközben bejárta a Kairó környékét. Autóval Szudánban című könyvében írta le kalandjait. 1929-ben két Steyr gépkocsival Kelet-Afrikából indulva átszelte Afrikát, az útvonal rendkívül nehéz terepen vezetett Kairóig. Eszterházy Antal herceggel is vadászott Afrikában. (erről egy egész albumnyi kép maradt) Megszerette a sivatagot, elhatározta, hogy sivatagkutató lesz. Alkalmazta őt az Egyiptomi Térképészeti Intézet. Megismerkedett Sir Clayton-nal, aki anyagilag támogatta a repüléseket, s a következő évben már együtt repültek. 1929-ben Egyiptomban repülőiskolát létesített, meghonosítva ott a sportrepülést. Az 1930-as években több expedíciót vezetett a Líbiai-sivatag ismeretlen területeinek kutatására. 1930-ban tevén kelt át Szudánból Abesszíniába. Kemal El Din egyiptomi herceg anyagi támogatásával felderítette 1932-ben repülővel és gépkocsival Líbia ismeretlen fennsíkját, a Gilf Kebirt-t tárta fel. 1933-ban felfedezte a Zarzura oázist és az Uvainat-hegységben a Vádi Szúrát (a Képek Völgyét), ahol a homokkőbarlangokban az újkőkori ember 6-7 ezer éves sziklafestményeire bukkant. Tudósított a Nílus egyik szigetén élő „magyar” nevű berber törzsről, amelynek tagjai állítólag II. Szolimán szultán serege által összefogdosott magyar hadifoglyok leszármazottai. 1941-ben behívták katonának és német kikérésére az Afrika-korpshoz vezényelték; az emiatt 1945-ben ellene emelt vád alól Germanus Gyula védőbeszéde hatására a Budapesti Népbíróság felmentette. Egy autószerelő műhelyben dolgozott Budapesten, de angol barátai kimenekítették Ausztriába. 1947-ben ismét Egyiptomba utazott, ahol sivatagkutatási program kidolgozása mellett autóképviselettel és a sportrepülés továbbfejlesztésével foglalkozott. 1949-ben egy vitorlázó repülőgépnek Párizsból Kairóba való vontatásával harmadmagával távolsági világrekordot állított fel. 1951-ben betegen Salzburgba szállították. Halálos ágyán értesült, hogy kinevezték az Egyiptomi Sivatagkutató Intézet (Desert Institut) igazgatójává, amit már nem fogadhatott el. Salzburgban temették el. Igazán ismertté Az angol beteg című, 9 Oscar-díjat kapott film tette. Több mint kétmillió amerikai nézte meg a bemutatást követő hónapokban, s aztán még többen világszerte.