Események betöltése

« Összes Események

  • Ez az esemény elmúlt.

X. Képíró-képolvasó hétvége Illés Barnával

2007, február 10 @ 11:00 - 2007, február 11 @ 16:00 UTC+0

Ingyenes

Fotótörténeti előadás és műtermi fotográfia készíttetése régi eljárással Zalka Imre vándorfotográfus vezetésével

Helyszín: Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház, Napfényműterem
1065 Budapest, Nagymező utca 20.

Az előadás és gyakorlat címe: A fotogram mátrixa

Részvételi díj: 1400.-ft, mely tartalmazza a belépőt mindhárom kiállítóterünkbe is.


Illés Barna: A fotogram mátrixa

Fotótörténeti előadás és műtermi fotográfia készíttetése régi eljárással Zalka Imre vándorfotográfus vezetésével

Helyszín: Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház, Napfényműterem
1065 Budapest, Nagymező utca 20.

Az előadás és gyakorlat címe: A fotogram mátrixa

Részvételi díj: 1400.-ft, mely tartalmazza a belépőt mindhárom kiállítóterünkbe is.


Illés Barna: A fotogram mátrixa

Fény, tárgy és fényérzékeny felület közötti viszony az idő dimenziójában
Fotótörténeti előadás és fotogram készítése

A Magyar Fotográfusok Háza képíró-képolvasó hétvégéjén ezúttal a látogatók a fotogram történetével ismerkedhetnek meg. Egyben arra is lehetőségük nyílik, hogy az elméleti előadás után, a gyakorlati foglalkozáson sajátítsák el a tanultakat.
A programot Illés Barna fotográfus vezeti, aki 1996-ban végezte el a Szellemkép Szabadiskola Fotó szakát és 2005-ben szerzett diplomát a Magyar Iparművészeti Egyetem vizuális kommunikáció tanári szakirányán. 1996 óta kizárólag fotográfiával illetve annak különböző területeivel foglalkozik. Korábban rajzot és művészettörténetet tanított, így szinte egyenes út vezetett a fotótanításhoz. Immáron hat éve segít kezdő fiataloknak egy olyan fotográfiai szemlélet kialakításában, mely az alkotói munkásságuk alapja lehet. Számára ma már a tanítás egyet jelent az alkotói munkával. Ugyanolyan jelentőséget tulajdonít élete ezen részének, mint az autonóm művészi tevékenységnek.

Képíró-képolvasó program részletezése:

A programot szombat és vasárnap két külön csoportnak rendezzük meg, azonos tematikával, mely minden esetben elméleti (2 óra) és gyakorlati (4 óra) foglalkozásból áll. A szükséges eszközöket, anyagokat a Mai Manó Ház biztosítja.

Részvételi díj:

A részvételi díj 1400.- Ft/fő/nap

Jelentkezés:

Csak személyesen – nyitva tartási időben – a Pécsi József Fotográfiai Szakkönyvtárban (1065, Budapest, Nagymező utca 20.)
A részvevők száma max. 10 fő/nap.
A részvétel a jelentkezési sorrend alapján áll össze.

Jelentkezési határidő: 2007. február 08.

További információ: laszlo.baki@maimano.hu


Kedvcsinálóként kis előzetes a fotogramról:

A fotogram, fényképezőgép és negatív közbeiktatása nélkül, pusztán a fény, a fényérzékeny anyagok és a bennük végbemenő változásokat előhívó vegyszerek működésével létrehozott – többnyire tárgyak árnyékát rögzítő – kép. A fotogram sajátos szinonimája a valóság megismerésének, az antropomorf gondolati körből való kitekintésnek.

A fotogram helye

A fotogram a látás metaforája, nemcsak abban az értelemben, hogy a fény a recehártyánkon foltot hagy, de az eljárás mesterséges megfordítása is érvényes: a szemgolyó bizonyos részeinek mechanikus ingerlése képeket hoz létre.
Azt, hogy mi a szerepe és a helye a fotogramnak a fotografikus képek világában Beke László művészettörténész, a következőképpen határozza meg: ” A fotogram a fényképezés egysége, a legegyszerűbb “fényfolt”, a szó “fénylenyomat” értelmében. Optikai és kémiai jelenség, ősfénykép a fényképezés “előttese”, még fényképezőgép sem kell hozzá, csak fény és fényérzékeny anyagfelület. A legkorszerűbb fényképezés is a fotogramra épül, a camera obscurával vagy fényképezőgép lencsén keresztül készült kép “csupán” speciális fotogram. Bármi, ami megjelenik a fotópapíron vagy a negatívon- fotogram… Ha a fotópapírra valamilyen tárgyat helyezünk, megvilágítás után annak “lenyomata” mégpedig világos “fénylenyomata” ott marad a felületen, miközben környezete a fénymennyiségtől (azaz a megvilágítás hosszától) függően sötét kontrasztot alkot vele. E tekintetben a fotogram szoros rokonságban áll az “ősképek” egyik típusával: a lenyomattal (a “print” angol szó, amelyet minden papírkép-fényképre is alkalmaznak, nyomatot jelent).”
Ilyen értelemben összeállítható egy olyan művészettörténeti áttekintés, ahol a fotogram-elvből kiindulva magyarázzuk a művészi tevékenységeket és a műalkotásokat. Egy ilyen kontextusban beszélhetnénk például Yves Klein kék festékbe mártott női test lenyomatairól, Gémes Péter fénnyel festett emberi testjeiről, Bozsó András Légyfogójáról, Erdély Miklós pászkás blueprintjeiről, vagy Hajas Tibor Képkorbácsolás sorozatáról.
A nevek és a példák tetszés szerint sorolhatók. Nincs olyan művész akinek munkásságában ne lehetne rámutatni a fotogram-elv közvetlen vagy közvetett használatára. Ez azt támasztja alá, hogy az elv működik, mozgásban van és életképes. A fotogram nem tud kimerülni, foglalkoztatja a művészi kreativitást és új megvilágításban újra és újra új egyedi művekkel találkozunk. A lehető legáltalánosabban fogalmazva, a fotogram művészetmodell.

Illés Barna