A véletlen úgy hozta, hogy személyesen nem ismerték egymást, a képek már Farkas Aladár halála után készültek, 1983-ban, Budapesten. A képi találkozás mégis, azt mutatja, mennyi sok közös vonás van a két elkötelezett művész látásmódjában, A véletlen úgy hozta, hogy személyesen nem ismerték egymást, a képek már Farkas Aladár halála után készültek, 1983-ban, Budapesten. A képi találkozás mégis, azt mutatja, mennyi sok közös vonás van a két elkötelezett művész látásmódjában, társadalom és művészet megélésében. Nehéz korban éltek, magyar és francia gyökerekkel.

A véletlen úgy hozta, hogy személyesen nem ismerték egymást, a képek már Farkas Aladár halála után készültek, 1983-ban, Budapesten. A képi találkozás mégis, azt mutatja, mennyi sok közös vonás van a két elkötelezett művész látásmódjában, A véletlen úgy hozta, hogy személyesen nem ismerték egymást, a képek már Farkas Aladár halála után készültek, 1983-ban, Budapesten. A képi találkozás mégis, azt mutatja, mennyi sok közös vonás van a két elkötelezett művész látásmódjában, társadalom és művészet megélésében. Nehéz korban éltek, magyar és francia gyökerekkel.

Farkas Aladár, szobrász, szegény újpesti családban született hetedik gyereknek. Kezdetben ipariskolában tanul rajzolni, majd Párizsban a Beaux-Arts-ban lesz szobrászművész, s bár akkor sem találkoztak Lucien Hervével, azonos körökben mozognak, a fiatal értelmiségi bevándorlók életét élik mindketten. 1939-ben jön vissza Magyarországra, ahol részt vesz az ellenállási mozgalomban, majd kiküldik a szovjet frontra és csak 1945-ben, több év hadifogság után tér haza. A szolidaritás, az elnyomott népek közös sorsának mély, belső átélése vezeti el a koreai és a vietnámi háborúknak emléket állító szoborsorozataihoz. Legjobb munkái között a ancia-párizsi hatást mutató avant-garde szobrokat és rajzokat tartják számon az 1930-40-es évekből.

Lucien Hervé eredeti nevén Elkán László, jómódú Hódmezővásárhelyi család gyermeke, 1928-ban előbb Bécsbe majd Párizsba megy tanulmányútra és 1930 körül választja a fényképész hivatást. A háborúban ő is fogságba esik, de sikerül megszöknie és a francia ellenállási mozgalomban éli túl a náci éveket. 1949-ben lesz Le Courbusier barátja és épületeinek elhivatott fényképésze. Halálakor, 2007-ben a világ egyik legismertebb és elismertebb fotográfusa.

A két magyar származású művész egész életében hű maradt az ellenállási mozgalom kommunista ideáljához. Útjaik így kereszteződtek, a művészet, a sport szeretete és a szebb jövőbe vetett hit közös sorsukká vált.