Képpé válni I. – A Magyar Fotótörténeti Társaság és a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ tudományos konferenciája↴

https://capacenter.hu/esemenyek/keppe-valni-i-a-magyar-fototorteneti-tarsasag-es-a-robert-capa-kortars-fotografiai-kozpont-tudomanyos-konferenciaja/

A Magyar Fotótörténeti Társaság és a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ nyílt szakmai konferenciát rendez a nevezetes személyiségek, hírességek, „celebek” fotózásáról, fotóiról. Tehát azon portréfotográfiák történetét és társadalmi használatát tekinti át, amelyek a közbeszéd és a történelem reflektorfényében élő személyekről készültek.

A 19. század folyamán az egyszerűsödő sokszorosítási technikáknak köszönhetően a népszerűség kívánalmának egyre kevésbé lehetett csupán nagyszerű tettekkel eleget tenni, láthatónak kellett lenni. A fotográfia megjelenésével, majd a vizitkártyák robbanásszerű térhódításával az arc és a név közösségi térben való terjedésének, ismertté válásának, a „láthatósági tőke” (Natalie Heinrich) megteremtésének, megtartásának és gyarapításának lehetőségei és következményei is megváltoztak. A fényképek esélyt teremtettek az arc

közvetlen tapasztalására a képzőművészet vagy az irodalom tolmácsolása nélkül. Ez a változás nyomot hagyott a kultúra, az aktuális politika, a történelem és azok alakítóinak megítélésén. A fotográfiának a híresség státuszában játszott szerepe hatással volt a műfaj változásaira úgy a fényképezésben, mint a képzőművészetben.

Az arcok közismertsége lehetőséget adott azoknak politikai és kereskedelmi célú hasznosítására egyaránt. Ebben a kommercializálódási folyamatban az arc válhatott politikai eszmék, kulturális produkciók, elvek és egyéni teljesítmények jelképévé, viselőjének személyi hitelével kereskedelmi minőségbiztosítássá, vagy egyszerűen a népszerűségre építő gyűjtőszenvedélyt kiszolgáló memorabilia-ipar tárgyává. A növekvő képforgalom következtében az arc el is válhatott hordozójától, aki elveszíthette ellenőrzését arcmásának felhasználása felett. Ezek a 19. században indult folyamatok a 20. majd a 21. században méretükben, tartalmukban és jelentőségükben esetenként a szélsőségekig felerősödtek, új formákat öltöttek.

A konferencia a kezdetektől, a Kossuth-fotográfiák idejétől máig, a digitális képek, influenszerek, szelfik és szelf-brendek koráig tekinti át a személyiség képpé válásának változatait, a társadalomtudományi szempontok mellett a jogi, etikai aspektusokra is figyelemmel.

Időpont: 2025. november 20., csütörtök, 10 óra

Kapunyitás a Capa Központban: 9.45.

A belépés ingyenes és nincs regisztrációhoz kötve.

Az előadásokról videófelvétel készül (fotoklikk.net)

A konferencia második részét 2026. január 30-án rendezzük a Capa Központban.

PROGRAM:

– 10.00 Köszöntő – Kőrösi Orsolya, a Capa Központ ügyvezetője és

Bán András, a Magyar Fotótörténeti Társaság elnöke

– 10.10 A Mafot 2025-ös Argumentum-díjának átadása

Szekcióvezető: Tomsics Emőke

– 10.30 Tamás Ágnes történész, habilitált egyetemi docens, Szegedi

Tudományegyetem, Jelenkortörténeti Tanszék: „még ma is a férfi

szépségek közé számítható a mi királyunk”. Ferenc József-portrék

a magyar képes sajtóban (1867–1916)

– 11.00 Lengyel Beatrix történész, főmuzeológus, Magyar Nemzeti

Múzeum Történeti Fényképtár – Szegedy-Maszák Zsuzsanna

művészettörténész, muzeológus, Magyar Nemzeti Múzeum

Történeti Fényképtár: Kultusz, közösség, kép. A személyes

tisztelet tárgyiasulása

– 11.30 Farkas Zsuzsa művészettörténész: Kossuth Lajos képpé válása

– 11.50 Reznák Erzsébet történész, Kossuth Múzeum: „A czeglédi 100-

as küldöttség barracone-i látogatásának emlékére…”. Kossuth

Lajos ceglédi fotója

– 12.10 Borovi Dániel művészettörténész: Retusált fotók Erzsébet

királyné posztumusz kultuszában

– 12.30 Pálinkás Gábor doktorandusz, Pázmány Péter Katolikus

Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar,

Történelemtudományi Doktori Iskola: Martinovics Ignác képmásai

a kollektív emlékezetben

– 12.50 Eőry Áron politológus, politikatörténeti kutató: „Tettem néhány

nyilvános vizsgát, ha nem is mindig kitüntetéssel”. Egy

szemvonzóan megkapó személyiség nyilvános arcai és harcai

– 13.10 vita

– 13.30 ebédszünet

Szekcióvezető: Bata Tímea

– 14.30 E. Csorba Csilla művészettörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum

tiszteletbeli főigazgatója: „neki az ünneplés az elementuma” Jókai-

portrék a nyilvánosság tereiben

– 14.50 Földváry Gergely történész, Hegyvidéki Helytörténeti

Gyűjtemény: Jókai, a celeb. A nagy író emberi arca és a

svábhegyi villa a fotók tükrében

– 15.10 Kovács Ida tiszteletbeli főmuzeológus, Petőfi Irodalmi Múzeum:

Kommemorizáció és fotográfia Kiss József írói jubileumi

ünnepségein

– 15.30 Sebő Judit, Országos Széchényi Könyvtár Történeti Fénykép-

és Interjútár: Képmások készleten. „Fontos emberek”

arcképsorozatai

– 15.50 vita

– 16.05 kávészünet

– 16.20 Müller Rolf történész, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti

Levéltára: Végpont, nullpont… Kamerák előtt Szálasi Ferenc és

Péter Gábor

– 16.40 Bognár Katalin fotótörténész, Magyar Nemzeti Múzeum

Történeti Fényképtár: Amikor a kép híresebb, mint a név. Szeles

Erika emlékezete

– 17.00 Máté Zsolt doktorandusz, Pécsi Tudományegyetem: Amerikai

törekvések az ’56-os magyar menekültek portréjának

megörökítésére

– 17.20 vita

– 17.35 szünet

– 17.50 Képpé válni ma. Kerekasztal-beszélgetés. Vezeti: Szarka Klára.

Résztvevők: Békefi Dóra képszerkesztő (Marie Claire), Ritter

Doron fotográfus-operatőr, Sebestyén László fotográfus (Forbes

magazin)

📸: Kossuth Lajos 1855 körül készült portréja – Fortepan / Szarvasy Mihály

https://www.facebook.com/events/1366240481877134/