Helyszín: Mai Manó Ház
(Budapest VI., Nagymező u. 20.)

Megnyitja: Kincses Károly fotómuzeológus

Megtekinthető: hétköznap 14-19 óráig, hétvégén és ünnepnap 11-19 óráig

Fotográfiáról, képről írni – számomra – sohasem egyszerű. Jelentésteli szavakká fordítani mindazt, amit egy fotó láttán érzünk, gondolunk. Az élmény, lényege szerint összességében és összetettségében élhető meg, s megoldandó feladat felbontani, megoszthatóvá tenni.

Helyszín: Mai Manó Ház
(Budapest VI., Nagymező u. 20.)

Megnyitja: Kincses Károly fotómuzeológus

Megtekinthető: hétköznap 14-19 óráig, hétvégén és ünnepnap 11-19 óráig

Fotográfiáról, képről írni – számomra – sohasem egyszerű. Jelentésteli szavakká fordítani mindazt, amit egy fotó láttán érzünk, gondolunk. Az élmény, lényege szerint összességében és összetettségében élhető meg, s megoldandó feladat felbontani, megoszthatóvá tenni.

Igy van ez most velem Gábos Kálmán fényképeit nézve is. Az ábrázolt tárgyak, helyek leltárszerű leirásával nem juthatok közelebb. Akkor hogyan tovább, mivel tehetem megfoghatóvá?

A kiválogatott képeken ugyanis Gábos Kálmán közvetlen környezetét, lakóterét teszi ábrázolása tárgyává, ezekbe sűrítve önmagára és a világra vonatkozó kérdéseit, válaszait. A kiállított ‘csend-életeket’ formák egymásra találásában megjelenő kompozíciókba szerkesztve mutatja be.

Én – személy szerint – azzal a csenddel tudom megfejteni képei titkát, amit hallok, amikor nézem őket.

Csizek Gabriella
művészeti vezető

Ez a címe: Címtelenül
Van egy közönségkímélő rövid változatom és van egy kicsit bővebb lére eresztett. Melyik kell?

1.

Erre a kiállításra csak csupán két dolog miatt volt szükség.

Az egyik, hogy a szakma, ha van ilyen, a fotóra figyelő közönség, ha van ilyen, ne felejtse el, hogy van egy Gábos Kálmán nevet viselő alkotó, immáron három évtizede a magyar fotográfia porondján, akivel okvetlenül számolnia kell. Már ha véletlenül, valamiért névsorolvasást tartanának.

A másik pedig az, és ez sem kevésbé fontos az előzőnél, hogy egy Gábos Kálmán nevet viselő alkotó se felejtse el, hogy ő voltaképpen fotográfus. Ezért aztán célszerű évente legalább egyszer elővenni, leporolni az erre a célra rendszeresített apparátusát.

Ezt a két dolgot szerintem ez a kiállítás teljesítette, ezért semmi okom nincs azt mondani, hogy nem nyílt meg.

2.

Ha még igénylik az igét.

Egy fotómuzeológus bárhová megy, csak fényképeket lát, s ha már látja őket, óhatatlanul csoportosíthatnékja is támad. I’m a fotomúzeológus. Szerintem tehát a világ valamennyi fotográfusát 4 csoportra lehet osztani, ha már mindenáron akkut oszthatnékunk van.

Az első három csoport meglehetősen problémás, mindegyik másért-másért, de a negyedik az kárpótolhat mindenkit mindenért.

Az első felosztási alapba tartoznak szerintem a tehetségtelen, ámde nagyon nyomulós fényképkészítők. Sokan vannak, ezért roppant könnyű őket elfelejteni.

A második csapat már nagyon különbözik ettől, ide a tehetséges, ámde még mindig erősen önérvényesítő típusú fotográfusok tartoznak. Csak a magam számára kidolgozott védekezési stratégiám ellenük, hogy igyekszem akkor és ott nézni a képeiket, amikor és ahol ők nincsenek jelen. Ilyenek megnyitójára holtbiztos, hogy nem megyek el, de két nap múlva, a hajnali órákban belopózom a néptelen terembe, mert a fotóik azok viszont jók.

A harmadik osztály tagjai közé a tehetséges, ámde élhetetlen, önpusztító típusú fényképészek tartoznak. Mint tudjuk, ővelük is sok ám a baj, de a fényképeik kárpótolnak sokmindenért.

És végül a negyedik csoportba kétfajta fényképész tartozik. Egyrészt mindazok, akik az előző háromba nem fértek bele valamiért. Továbbá azok, akik bár az első három valamelyikébe tartoznak, de sértődősek, s ezért a haragjuk elkerülése érdekében legyenek hát ők is itt. Már egy ideje egyáltalán nem gyűjtöm a sértett fényképészeket.

Önök szerint Gábos hányadik csoportos?

Ha eltalálták, jó emberismerők, de nem ért véget ezzel a feladatuk. Tessék észrevétlenül, gyakran akár az akarata ellenére is, valahogy segíteni neki, hogy további ilyen képei készülhessenek és kerülhessenek további kiállítótermek falaira.

Mert azért ez itt Valami. Ezt nyugodtan jegyezzük meg, akár még a szerző jelenlétében is, ne csak a háta mögött.

Ha meg nem találták el, hát akkor mindegy is.

Kincses Károly