- This event has passed.
EUFÓRIA? – Fekete doboz filmek vetítése szakértői kommentárral
2020, February 9 @ 12:00 - 16:00 UTC
EUFÓRIA? – FEKETE DOBOZ filmek vetítése szakértői kommentárral
EUFÓRIA? – FEKETE DOBOZ filmek vetítése szakértői kommentárral
2020. február 9-én, vasárnap, 13 órától a magyarországi rendszerváltás időszakának legjelentősebb dokumentumfilmes műhelye, a Fekete Doboz filmjeit vetítjük az EUFÓRIA? kiállításhoz kapcsolódva. A filmeket élő szakértői kommentárral kíséri Elbert Márta rendező, forgatókönyvíró, a Fekete Doboz Alapítvány vezetője, valamint Nagy Kristóf művészettörténész, szociológus, a CEU doktori iskola hallgatója.
Helyszín: Capa Központ
Időpont: 2020. február 9., vasárnap, 13.00–17.00
Az eseményen való részvétel ingyenes.
Vetítési program:
13.00–14.20
Mozgóképes történelem I. – Rendszerváltás Magyarországon és Kelet-Európában
1988-1990 (magyar dokumentumfilm, rendező: Elbert Márta, 2006)
A Mozgóképes történelem című film az első olyan összeállítás, amelyben a Magyar Televízió és a Fekete Doboz anyagai egymást kiegészítve, együtt kerülhettek bemutatásra. Ennek azért van jelentősége, mert a Fekete Doboznak sem Grósz Károly, sem Kádár János nem nyilatkozott volna soha, így a Mozgóképes történelem a korabeli hivatalos és a nem-hivatalos média első igazi találkozásának is tekinthető.
14.30–15.20
Az Inconnu csoport a rákoskeresztúri Új Köztemető 301-es parcellájában felállítandó kopjafákat készíti
(magyar dokumentumfilm, készítők: Dér András, Elbert Márta, Havas Gábor, Jávor István, Pesty László, 1989)
Az Új Köztemető egyik legeldugottabb sarkában található a 301-es parcella, ahová az 1956 utáni megtorlások számos áldozatát temették el titokban és álnéven. A 301-es parcella kérdése 1987–88-ban vált közéleti témává. Az Inconnu tagjai már 1987-ben filmet forgattak a parcella elhanyagolt állapotáról, 1988. június 16-án pedig megpróbáltak egy Pro Patria 1956 feliratú kopjafát felállítani ott, azonban akkor ezt a rendőrség még lefoglalta. Végül 1988. november 4-én állították fel ezt az első kopjafát, a következő évben, 1989. június 16-ára az Inconnu tagjai pedig már 301 kopjafát faragtak ki és helyeztek ki, amit már nem kísért rendőrségi intézkedés.
15.30–17.00
Mozgóképes történelem II. – Rendszerváltás Magyarországon és Kelet-Európában (magyar dokumentumfilm, rendező: Elbert Márta, 2006)
***
Fekete Doboz
A magyarországi rendszerváltás nem egyszerűsíthető le a pártállami rendszer parlamentáris demokráciává alakítására, a politikai pluralizmus, a többpártrendszer és a szabad választások bevezetésére. Olyan összetett folyamat, amely teljesen átalakította a társadalom intézményeit: régiek szűntek meg, újak jöttek létre, a fennmaradók működése is nagyrészt átalakult. A változások kézzel foghatóak az egyes emberek hétköznapi együttélésében, a családban épp úgy, mint a szimbólumok világában. A magyarországi rendszerváltás időszakának legjelentősebb dokumentumfilmes műhelye, a Fekete Doboz ezt a sokszínűséget kívánta rögzíteni.
***
EUFÓRIA? Rendszerváltás-történetek Magyarországról
„Az EUFÓRIA? kiállításon olyan emblematikus képek, fotósorozatok, dokumentumok, videómunkák szerepelnek, amelyek egyenként is alkalmasak arra, hogy mint esettanulmányok megjelenítsék, mi történt a rendszerváltás idején – magukba sűrítik azokat a képzeteket, amelyek ehhez a turbulens, várakozásokkal teli időszakhoz társulnak. Legyen szó a ’89-es nagy eseményekről vagy négy fal közt zajló magánügyekről – a bemutatott alkotásokat, projekteket, műegyütteseket egy-egy személyes történet kíséri, amelyeket a rendszerváltás időszakában már aktív gondolkodók, képalkotók meséltek el saját perspektívájukból a kiállított anyagok kapcsán. A kiállítás szerkezetileg úgy áll össze, mint egy képekből és a hozzájuk kapcsolódó kommentárokból álló rendszerváltás-antológia, egy rendhagyó képes történelmi olvasókönyv, amelyben ezek az emblematikus művek és szubjektív értelmezéseik parallel olvashatók. Az egymás mellett bemutatott történetek az egyetlen nagy történelmi elbeszéléssel szemben a párhuzamos változatok, az egyéni elbeszélések fontosságát hangsúlyozzák, összhangban a történetírás posztmodern megközelítésével.” (Mucsi Emese kurátor)