André Kertész 100 alkotásából álló kiállítás nyílik Kecskeméten a Fotográfiai Múzeumban június 10-én, mely egész nyáron látogatható.
A kiállítást Dr. Passuth Krisztina művészettörténész nyitja meg 2011. június 10-én, pénteken, 17 órakor

A kiállítás megtekinthető: 2011. augusztus 28-ig, hétfő és kedd kivételével naponta 10-17 óráig

André Kertész 100 alkotásából álló kiállítás nyílik Kecskeméten a Fotográfiai Múzeumban június 10-én, mely egész nyáron látogatható.

A kiállítást Dr. Passuth Krisztina művészettörténész nyitja meg 2011. június 10-én, pénteken, 17 órakor

A kiállítás megtekinthető: 2011. augusztus 28-ig, hétfő és kedd kivételével naponta 10-17 óráig

“A művészettel foglalkozók körében közhely, hogy hazánk a két világháború között a fotóművészet területén a legjelentősebb alkotókat felvonultató országok között volt. André Kertész [Kertész Andor], Moholy-Nagy László, Brassa? [Halász Gyula] és Robert Capa [Friedmann Endre Ernő] alkotásai a világban bárhol garanciát jelentenek a sikerre, műveik a két világháború közti fotográfia meghatározó ikonjai. A Magyar Fotográfiai Múzeum 2010 őszén egy száz alkotásból álló André Kertész tárlatot indított útjára Spanyolországban André Kertész, Fotografías címmel. Az első helyszín a valenciai Museu Valenciá de la Il-lustració i de la Modernitat (MuVIM) múzeum volt, majd Madrid következett, ahol a Fundación Carlos de Amberes kulturális intézmény épülete adott otthont a tárlatnak. A kiállítás következő spanyolországi helyszíne Zaragozában lesz ez év októberétől, azonban a „nyári szünetet” kihasználva úgy gondoltuk, hogy a magyar érdeklődőknek is kötelességünk bemutatni azt a kiállítást, mely külföldön már sikert aratott.”

Baki Péter

Kertész, André [Kertész Andor] (Budapest, 1894. július 2. – New York, 1985. szeptember 28.)

André Kertész a 20 századi fotográfia egyik legeredetibb alkotója. Megteremtette és következetes meg nem alkuvással, gyakran megrendelői akarata ellenére is ragaszkodott saját stílusához, a fotószerű fotóhoz. Emberközpontú, lírai, szubjektív, mindenekfelett humanista látásmódja első fényképétől az utolsóig meghatározza életművét. 1912-ben felső kereskedelmi iskolai érettségit tett, majd a Budapesti Áru- és Értéktőzsdén helyezkedett el. Első keresetéből vásárolt magának egy Ica-Platten-Camera fényképezőgépet, amivel autodidakta módon tanult meg fényképezni. 1914 végén behívták katonának, ahová már egy Voigtländerrel a zsebében vonult be. A háborúban készült képei közül került ki az a kettő, amelyeket először publikáltak folyóiratban. 1927-ben került ki Párizsba, ahol a magyar hivatalnokéletet a párizsi művész életformájával cserélte fel. Itt vitte sikerre mélyen humanista, ám annál is szubjektívebb, csak rá jellemző stílusát, amellyel minden idők egyik legnagyobb fotóművésze lett. Ahogy Henri Cartier-Bresson mondta: „Bármit hoztunk is létre, Kertész volt az első.” Párizsban a magyar emigráció részeként olyan magazinoknak dolgozott, mint a Vu, a londoni Sunday Times, a Berliner Illustrierte Zeitung és az Uhu. Nagy szerepe volt Brassa? és Robert Capa fényképésszé válásában is. Első önálló kiállítása Párizsban nyílt, a Sacre du Printemps Galériában, 1927-ben. 1936-ban a Keystone Stúdió hívására Amerikába utazott. Csak pár hónapig akart kint maradni, ám a háború ott tartotta. 1937-49 között mint szabadúszó fényképész dolgozott, olyan folyóiratoknak, mint a Look, a Harper’s Bazaar, a Vogue. 1944-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot. 1963-tól haláláig az alkotói fotografálás mellett életműve rendbetételének és publikálásának szentelte magát. Munkásságát rengeteg elismeréssel díjazták. 1984-es hazalátogatásakor megkapta a Magyar Népköztársaság zászlórendjét; ilyen magas rangú kitüntetést egy fotográfus sem kapott, sem előtte, sem utána Magyarországon. Életműve azóta is például szolgál a fotográfusok előtt, s egyetlen fotótörténettel foglalkozó könyvben sem lehet megkerülni nevét, mely egybeforrott a humanista fényképezéssel.