Alapító okirat

FotoKlikk a Fotográfiáért Alapítvány

ALAPÍTÓ OKIRATA

Preambulum

Alulírott Alapító attól a felismeréstől vezérelve, hogy fotózás és a fotográfia kulturális értékeit népszerűsítsem, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 74/A-F. §-ai, valamint a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései alapján az alábbi jogi személyiséggel rendelkező, közhasznú szervezetnek minősülő, közhasznú tevékenység kifejtésére létrejövő alapítvány létrehozását határoztam el:

1) Az Alapító: Kincses Károly (anyja neve: Dr. Sőtér Aranka lakóhelye: 1141 Budapest, Holics utca 3)

2) Az Alapítvány neve: FotoKlikk a Fotográfiáért Alapítvány

3) Az Alapítvány székhelye: Budapest 1022 Aranka utca 2.

4) Az Alapítvány jogállása:Az Alapítvány önálló jogi személy, közhasznú szervezet

5). Az Alapítvány időtartama:Az Alapítvány határozatlan időre jön létre.

6) Az Alapítvány tartós közérdekű célja:

Az Alapítvány a bírósági nyilvántartásba vételt és a közhasznú jogállás megszerzését követően az 1997. évi CLVI. törvény 26.§-ának c.) pontjában felsorolt alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:

nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

A hazai és nemzetközi fotográfia eredményeinek népszerűsítése, ezek dokumentálása, a fényképezéssel kapcsolatos írott, digitális és nyomdai anyagok, fényképek archiválása, tudományos igényű feltárása, csoportosítása, internetes, on-line hozzáférés és kutatás biztosítása, továbbá az egyes fotográfusok, fényképészeti csoportok, alkotóműhelyek ismertségének és elismertségének növelése, képviselete, képeik közvetítése, pályázatok kiírása, bonyolítása, a fényképezés különböző szervezetei, személyei közötti kapcsolattartási lehetőségek szervezése, bonyolítása.

Az Alapítvány tartós közérdekű célját az alábbi konkrét tevékenységekkel valósítja meg:

A www.fotoklikk.eu, www.fotoklikk.com, www.fotoklikk.net webcímeken elérhető honlap segítségével, az informatikai lehetőségekkel élve, együttműködve a Magyar Fotográfiai Múzeummal, a Magyar Fotográfusok Házával és más szakmai szervezetekkel.

7) Az Alapítvány jellege, közhasznú jogállása:

Az Alapítvány a bírósági nyilvántartásba vételt és a közhasznú jogállás megszerzését követően az 1997. évi CLVI. törvény 26.§-ának c.) pontjában felsorolt alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:

nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

Az Alapítvány működése nyilvános, szolgáltatásait a céljaiból adódó kötöttségek figyelembevételével bárki nemre, fajra, életkorra, származásra vonatkozó vagy egyéb bármilyen jellegű jogellenes megkülönböztetés nélkül igénybe veheti.

Az Alapítvány mint közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapítványi célok megvalósítására és a közhasznú tevékenységre fordítja.

Az Alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenység jelen Alapító Okirat használatában az alábbiakat jelenti: a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása.

8) Az Alapítvány céljára rendelt induló vagyona és felhasználási módja

Az Alapító által rendelkezésre bocsátott összesen 100,000 Ft, azaz: egyszázezer forint készpénz.

Az Alapítvány vagyona a célokban megfogalmazott tevékenységekre egyszeri támogatás formájában, pályázat és díjkitűzések útján, valamint az Alapítvány működésével kapcsolatosan felmerülő költségekre használható fel.

A pályázatok kiírásáról és elbírálásának rendjéről valamint határidejéről, az ösztöndíjak odaítélésének feltételeiről, az eseti támogatások folyósításáról és a természetbeni juttatások biztosításáról a Kuratórium dönt. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

Az Alapítvány mint közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az alapítványi célok megvalósítására fordítja.

Az Alapítvány mint közhasznú szervezet az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.

Az Alapítvány mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők, az Alapítvány által nyújtott juttatásokat, szolgáltatásokat ismertető írásbeli tájékoztatókat, az Alapítvány működésére vonatkozó adatokat valamint a beszámolókat a Kuratórium elnöke a jelen Alapító Okirat V./11. pontja alapján hozza nyilvánosságra a szolgáltatások és juttatások, valamint az Alapítvány nyilvános működésének biztosítása és megismerhetősége érdekében.

Az Alapítvány mint közhasznú szervezet a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

Az Alapítvány közhasznú szervezetként váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

Az Alapítvány közhasznú szervezetként vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

Az Alapítvány befektetési tevékenységet nem kíván végezni, így befektetési szabályzat készítési kötelezettsége nincs. (Ha az alapítvány befektetési tevékenységet kíván végezni, csatolni kell az alapító Okirathoz a Kuratórium által elfogadott befektetési szabályzatot. A befektetési tevékenység fogalmát az 1997. évi CLVI. törvény értelmező rendelkezései határozzák meg a 26. §-ban.)

Az Alapítvány az alapítványokra illetve a közhasznú szervezetekre mindenkor érvényes jogszabályi előírásoknak megfelelően gazdálkodik.

Az alapítványi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében az Alapítvány fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.

Az Alapítvány induló vagyona és annak kamatai, valamint a csatlakozások teljes összegben használhatóak fel az Alapítvány céljainak elérése érdekében.

Az Alapítvány gazdálkodására egyebekben az egyesületekre vonatkozó szabályok alkalmazandóak.

Az alapítvány nyílt és nyitott: minden belföldi és külföldi magán és jogi személy, valamint jogi személyiséggel rendelkező szervezet számára biztosított az alapítványhoz csatlakozás lehetősége. A csatlakozás feltétele az, hogy jelen alapítvány-rendelés céljával egyetértenek: célok megvalósítását anyagi és egyéb eszközökkel támogatni kívánják, vagy személyes közreműködésüket ajánlják fel. Az, aki csatlakozni kíván, ezen szándékát írásban jelenti be a Kuratóriumnak, aki a bejelentést követő 20 napon belül határoz arról, hogy a csatlakozási szándékot elfogadja-e.

Támogatás formái:
– Anyagi támogatás
– eszköz és tárgy átadás
– személyes közreműködés
– kapcsolati tőke átadása

Az Alapítvány mint közhasznú szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.
Az Alapítvány mint közhasznú szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a közhasznú szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.
Az Alapítvány mint közhasznú szervezet részére juttatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

9) Az Alapítvány kezelő szerve: a Kuratórium, melynek létszáma öt fő.

Az Alapítvány Kuratóriumának tagjai:
1.Darányi Zsolt (an. Fidel Etel) informatikus, a Kuratórium elnöke
lakcím: Budapest 1022 Aranka utca 2.
2.Zsila Sándor(an. Urbán Erzsébet) fotóművész, Magyar Fotóművészek Szövetsége, naturArt vezetőségi tagja
lakóhelye: Budapest, Podmaniczky utca 6.
3.T. Nagy György (an. Thegze Ilona), grafikus
lakcím: : 1083 Budapest, Bérkocsis u. 3.
4.Misetics Sándor (an. Fehér Katalin) jogász, közgazdász
lakóhelye: 1174 Budapest, Perem utca 25.
5.Munkácsy Gyula (an. Horváth Mária), muzeológus, fotótörténész
lakcím: : 1072 Budapest, Rákóczi út 8/a 1.em. 20.sz.

Az Alapítvány képviselője (a Kuratórium tagjai közül): Darányi Zsolt

A kuratóriumi tagokat az Alapító(k) határozatlan időre kéri(k) fel, amely megbízatás csak indokolt esetben vonható vissza. A Kuratórium dönt a pénz és más alapítványi tulajdonban lévő eszközök alapítványi célnak megfelelő felhasználásáról, jogköre továbbá saját működési rendjének kialakítása. A Kuratóriumi tagok visszahívására a Ptk. 74/C§ (6) bekezdésben szabályozott esetekben kerül sor.

Nem jelölhető ki, illetve nem hozható létre olyan kezelő szerv (szervezet), amelyben az Alapító(k) – közvetlenül vagy közvetve – az Alapítvány vagyonának felhasználására meghatározó befolyást gyakorolhat(nak) [Ptk. 74/C. § (3) bek.].

A Kuratórium vagy annak tagja által feladatkörének ellátása során harmadik személynek okozott kárért az Alapítvány a felelős. A kuratóriumi tag az általa e minőségében az Alapítványnak okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel [Ptk. 74/C. § (5) bek.].

A Kuratórium szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, valamint évente egy alkalommal tájékoztathatja az Alapítót, valamint az Alapítványhoz csatlakozókat munkájáról, különös tekintettel az alapítványi vagyon kezelésére és felhasználására.

A Kuratóriumot az elnök vagy bármely két kuratóriumi tag írásban, együttesen hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak.

A Kuratórium ülései nyilvánosak. A Kuratórium akkor határozatképes, ha a szabályszerűen összehívott ülésen a határozat meghozatalakor legalább a tagok kétharmada jelen van.

A Kuratórium döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a kuratóriumi elnök szavazata dönt.

A kuratóriumi ülésekről minden esetben emlékeztető készül, amelyből megállapítható a Kuratórium döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és nyílt szavazás esetén személyét.

10) Összeférhetetlenség

A Kuratórium határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Alapítvány mint közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a Kuratórium elnöke vagy tagja,
b) az Alapítvánnyal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) az Alapítvány cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

11) Az Alapítvány felügyelete

Az Alapítvány működését és gazdálkodását a Kuratóriumtól elkülönült felügyelő szerv köteles végezni, hogyha az Alapítvány éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot.

A felügyelő szerv ellenőrzi az Alapítvány működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Alapítvány könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

A felügyelő szerv tagja az Alapítvány Kuratóriuma ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.

A felügyelő szerv köteles a Kuratóriumot tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) az Alapítvány működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

A Kuratóriumot a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.

Ha a Kuratórium a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

12) Az Alapítvány gazdálkodása
Az Alapítvány vállalkozói tevékenységet kizárólag csak a közhasznú céljainak megvalósítása érdekében és azokat nem veszélyeztetve folytathat és ez egyáltalán nem lehet az Alapítvány fő tevékenysége. A vállalkozói tevékenység nem veszélyeztetheti az Alapítvány célját és a vállalkozási bevételekből elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységre fordítja

Az Alapítvány köteles éves beszámolóját a Kuratórium tagjaival jóváhagyatni nem később mint minden év május 31-ig a Kuratórium összehívására és határozatainak meghozatalára vonatkozó szabályok betartása mellett.

Az Alapítvány mint közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni, amelynek elfogadása a Kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik.

A közhasznúsági jelentés tartalmára az 1997. évi CLVI. törvény 19.§. (3) bekezdésének a.)-g.) pontjaiban foglalt rendelkezések az irányadók, figyelemmel az (5) bekezdésben foglalt rendelkezésre is.

A közhasznúsági jelentés tartalmazza:
a) a számviteli beszámolót;
b) a költségvetési támogatás felhasználását;
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d) a cél szerinti juttatások kimutatását;
e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
f) az Alapítvány vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

Az Alapítvány éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

Az Alapítvány köteles a (2) bekezdés szerinti közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni.

Egyéb nyilvántartási szabályok

Az Alapítvány mint közhasznú szervezet a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.

a) A Kuratórium döntéseit a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel, illetve honlapján, ennek hiányában országos napilapban hirdetmény formájában közzétenni

b) Az alapítvány működésével, a közhasznúsági jelentéssel kapcsolatos iratokba bárki aki jogszerű érdekeltségét a Kuratórium előtt igazolta betekinthet az Alapítvány székhelyén. A Kuratórium az iratbetekintésre vonatkozó igénynek három munkanappal korábban írásban történő bejelentését követően tesz eleget.

c) Az Alapítvány köteles működésének módját, szolgáltatási igénybevétele módját, beszámolóit saját honlapján, vagy ennek hiányában országos napilapban közzétenni.

Az Alapítvány közhasznú szervezet köteles a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján, ennek hiányában országos napilapban közzétenni.

13) Képviselet
Az Alapítvány bankszámlája felett rendelkezési joga az Alapítvány képviselőjének bármely másik kuratóriumi taggal együttesen van, akik megfelelnek a Ptk 74/C. §. (3) bekezdésében foglaltaknak.

Az Alapítvány képviselője és a Kuratórium bankszámla felett rendelkezni jogosult tagjai az Alapítóval nem állhatnak hozzátartozói vagy bármilyen egyéb alá-és fölérendeltségi vagy összeférhetetlenségi viszonyban, egyben az Alapító és hozzátartozói, valamint az Alapítóval bármilyen függőségi viszonyban álló személyek többségükben nem lehetnek a Kuratórium tagjai, ezen személyek meghatározó befolyást az Alapítvány működésére valamint a Kuratórium tevékenységére semmilyen formában nem gyakorolhatnak.

14) Összeférhetetlenség
Az Alapítvány megszűntét követő két évig nem lehet az alapítvány vezető tisztségviselője (kuratóriumának, illetve létrehozása esetén felügyelő szervének) tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Alapítványt előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Az Alapító rögzíti, hogy az Alapítvány várható éves bevétele az alapítás évében az Ötmillió forintot nem éri el, ezért Felügyelő Szerv létrehozataláról nem rendelkezik. Amennyiben az Alapítvány mint közhasznú szervezet éves bevétele a jövőben az Ötmillió forintot eléri vagy meghaladja, az Alapító az 1997. évi CLVI. törvény vonatkozó rendelkezései alapján gondoskodik felügyelő szerv létrehozásáról.

Az Alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoktól támogatást nem kap, országgyűlési képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

15) Az Alapítvány megszűnésére a Polgári Törvénykönyv 74/F. §-ában foglalt rendelkezések az irányadóak. Az Alapítvány esetleges megszűnése esetén az Alapítvány vagyona – a hitelezők kielégítése után – hozzájárulása mértékéig az Alapító(kat)t illeti meg, a további fennmaradó vagyont az Alapítvány céljaihoz hasonló célra kell fordítani, és erről a nyilvánosságot megfelelően tájékoztatni.

Az Alapító Okiratot az Alapító a Ptk. 74/B. §. (5) bekezdésében foglaltak szerint módosíthatja.

16) Az Alapító alapítói jogainak a gyakorlására – cselekvőképességének elveszítése vagy halála esetén – Bánkuti Gábor András (anyja neve: Szuskova Jelena lakóhelye: 1014 Budapest, Tárnok utca 5) személyt jelöli meg (magánszemély alapító esetén).

17) A jelen alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben az 1987. évi 11. törvényerejű rendelettel módosított Polgári Törvénykönyv 74/A-74/F. §-ai, az 1990. évi I. törvény, valamint a 2001. évi CVI. törvény rendelkezései szerint kell eljárni.

18) Az Alapítvány jogi személy. Jelen Alapítvány a Fővárosi/Megyei Bíróság nyilvántartásba vételével jön létre. A nyilvántartásba vétel nem tagadható meg, ha az alapító okirat a vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelel. Az Alapítvány tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló végzés jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.

Kelt: Budapest, 2006. november 6.