A beérkezett pályaműveket az alábbi szakmai zsűri értékelte:
– Csontó Lajos Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Művészeti Karának dékánja
– Kopin Katalin művészettörténész, a Capa Központ kurátora
– László Zsófia szerkesztő-műfordító, Gera Mihály özvegye és a hagyaték gondozója
– Révész Emese művészettörténész, az ELTE BTK Művészettörténeti Intézetének docense
– Topor Tünde művészettörténész, az Artmagazin főszerkesztője
A szakmai zsűri döntése alapján a díjazott pályázatok:
– Dr. Porkolábné Fekete Evelin: A távolság geometriája
– Palánki István: „Fürdőkádnyi” emlékek
– Porkoláb Ádám: Énekóra
Továbbá, Artmagazin különdíjban részesül:
– Simon Mihály: Mozaik
A díjazott esszéket és a hozzájuk kapcsolódó fotográfiákat 2026-ban bemutatjuk a Capa Központban, valamint közzétesszük a Capa blogon és az Artmagazin Online felületén. A három díjazott pályázó fejenként 60 000 Ft pénzjutalomban részesül. Az Artmagazin különdíjas pályaműve az Artmagazin Online felületén kerül publikálásra.
Az elismerésben részesült beadványok kapcsán a zsűri az alábbi értékeléseket és laudációkat fogalmazta meg:
László Zsófia laudációja, Dr. Porkolábné Fekete Evelin „A távolság geometriája” című művéről:
„A szerző a személyiségéhez remekül illő fotográfiát választott. Érzékenyen viszonyul a fényképhez, „érti” tárgyát és mondandóját. Fontos apróságokat is észrevesz (a „szereplők” nem néznek egymásra, a legtávolabbi padon egy nő ül, stb.) Valóban a „nagyvárosi magány” címke illik e műre, még ha különösnek tűnhet is, hogy egy feltűnően rendezett parkban készült a felvétel. Kudelich Lajos (1947–2016) ekkor Münchenben élt (Magyarországról 1985-ben családostul „disszidált”), és épp a királyi palota kertjében került szeme elé ez a látvány, amit 1992-ben kamerájával rögzített. Az elmagányosodás az azóta eltelt időben csak egyre közelebbi ismerősünkké vált.”
Topor Tünde méltatása Palánki István „Fürdőkádnyi” emlékek című művéről:
„Már a fotóválasztás is jelezte a szerző, Palánki István különleges érzékenységét: hogy meglátta Török László Idézet Kukorelly Endrétől című fotójában azt a jelentéstöbbletet, amit a kép a képben-helyzet fotó és test, fotó és idő viszonyáról mondani tud. Hogy egy testet ábrázoló, folyadékban ázó papírdarab miket hívhat elő belőlünk, milyen komplex a kapcsolat az eleve irodalmi allúziókkal is bíró elemzett mű és az emlékmegőrzés között. A legjobb azonban a szöveg szemérmes személyessége, ami által az olvasó ismeretlenül is közelebb kerül, nemcsak a fotóshoz, de az elemzőhöz is.”
Révész Emese méltatása, Porkoláb Ádám „Énekóra” című esszéjéről:
„A jó képet értelmező szöveg a nézőt a látvány olyan rétegeibe vezeti be, amelyek túl vannak a tárgyi megállapításokon. Porkoláb Ádám szövege több tekintetben is utat nyit az Énekóra értelmezéséhez. a/ Értelmezésének kiindulópontja a fénykép készülésének történeti ideje: 1958. Átmeneti időket jelez ez az év, még hordozza a vészterhes múlt, a diktatúra és forradalom emlékét, de hordozza már egy jobb kor ígéretét is. A jelenben megbúvó feszültséget az író egyéni fantáziája összefüggésbe hozza a látvánnyal. b/ Értelmezésének fontos összetevője a fényképen megjelenő interakció, az iskolai környezet, a hatalmi helyzet ikonikus jeleinek összeolvasása. c/ Porkoláb írásában kitér továbbá a fénykép szerzőjére, ismeretlen voltára, arra a sajátos művészetszociológiai mezőre, amely a hatalmi propagandát is kiszolgáló sajtófotó jelent. d/ Nem utolsósorban pedig fotóelméleti jártasságáról is tanúbizonyságot tesz Roland Barthes punktum fogalmának beemelésével, amely a kiragadott időpillanat máig ható aktív erejére utal.”
Topor Tünde laudációja Simon Mihály Artmagazin különdíjas Mozaik című művéről:
„Nagyszerű, ahogy a szerző egy esszéíró pályázatban első pillantásra talán érdektelennek tűnő sajtófotó sorozatban (amit Vigovszki Ferenc készített Leonyid Brezsnyev egyik Magyarországon tett látogatásakor) meglátja az úgynevezett pátoszformulákat (azokat az időben rendre felbukkanó, ismétlődő formai elemeket, amelyeket először Aby Warburg rendezett egymás mellé híres Mnémoszüné /az emlékezés istennője a görög mitológiában/ albumában). A gondolatmenetet finoman felépítve vezeti el az olvasót az általa választott konkrét helyszínre, ahol a történelem hübrisztől sújtott figurái megkapják méltó jutalmukat, mi pedig valami kis elégtételt érezhetünk!”
Köszönjük minden pályázónak a részvételt és a beérkezett munkákat, amelyek érzékenyen és sokszínűen reflektáltak a kép és szöveg kapcsolatára, tovább éltetve Gera Mihály „képolvasásról” vallott szellemiségét.
The post „Képolvasás. In memoriam Gera Mihály” című esszépályázat győzetesei appeared first on Capa Központ.
