Leica a fény otthonában
Szilléry Éva tudósítása
Sok közös tényezőt találhatunk Robert Capa, André Kertész és Moholy-Nagy László életművében, egyik az a Leica III típusú kamera, amelyet mindegyikük használt, és a harmincas évek elején elementáris erővel robbant be a fotográfiába. Az egri Mindhárom című tárlat középpontjában a kamera és a perspektíva áll, a kamera pedig neves kortársak hulladékszobraként néhány napja Eger fő terén is megtekinthető.
Három világhírű magyar fotóművészt rendezett egy terembe az egykori egri ortodox Zsinagóga kiállítóterébe Gulyás Gábor kurátor: Robert Capa, André Kertész és Moholy -Nagy László ikonikus és kevéssé ismert munkáit. A nagy életművek közös vonásai egyike lehet a minhármuk által használt Leica III fényképezőgép, amely 1933-ban került be a köztudatba, és amely most a tárlat apropóján hulladékszoborként öt kortárs alkotó Bukta Imre, Rabóczky Judit, Csurka Eszter, Szirtes János és Szolnoki József műveként a Dobó téren látható.
Stílszerűen, az ortodox zsidó hagyomány szerint a fény otthonának számító zsinagógában, az egri Ziffer Galériában kaptak helyet a fényképezés mesterei, a tárlatot a kültéri szobor leleplezése után március 21-én nyitottak meg és több mint két hónapig lesz látogatható.
A galéria egyszerre emlékezik a kiemelkedő magyar alkotókra, miközben a digitális világban szocializálódott nemzedék figyelmét az analóg technika felé fordítja, szemléletről, nézőpontról nézőpontváltásról beszél a fényképezés tükrében.
Önmagában már az is hozzáállás kérdése, ahogyan a háborút két, közel azonos időben alkotó fotográfus dokumentálta: Robert Capa, aki haditudósítóként vált a világ egyik legnagyobbjává és André Kertész, akit bonyolultabb út vezetett a világhírhez.
Gulyás Gábor érdeklődésünkre beszélt arról, hogy pacifista lévén, a pusztítás képei helyett azok a képek ragadják meg, amelyek emberi történeteket mondanak el. Ez az attitűd mozgatta a háborús képek kiválasztásakor is.
„Tudható, hogy fényképezőgéppel vonult a hadseregbe André Kertész, ami a korban kisebb csodának számított. Képein nem hősöket látunk, rá sokkal inkább a líraiság jellemző, a katonák harctéren kívüli pillanatait rögzítette, erős poézis hatja át ezeket a fotográfiákat. Képein a várakozást és a törékenységet ragadta meg, nem a hősöket dokumentálta inkább az áldozati létet. Fotózott frontvonalba vonuló katonákat és parasztasszonnyal incselkedő katonát Lengyelországban, de nagyon sajátosak azok a fotói is, amelyeket mint sebesült katona, a leszerelése után 1915-ben Esztergomban készített a kórházban. Sokáig Amerikában riportfotósként kezelték, majd a MoMa 1964-es tárlata hozta el számára az igazi elismerést”- mondta Gulyás Gábor.
Kertész Torzítások című sorozatát is elhozta a Mindhárom tárlat, amelyen az alkotó nem csupán optikai trükkel kísérletezett, de e torzult világ, a világrend megbontása és az esendősé is a fókuszába került.
Robert Capának a spanyol polgárháború volt az első nagy háborús élménye, majd öt háborút élt meg mint haditudósító. Hihetetlen mennyiségű képet készített, az egri kiállítás az összes harctérről megmutat képkockákat. A válogatáskor az is szempont volt, hogy az ismert képek legyenek kiállítva de a kevéssé ismertek is kikerüljenek. Capa D-nap sorozata 10 darabjából az a három látható, amely magyar tulajdonban van, de a spanyol polgárháborúban készített legismertebb fotója, a Milicista halála is, ami körül a mai napig vitatkoznak, hogy riportfotó, vagy Capa beállította- e a katonát.
Gulyás Gábor beszélt arról, hogy számára Moholy-Nagy László a legsokoldalúbb alkotó, fotósként a legizgalmasabb, aki a fényt alapanyagnak tekintve fényképezőgép nélkül is fotózott amiket később fotogramnak nevezett el. Erre a tárlatra Rómából érkezett az a nagyméretű mintegy húsz képből álló installáció, amely az egykori zsinagóga karzatán látható most.
A kiállítás, a fényképezés útjáról és fejlődéséről beszél, történelmi távlatról, a minden pillanatot okostelefonnal rögzítő jelenünkből szemlélve. Amint azt a kurátor felidézte, találkozott olyan kommunikáció szakos hallatóval, akinek el kellett magyaráznia, hogy mi az a fényképezőgép. Innen nézve érdekes átélni mit jelentett az addig fadobozos fényképezőgéppel, állványról fotózó, három nagyformátumú fotóművésznek, a zsebre tehető Leica kamera megjelenése, amellyel, ha kellett lövészárkokat tudtak átugrani. A mai fiatal nemzedék az egri kiállításon a Leica III mellett megannyi kamera típussal szembesülhet, vitrinben, vagy a falon, a nézőpontváltás lehetőségeivel találkozhat.
The post Robert Capa, André Kertész és Moholy -Nagy László és a Leica III szobor Egerben appeared first on Fotómagazin.
