Zagyvai Sári: Vizuális napló

A hónap alkotóját arról kérdeztük, hogy az utóbbi időben mivel foglalkozott, és jelenleg min dolgozik. Zagyvai Sári az elmúlt időszakáról mesélt.

Az elmúlt hónapokban, évben a 2025 végén megjelent fotókönyvemen dolgoztam. Az aiOTYPE című könyvben közel 100 fekete-fehér és színes eredetileg analóg nagyítás látható. A könyv címe a képek készítéséhez használt kísérleti eljárás lényegére utal. A szó eleje az artificial intelligence, AI, azaz mesterséges intelligencia kifejezés rövidítése, az otype pedig utal a fotográfia kezdeteire, mint például a talbotype, a daguerreotype, cyanotype, vagy anthotype. A könyv megjelenésével óhatatlanul lezárult egy időszak, hiszen készítése során, a képeimet rendszereztem, válogattam, hogy új formát nyerjen a sorozat. Korábban ezek a képek két önálló kiállításon szerepeltek, és a közönség láthatta őket a Viltin Galériában és a B32 Galéria terében.

A mostani alkotói folyamatba bevonódott Szmolka Zoltán, grafikus, és meglátásaival, preferenciáival természetesen tovább alakította a fotósorozatot, és saját viszonyomat is az anyag képeihez. Azért is nagyon fontos számomra a könyv formátuma, mert a sorozat egészét ezen keresztül ismerheti meg a közönség, az analóg, és egy példányszámos képeknek ez az egyetlen sokszorosított változata létezik.

Szerencsésnek érzem magam, hogy egy új képeken dolgozhatok, a könyv elkészültét követően nincs hiányérzetem. Ez az új formálódó anyag tart izgalomban, és a készülő képekből 2026 tavaszán egyéni kiállítás nyílik majd Budapesten a Viltin Galériában.

Bizonyos elemeiben ez az anyag is kapcsolódik a korábbihoz, és nem teljesen független attól, például a technikája tekintetében. A polaroid cég által forgalmazott mobiltelefonos Polaroid Lab nevű gép nem rendeltetésszerinti használatával dolgozom, és ez az anyag a telefonjainkon őrzött képekhez fűződő nosztalgiával foglalkozik. A képek nézegetése révén pillanatokra visszarévedünk a múltba. Az okostelefonjainkon futó program csoportosítja, és a legváratlanabb pillanatokban lejátssza nekünk az emlékeket. Ez olyankor is így van, ha a kép egy olyan pillanatot konzervál, amely szomorú, tragikus. Az én kísérletem arra vállalkozik, hogy a tucatszámra őrzött fényképekre rezonálva, a naturalista ábrázolástól eltávolodva ragadja meg ezt a nagyon sematikus és felületes nosztalgiát.

André Kertész New Yorkban készült polaroidjai meghatározóan fontosak ennél a készülő sorozatnál. Az idős művész gondosan elhelyezte az apró csendéleteit a New York-i lakásának ablakpárkányán, hogy Polaroid SX-70-es képeit elkészítse. Az anyagot áthatja az elmúlás melankóliája, hiszen felesége Elisabeth Saly 1977-ben bekövetkezett halála után készülnek a képek. Az éteri üvegszobrocskák játékosan torzítják az ablakon kívüli világ képét.

Az én kísérletem során a képernyő misztikus fénye világítja meg a fotópapírt, és az ablak helyett a digitális kijelző előtt jelennek meg az áttetsző tárgyak, és transzparens anyagok.

Zagyvai Sári | Web | Instagram

Zagyvai Sári fotográfiai munkásságáról a korábbi bejegyzésünkben is olvashat:
A Capa Központ 2022-es FUTURES-tehetségei: Zagyvai Sára

The post Zagyvai Sári: Vizuális napló appeared first on CAPA BLOG | A Capa Központ blogja.