2026. március 1-ig látható Tombor Zoltán LOST & FOUND című egyéni kiállítása a Capa Központban. A tárlat apropóján a fotográfust pályája alakulásáról, a fotográfiához fűződő viszonyáról, kedvelt témáiról és jövőbeli terveiről kérdeztük.
Fotó: Capa Központ
Mikor és hogyan kezdődött el a fotográfiai karrierje? Milyen háttérrel vágott bele a fotózásba?
13 éves koromban vettem először kamerát a kezembe, amelyet elsősorban a közvetlen környezetem dokumentálására használtam, pusztán a kíváncsiság és a játék okán. Komolyabban csak később, húsz évesen kezdtem megismerkedni a médiummal, autodidakta vagyok, nem folytattam művészeti tanulmányokat korábban.
Milyen személyes motiváció vitte a fotó felé?
Izgalmasnak találtam, hogy a fényképész rendezői szerepet kap, ha masinát vesz a kezébe. Minden ember valamilyennek látszani akar a fényképen: van, aki csak összerendezi magát, mások zavarban vannak és van, aki a jól begyakorolt pózokat ismétli. Idővel észrevettem, hogy a szereplő akarata ellenére a kép leginkább az én véleményemet tükrözi és minden, amit a képmezőbe komponálok, az a saját magam kifejezése érdekében történik. Rájöttem, hogy a kép sokkal többről szól, mint amit ábrázol.
Miként látja a fotográfiához fűződő viszonyát, hogyan használja ezt a médiumot?
A fotografálás az egyetlen módszer, amivel definiálni tudom magam. A képekben történő gondolkodás segít a közösséghez és a környezetemhez való kapcsolódásban és az önismeretben is. Sok fontos összefüggést fedezek fel az életemben a fotónak köszönhetően, amelyekre nem találnék rá, ha nem képben találkoznék velük.
Milyen kérdések foglalkoztatják leginkább, és hogyan reflektál ezekre a munkáiban?
Leginkább az ember érdekel, elsősorban lélektani és nem antropológiai értelemben. Megfigyelem a belső világunk működését, személyiségünk fejlődését, a természetünk kialakulását és későbbi változásait. Igyekszem képben bemutatni az egyéniségünk sokszínűségét, a spirituszt.
Milyen alkotók inspirálják?
A művészet területén az inspirációt maga a gyakorlat adja, az hogy elkezdek fényképezni és egyre közelebb kerülök a választott témához a készülő képek révén. A képeink gyakran okosabbak nálunk, vagy legalábbis egy lépéssel mindig előttünk járnak és idő kell hozzá, hogy értelmezni tudjuk azokat. Én azt nevezem inspirációnak, hogy felteszek magamnak jó kérdéseket, amelyekre igyekszem képi válaszokat adni. Más művészek munkáiból inspirálódni nem nagyon lehet, inkább csak ellesni és reprodukálni a már létezőt. A jó munkához a rendszeres kikapcsolódás a legfontosabb, én mostanában hosszú magányos sétákkal, akusztikus zenével és sportlövészettel lassítom magam.
Mi volt az eddigi legfontosabb fotósorozatának a témája?
A függőség.
Fotók: Capa Központ
Hogyan épül fel a jelenlegi kiállításon szereplő képanyag, és mikor kezdett el dolgozni ezen a projekten?
A Lost & Found / Vallomások a függőségről című munkám három különböző archívumból került kiválogatásra: az elmúlt másfél évben specifikusan erre a kiállításra készült tematikus sorozatból, amely sok szimbólumot és képi metaforát tartalmaz, korábbi alkalmazott területen készült divatmunkákból, amelyeket gyerekkori portrék egészítenek ki a családi albumból. Mucsi Emesével, a kiállítás kurátorával, ebből a közel 700 képből választottuk ki a falon szereplő százötven művet.
Min dolgozik most, mik a tervei a közeljövőben?
A Lost & Found munkám tavasszal jelenik meg könyv formátumban és szeretném a közeljövőben külföldön is bemutatni a sorozatot.
Válogatás Tombor Zoltán Lost & Found / Vallomások a függőségről című sorozatából.
Tombor Zoltán | Web | Instagram
Tombor Zoltán Budapesten élő és alkotó fotográfus. Nemzetközi pályafutását 2003-ban Milánóban kezdte, majd több éven keresztül New Yorkból dolgozott, ahol divatfotósként piacvezető magazinokkal és márkákkal működött együtt. Munkái számos hazai és külföldi kiadványban, kampányban és kiállításon szerepeltek. Tombor Nelli férje, Tombor Lujza apja. Hét éve felépülő függő.
A LOST & FOUND című kiállítás egyfajta személyes vallomás: a művész fotóin és családi archívumán keresztül mesél a szerhasználatról, a kokain- és alkoholfüggőségről, a kísértésről, a nehéz élethelyzetekről és a felépülésről. A kiállítás anyagában az alkotó alkalmazott és autonóm munkái, közel ötven évre visszanyúló családi fotók, valamint az alkalomra készült, szimbolikus képeket felvonultató új fotósorozat kapcsolódik össze.
Tombor Zoltán fotográfiai munkásságáról a korábbi bejegyzésünkben is olvashat:
A hónap alkotója: Tombor Zoltán
A LOST & FOUND című kiállítás március 1-ig látogatható a Capa Központ első emeletén.
A kiállítás kurátora: Mucsi Emese
The post Lost & Found: Vallomások a függőségről – Interjú Tombor Zoltánnal appeared first on CAPA BLOG | A Capa Központ blogja.
