Ajánljuk ezt a cikket, ami elolvasható a megjelenés oldalán
A FUTURES platform célja, hogy felhívja a figyelmet Európa tehetséges, feltörekvő fotográfusaira. Az Európai Unió Kreatív Európa programjának társfinanszírozásában megvalósuló projekt alkotási és megjelenési lehetőséget, valamint mobilitást biztosít az évről évre, Európa vezető művészeti intézményei által kiválasztott több alkotók számára. A FUTURES programot 2022-ben 2024-ig hosszabbították meg. Az elkövetkező években a FUTURES számos olyan tevékenységet indít el és támogat, amelyek célja az innováció, az inkluzivitás és a fenntarthatóság ösztönzése.
A FUTURES platform jelenlegi tagjai: Bienal Fotografia do Porto (PORTO, PORTUGÁLIA); a CAMERA – Centro Italiano per la Fotografia (TORINO, OLASZORSZÁG); a Centre Photographique Rouen Normandie (ROUEN, FRANCIAORSZÁG); a Centre de la photographie Genève (GENÈVE, SVÁJC); a Copenhagen Photo Festival (KOPPENHÁGA, DÁNIA); a Der Greif (MÜNCHEN, NÉMETORSZÁG); a FOMU Fotomuseum (ANTWERPEN, BELGIUM); a FOTODOK (UTRECHT, HOLLANDIA); a Fotofestiwal Lodz (LODZ, LENGYELORSZÁG); a Fotogalleriet (OSLO, NORVÉGIA); a Fotograf Magazine (PRÁGA, CSEHORSZÁG); az ISSP (RIGA, LITVÁNIA); az Organ Vida (ZÁGRÁB, HORVÁTORSZÁG); a PHotoESPAÑA (MADRID, SPANYORSZÁG); a Photo Elysée (LAUSANNE, SVÁJC); a Photo Romania Festival (KOLOZSVÁR, ROMÁNIA); a PhotoIreland (DUBLIN, ÍRORSZÁG); a Photoforum Pasquart (BIEL/BIENNE, SVÁJC); a Triennial of Photography Hamburg (HAMBURG, NÉMETORSZÁG) és a Void (ATHÉN, GÖRÖGORSZÁG).
A Capa Központ x FUTURES 2025 szakmai zsűri tagjai:
Csizek Gabriella
az állandó Robert Capa-kiállítás kurátora, Capa Központ, Budapest
Kopin Katalin
kurátor, Capa Központ, Budapest
Mucsi Emese
kurátor, Capa Központ, Budapest
Virágvölgyi István
művészeti vezető, Capa Központ, Budapest
Vékony Dorottya
képzőművész, egyetemi oktató (Média és Design Intézet, Eger), korábbi FUTURES Talent
A Capa Központ 2025-ös FUTURES tehetségei:
Gajewszky Anna | annagajewszky.com
Gajewszky Anna (1997, Budapest) egy magyar származású fotográfus, vizuális művész. 2024-ben diplomázott a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fotográfiai mesterszakán. Munkáit elsősorban a személyes témák intim feltárása jellemzi, az emberi kapcsolódások bonyolult minőségére összpontosítva. Sorozataiban az emberek egymáshoz, családjukhoz, múltjukhoz, saját testükhöz, állatokhoz és tágabb értelemben a földhöz fűződő kapcsolatait vizsgálja. Az önarcképek ismételt használata hangsúlyozza, hogy munkái az intim életében gyökereznek, a képek azonban túllépnek a személyes elbeszélésen, és olyan tágabb témákkal foglalkoznak, mint a nőiesség, a családi kapcsolatok, a generációk, valamint a vidéki szokások, rituálék. Képei többnyire megrendezettek, de gyakran a valóság talaján maradnak, a fikció és realitás kettősségét teremtve, amely projektjeinek központi eleme. Munkáit Budapesten és nemzetközi szinten is kiállították, a Vénusz nyomában című sorozata, mint legjobb diplomamunka, megjelent a Blurring the Lines 2021-es kiadásában, 2021-ben elnyerte a Nemzeti Felsőoktatási Kiválósági Ösztöndíjat, a Vénusz nyomában sorozatból készült könyve a 2023-as Polycopies vásáron volt látható Párizsban, A Ne sírj Anyám, így kell ennek lenni munkájával pedig döntős volt a párizsi Photo Carte Blanche Students versenyen, valamint kiállító művész volt a 2024-es Breda Photo Festival-on, és a TOBE Galéria képviseletében a nemzetközi UNSEEN Amsterdam fesztiválon is bemutatkozott.















Hevesi-Szabó Lujza | lujza.hs
Hevesi-Szabó Lujza (1997) a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fotográfia szakán tanult, majd fotóriporterként helyezkedett el és jelenleg a Telex.hu fotósa. Munkái főleg társadalmi kérdéseket, és családi dinamikákat járnak körbe. Magyarország, különösen a magyar vidék és az ott élő emberek aktuális helyzete kiemelkedő szerepet játszik témáiban. Iróniával változtatja a munkáit figyelemfelhívóvá és fogyaszthatóvá. A klasszikus dokumentarista fotót keveri a szubjektív vizuális történetmesélés elemeivel.
Hevesi-Szabó Lujza a magyarországi fiatal fotós szcéna izgalmas egyénisége, aki dinamikus, kísérletező és friss fotósorozataival, saját hangját is keresve jár körül sok kurrens és releváns témafelvetést. A gyakran merész, szokatlan nézőpontok és vizuális fogalmazásmód általában egy ironikus, görbe tükröt tartó nézőpontot eredményez, de mindig érezhető, hogy ezeket az eszközöket nem öncélúan, hanem jó arányérzékkel, a fotóalanyai előtt álló problémák megemelésére használja. Már ilyen fiatalon megállta a helyét az ország egyik vezető hírportáljának csapatában, de közben a privát életművét is építi, a sajtótól elemelt témaválasztások is foglalkoztatják. Két világ ügynökeként, az autonóm és alkalmazott fotográfiai attitűdöket is magáévá téve, kísérletező módon reflektál az őt körülvevő társadalmi problémákra, amely hozzáállás a fotográfia régi hagyományába illeszkedik és ígéretes jövőt jósol az alkotó számára.
Virágvölgyi István
művészeti vezető, Capa
Központ, Budapest















Kölcsey-Gyurkó Sára | kolcseysara.com
Kölcsey Sára (1983) szabadúszó fotográfus. Negyedik gyermeke megszületése után autodidakta módon sajátította el a fotózás alapjait. Az első években a hazánkban akkor még kevésbé ismert dokumentarista családfotózás egyik meghatározó képviselőjévé vált és számos család hétköznapjait örökítette meg. Munkáit többször díjazták már a Magyar Sajtófotó kiállításon illetve a nemzetközi Documentary Family Awards pályázatán is. A megbízásai mellett több, hosszútávú projekten is dolgozik, melynek témái szorosan fűződnek saját életeseményeihez, élményeihez. Történetei középpontjában legfőképp az egyszerű, hétköznapi emberek állnak: nők, anyák, gyerekek elbeszéléseit örökíti meg. Munkáiban fontos szerepet kap az intimitás, a család, a női lét kihívásai, szépsége mellett az otthon, a mindennapi élet csendes részleteinek vizsgálata.
Kölcsey-Gyurkó Sára munkáiban a személyes érintettség a legmeghatározóbb. Az egyetem alatt ismerkedett meg a feminista olvasattal és nézőponttal, ami nagy hatással volt rá. A személyes kötődés mellett, ez is közrejátszik abban, hogy a nőiség, a női test, az anyaság témáját állítja fókuszba. Kíváncsi és érzékeny megfigyelője az embereknek és önmagának. A projektek, amiken dolgozik főként saját, megélt életeseményeihez kapcsolódnak: az otthon meghatározása, a daganatos betegség megélése. Szívesen alkalmazza a metaforikus képeket a dokumentarista fotókkal együtt, ezáltal izgalmas ritmusa van a sorozatainak. Munkáiban fontos elem, hogy nem külső megfigyelőként van jelen az általa fotózott szituációkban, hanem aktív résztvevőként, aki maga is alakítja az eseményeket és hatással van a dolgok menetére. Szimbolikus motívumhasználata elemeli a klasszikus dokumentarista hagyományoktól, ezáltal a konceptuális képalkotás és a dokumentarista fotó határvidékén mozog.
Kopin Katalin
a Capa Központ kurátora















Lantos Olivér | oliverlantos
Lantos Olivér (sz. 1992) jelenleg Budapesten elő és alkotó magyar fotográfus. Munkái leginkább hosszútávú projektek, melyek kiinduló pontja általában személyes élményben, vagy zsigeri reakcióban keresendő. A kutatásainak és megfigyeléseinek a rendszerbe helyezése, valamint ezeknek a rendszereknek a felépítése és konstruálása foglalkoztatja. Sorozataiban leginkább a kortárs politika hatásait, LMBTQ közösséget, továbbá a különböző globális társadalmi rendszerek problémáinak ok-okozati összefüggéseit és annak következményeit, valamint az emberi pszichére és a természetre gyakorolt hatásait vizsgálja. A budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME) szerzett diplomát 2022-ben, előtte a KREA Kortárs Művészeti Iskolában tanult. A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának tagja 2023 óta. 2024-ben Pécsi József Fotóművészeti Ösztöndíjban részesült.
Lantos Olivér hosszútávú fotósorozatainak kiindulópontja mindig egy őt személyesen mélyen érintő kérdés, amelyre a saját fotográfiai eszköztárával reagál. Kutatói attitűdje jelenti az alapot ehhez és a megfigyelésre épülő képalkotás folyamata során létrejövő fotográfiákban jeleníti meg véleményét, kérdéseit. Képi kiemelései sokfélék: a természet és a városi környezet, a személyes és publikus terek, a megrendezett és talált képek, a portrék, a csendéletek mind egy képfolyam egymásra ható részeiként is értelmezhetőek, de önmagukban is jelentéshordozóak. Asszociatív módszerrel szerkeszti sorozatait, amelyekben értelmez és rendszerez, igy egy nyitott rendszert hoz létre.
Csizek Gabriella
az állandó Robert Capa-kiállítás kurátora, Capa Központ, Budapest













Tóth Hunor | hunortoth.com
Tóth Hunor (2000) romániai származású képzőművész, aki jelenleg Budapest, szülőfaluja, Tăureni (RO), valamint Székelyudvarhely (RO) között ingázva él és alkot. 2024-ben diplomázott a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Fotográfia mesterképzésén. Művészeti gyakorlatában folyamatosan a vidéki életre és annak különböző aspektusaira fókuszál. Legfőképp a vidéki lét fotográfiai feltárásával és dokumentálásával foglalkozik, amely mentén a sztereotip vidéki kép feloszlatása mellett, a kortárs falusi kultúra jelentőségére és a falu fogalmának különböző értelmezési lehetőségeire hívja fel a figyelmet. Érdekli, hogy a vidéki közösségek hogyan definiálják újra önmagukat, hogyan alkalmazkodnak és változnak az olyan kortárs kihívásokkal szemben, mint például az urbanizáció, a modernizáció és a globalizáció. Munkáiban ötvözi a megrendezett és a dokumentarista fotográfia elemeit, amely egyidőben művészi gyakorlatának meghatározó elemévé is vált.
















The post FUTURES tehetségek 2025 appeared first on Capa Központ.