World Press Photo a BIODÓM-ban

Daniel Chatard – Senkiföldje Németország a megújuló energiára 2030-ig történő áttérés élharcosának tekinti magát, de energiatermelése továbbra is erősen függ a széntől. A Rajna-vidéken az 1970-es évek óta irtják az erdőket és a falvakat, hogy teret nyissanak Hambach és Garzweiler külszíni szénbányáinak. Környezetvédő aktivisták 2012-ben kezdték elfoglalni a Hambach-erdő egy részét, majd később Lützerath falut, hogy tiltakozzanak a pusztítás ellen, és 2023-ra sikerült megmenteniük az erdő egy részét és ötöt a hat halálra ítélt falu közül. Az RWE lerombolja Immerath plébániatemplomát, akárcsak a falut, mert kell a hely a garzweileri külszíni bánya bővítéséhez. A cég felajánlotta, hogy minden lakót elhelyez egy 8 kilométerre lévő új faluban. Immerath, Németország, 2018. január 8. Egy kép a képriportból.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                             

Charles-Frédérick Ouellet – A quebeci tűzoltók egy napja Theo Dagnaud a látóhatárt fürkészve meggyőződik róla, hogy a tűzoltó járőrök távoztak, így “ellenőrzöttnek” minősítheti a területet. Quebec, Kanada, 2023. július 13. A hőség és a szárazság miatt 2023 ban hatalmas nyári erdőtüzek pusztítottak Kanadában, amelyek az ország mind a 13 tartományát és területét, de főleg Québec északi részét érintették. A rekordhosszúságú tűzvészidény korán kezdődött és későn ért véget, és a szokásos terület közel háromszorosát perzselte fel. A zsűri véleménye szerint ennek a fotónak az ikonikus, emlékműre emlékeztető kompozíciója igen erőteljes szimbóluma az éghajlatváltozással szembeni vesztésre álló harcunknak, és a válsággal kapcsolatos közös önteltségünk metaforája.                 

Johanna Maria Fritz –  Kahovkai gát: árvíz egy hadizónában 2023. június 6-án robbantások megrongálták az orosz ellenőrzés alatt álló kahovkai gát falát Délkelet Ukrajnában, ami súlyos árvizeket okozott a Dnyipro folyó alsó szakaszán fekvő Herszon területen. A nemzetközi beszámolók szerint az átszakadt gát mintegy 17 500 házat öntött el teljesen a folyó ukrán ellenőrzés alatt álló nyugati és az oroszok uralta keleti partján, és több száz ember halálát okozta. Ukrajna ezt követően kivizsgálta a pusztítást, és a Nemzetközi Büntetőbíróság elé terjesztette az ökocídium miatt Oroszország ellen indított eljárást.  Egy önkéntes macskákat ment az elárasztott kikötői negyedben. Az átszakadt kahovkai gát miatt 19 napig ömlött a víz. Herszon, Ukrajna, 2023. június 9.  Egy kép a képriportból.                                                                                                                                                                                                                                                                                                  

Jaime Rojo Spanyol – A királylepke mentése Kanada, az Egyesült Államok és Mexikó lakói összefogtak, hogy megállítsák a 80%-ot meghaladó csökkenést, amely az 1990-es évek közepe óta a keleti vonuló királylepke populációt sújtotta. Az állomány fogyatkozásának okai közé tartozik a szaporodási élőhely elvesztése, a selyemkórónak (a hernyó egyedüli táplálékának) a kipusztulása a hosszú vándorlási útvonal mentén a kiterjedt nagyüzemi mezőgazdasági tevékenység miatt, illetve újabban az éghajlatváltozás. Ez a szép és erőteljes sorozat az összefogást hirdeti a megosztottság idején, és egy megoldásra összpontosító szemléletet kínál a környezet- és a természetvédelemben. Jaime Rojo már közel 20 éve fotózza a királylepkéket. Ez a sorozata a National Geographic számára készült. Pillangók haladnak át a védett őshonos fenyőerdőn a Királylepke Bioszféra Rezervátumban. A hegyoldal jegenyefenyvese ideális mikroklímával rendelkezik a teleléshez. Michoacán, Mexikó, Egy kép a képriportból.                                                                                                                                                                                                                     

  Alejandro Cegarra – A két fal. Mexikó korábban szívesen fogadta a déli határához érkező menekülteket és menedékkérőket, de 2019 óta az Egyesült Államokéhoz nagyon hasonló, szigorú bevándorlási politikát folytat. A különböző amerikai kormányok bevándorlási és külpolitikája, a COVID-19 előírások, valamint a Közép és Dél-Amerikában tapasztalható politikai és gazdasági feszültségek mind hozzájárulnak a mexikói határoknál tapasztalható folyamatos krízishez. A menekülő családok erőszakkal, korrupcióval és létbizonytalansággal szembesülnek a határ menti városokban. Alejandro Cegarra fotográfus 2017-ben menekült venezuelai otthonából Mexikóba és saját élményeiből merített, amikor 2018-ban elkezdte dokumentálni ezeknek a rendkívül kiszolgáltatott menekült közösségeknek a helyzetét, tisztelettel és érzékenyen ábrázolva ellenállóképességüket.  Menedékkérők a Mexikói Menekülteket Segítő Bizottság (COMAR) kapujánál várakoznak a meghallgatásra, amelyen humanitárius vízumot kaphatnak, hogy Mexikóban maradhassanak vagy tovább utazhassanak az Egyesült Államokba. A COMAR-t korrupcióval és a humanitárius vízumok kiadásának késleltetésével vádolják. Tapachula, Mexikó. Egy kép a képriportból.                   

Adriana Loureiro Fernandez – Vörös ég, zöld víz Az ezredforduló környékén az olajban dúskáló Venezuela még virágzott, aztán az olajárak zuhanása, a rossz gazdaságpolitika, a szankciók és a politikai instabilitás következményeként hanyatlásnak indult. Az elavult infrastruktúra okozta olajszennyezés és a finomítási folyamat során keletkező metán pusztítja a környezetet. Eközben a venezuelaiak közel 82%-a szegénységben él az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) szerint. Ez a sorozat pontosan érzékelteti az ipar káros hatását Venezuela természeti és emberi környezetére. Szomszédok társasjátékot játszanak a szabadban a világ egyik legnagyobb gázfáklyájának fényénél. Punta de Mata, Venezuela.  Adriana Loureiro Fernandez a New York Times megbízásából készítette ezeket a képeket. Isayen Herrera és Sheyla Urdaneta voltak a munkatársai. Egy kép a képriportból.                                                                                                                  

Pablo E. Piovano –  Mapuche: az ősi hangok visszatérnek A mapuche őslakosok a mai Argentína és Chile területén élnek. Őseik földjének java része gazdasági célokat szolgál, Chilében bányászati, erdészeti és víz energiai projektek, Argentínában pedig olajbányász cégek hasznosítják. A mapuche jogvédő aktivistákat továbbra is megkülönböztetik és megbüntetik, noha az új törvények állítólag védik a mapuche nép jogait. Az őslakosok számára ez nem egyszerűen területi vita: a földjük a kulturális és spirituális identitásuk része. A környezet gazdasági célú károsítása felborítja a természet, az ősök és saját egészségük egyensúlyát. A zsűri csodálta, ahogy ez a sorozat érzékeltette az őslakosok világszemléletét a politikai és a gazdasági szereplők ellen vívott küzdelmük részeként.  Gyerekek tradicionális Ngillatun álarcot viselnek egy mapuche temetőben. A helyi közösség sikeresen tiltakozott egy vízerőmű gátjának építése ellen, amely elárasztotta volna szertartásaik egyik közeli helyszínét. Maihue, Los Ríos, Chile, 2019. július 28. A munkát a Greenpeace Award, a GEO és a National Geographic Society támogatta. Egy kép a képriportból.