szerda, szeptember 29, 2021

A FotoKlikk válogatása a hazai szakmai blogokból

Európa a 19. század elején az egyiptomi élmény lázában égett, erre utal a „Retour d’Égypte” kifejezés. Napóleon seregei 1798-ban szálltak partra Egyiptomban és 1801-ben vonultak vissza, társaságukban tudósok, festők, költők és rézmetszők sosem látott csapata érkezett, akik a tájat és a kultúrát tanulmányozták, illetve a franciák felsőbbségét és hatalmát hirdették. Az Európába áramló képek, tárgyak, kultúrcikkek és szövegek valóságos „egyiptomániát” indítottak útjára, az ország divatos lett. Kezdetben az utazók – többnyire tudósok, írók és régészek – csak mesélni tudtak élményeikről, esetleg rajzokat vagy litográfiákat hívhattak segítségül, amivel csak sejtetniük sikerült Egyiptom csodáinak valódi természetét.
A dagerrotípia, a fénykép korai formájának feltalálása, korábban nem tapasztalt minőségű realizmust tett lehetővé a tájak és műemlékek ábrázolásában. Az új médium hatalmas művészi lehetőségeivel éppúgy rabul ejtett számtalan fotográfust, mint azzal, hogy segített az ismeretlen dokumentálásában és ábrázolásában. A fotográfusok és ügyfeleik érdeklődése Egyiptom iránt adott volt, a korszakalkotó technológia feltalálását követően pedig azonnal el is indultak az expedíciók. 

„Úgy tűnik, hogy a természet szépségei mennyei villámlásban élednek fel a dombok között; az olajfákkal, kaktuszokkal és tamariszkuszokkal megtöltött zöld kertek nyugtató hűvösségével.” - írta Frédéric Auguste Antoine Goupil-Fesquet, amikor 1839 decemberében megérkezett Gázába. Goupil-Fesquet művészbarátaival, Émile Jean Horace Vernet és Charles Marie Bouton festőkkel Marseille-ből indult és hét hónapon keresztül fényképezte a Földközi-tenger keleti részét. A daguerrotípia készítésének ismertetése alig néhány hónappal azelőtt került nyilvánosságra Franciaországban. Ez volt az első ismert sorozat az utazó fotográfia területén.

A Sotheby’s ma kezdődő Classic Travel Photographs elnevezésű online árverésén 74 darab olyan fotográfiát mutatnak be, melyeket a 19. század közepétől a 20. század elejéig a korszak vezető utazó fotográfusai (Peter Henry Emerson, Francis Frith, Roger Fenton és Gustave Le Gray) készítettek. Az aukciónak magyar vonatkozása van, hiszen a 42. tétel Kozmata Ferenc 1880 körül készített – hat képből álló – budapesti panorámafelvétele, melyért az előzetes becslések szerint a szervezők 2000 – 3000 fontot (850.000 – 1.280.000 forintot) várnak. - számolt be a Punkt a március 25-ig tartó online árverésről

Kozmata Ferenc (1839-1902) egyes források szerint Simonyi Antaltól, mások szerint Borsos Józseftől tanult meg fényképezni. Először Aradon, majd 1866 körül Budapesten nyitott műtermet. Kozmata a városfényképezés területén elért eredményeivel is felhívta magára a figyelmet. Ebben az időben a panorámakép elkészítése komoly szakmai felkészültségei igényelt. A fotográfus a város egy magasabb pontjáról, a fényképezőgépet megfelelő szögben elforgatva, egymás után több felvételt készített, majd ezeket a nagyítás után egymás mellé illesztette, így adva „teljes” városlátványt a nézőnek. A legtöbb, Pest-Budáról és Budapestről készült panorámaképet – köztük a Sotheby’s árverésén szereplő Kozmata kép egyik példányát – a BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjteménye őrzi. A fotót 2012-ben a Buda-pesti horizont. Panorámaképek Budapestről című kiállításukon is bemutatták. 

hungary_kozmata_ferencz_panorama_of_budapest_c_1880s.jpgFotó: Lot 42 Hungary—Kozmata Ferenc: Panorama of Budapest, c.1880s
6-part collotype panorama (245 x 2100mm.), mounted, framed and glazed
Estimate: 2,000 - 3,000 GBP
Courtesy of Sotheby’s

(forrás: punkt.hu; maimano.hu; sothebys.com)


Az aukció legdrágább és legkorábban készült tételét ezen a linken tekintheted meg.

Megosztom Facebookon! Megosztom Twitteren! Megosztom Tumblren!

A cikk további része itt olvasható

via Mai Manó Ház Blog