Amennyiben légi fényképeket szeretnénk készíteni, vonatkoznak ránk a fényképkészítésre, videókészítésre vonatkozó jogi és etikai szabályok. Mivel az UAV segítségével a kameránk elméletben képes meglátogatni elzárt területeket és közterületen is olyan magasra tud emelkedni, hogy rálásson a földön állva nem látható területekre, a jogalkotó a Szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 2020. decemberi módosításába beemelt egy fontos szakaszt, amit nem szabad rosszul értelmezni:
,,(1 a) Aki pilóta nélküli légijármű jogosulatlan használata során más lakásáról, egyéb helyiségéről, vagy ezekhez tartozó bekerített helyről jogosulatlanul hang- vagy képfelvételt készít, szabálysértést követ el.”
A Szabs. tv. a következő 183. alcímmel egészült ki:
(1) Aki lakott terület felett pilóta nélküli légijárművet jogosulatlanul használ, szabálysértést követ el.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője is szabhat ki helyszíni bírságot.”
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 2020. decemberi módosítása során a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény ,,Tiltott adatszerzés” című alcíme a következő 422/A. §-sal egészült ki:
(1) Aki pilóta nélküli légi jármű jogosulatlan használatával más lakását, egyéb helyiségét, vagy ezekhez tartozó bekerített helyet megfigyeli és az ott történteket rögzíti, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.
(2) Egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha más bűncselekmény nem valósul meg, aki az (1) bekezdésben meghatározott megfigyelés során készített hang- vagy képfelvételt a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető.”
De pontosan miről is van szó?
A módosítás tervezésekor elterjedt a hír, hogy a zártkertek fényképezése tiltott lesz. Ugyanakkor ezek a sorok nem ezt jelentik. Szabadi László Úr ACRSA kerekasztalon elhangzott tájékoztatása szerint a hangsúly ott van, hogy „pilóta nélküli légijármű jogosulatlan használata során”, „megfigyeli”, „ott történteket rögzíti”, „megfigyelés során”.
Tehát, ha valaki kémkedési céllal készíti a felvételt, akkor érvényesek ezek a szankciók. „Büntetni a visszaélőt fogják.” Amellett, hogy reméljük, hogy ez így is lesz, és az esztétikai, felmérési, térképészeti célból és egyéb jó szándékkal készülő felvételek készítésére sohasem alkalmazzák ezeket a szankciókat, valóban támogatható cél a visszaélések (betörést előkészítő terepszemle drónnal, zsarolásra alkalmas felvételek készítése, egyéb károkozási célú reptetés) megakadályozása és szankcionálása a családok védelme érdekében.
A szankciók öt évig érvényesíthetők, így például egy ingatlan tulajdonosa később is élhet jogai érvényesítésével, amennyiben bizonyítható, hogy a jogsértés megvalósult. Amikor ilyen esetet szankcionálnak, mérlegelési kötelezettséget ír elő a törvény és az eljáró hatóságnak minden körülményt figyelembe kell venni a szankció mértékének megválasztásakor. Amennyiben például nem okoztunk valódi, az esetleges sértettek oldaláról felmerülő hátrányt a jogsértéssel, korábban a büntetés a minimum felé tendált. Vagy például, amennyiben visszafordítható a hátrányos hatás, amit okoz a távpilóta, esetleg rövid időbeli lefutású a káros hatás, a jogsértés rövid ideig állt fenn, akkor sem valószínű, hogy a nagyobb büntetési tételek felé mozdulna el az eljáró hatóság. Ugyanakkor, ha bizonyíthatóan ismétlődő volt a jogsértés, esetleg nem voltunk együttműködőek az eljárás során, az növelheti a szankció mértékét. Eseti légtér, biztosítás vagy a regisztráció, esetleg a kompetenciatanúsítás hiányában az ismertetett büntetési tételek még nagyobbak is lehetnek, például légi közlekedés veszélyeztetése is felmerülhet.
A megfigyelés nehéz értelmezése, a lakosság és az eljáró hatóságok felelősségi körébe helyezése mellett, hatalmas probléma van a Térképészeti törvény (2012. évi XLVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről), és a hozzá kapcsolódó rendeletek kapcsán.
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 30. § (1) bekezdése alapján légi távérzékelés, felvétel vagy adat közzétételéhez, illetve kereskedelmi célú felhasználásához engedély szükséges. Geodéziai, térképészeti, geofizikai, geológiai és navigációs adatokat eredményező légi fényképezés esetén a 399/2012. (XII. 20.) Kormányrendelet 1. § (1) bekezdése alapján a légi távérzékelési (a továbbiakban: távérzékelési) engedély kiadása iránti kérelmet a honvédelem térképészeti támogatásáért felelős szervhez kell benyújtani (MH Geoinformációs Szolgálat, Budapest, II. Szilágyi Erzsébet fasor 7-9. Telefon: 336-2162, Fax: 336-2161, e-mail: mh.geosz@hm.gov.hu, Postacím: 1277 Budapest, Pf.: 12).
Ezt az engedélyt azonban a jelen jogszabályok alapján nem lehet UAV művelethez megszerezni, sőt, klasszikus légijármű esetén is csupán két hazai szolgáltató birtokában van olyan tevékenységi engedély, amit csatolni kell ennek az engedélynek a kérelmezése esetén. Ezek a jogszabályok idejétmúlt, piacszűkítő és hazánk szakmai lemaradását okozó helyzetet teremtenek.
Mindemellett nem térképművet, nem felmérési célú képeket készíthetünk az említett távérzékelési engedély nélkül is, még akkor is, ha ezek a felvételek alkalmasak ilyen téradatok előállítására, amit a harmincnál is több légi felmérésben érintett szervezet ki is használ.
A művészi légifelvételek készítése esetén tehát csupán a képre kerülő ingatlan tulajdonosának jóindulatán, tájékozottságán, illetve az ügyet kezelő hatóság jogértelmezésén múlik, hogy kémkedésnek („megfigyelésnek”), vagy jóhiszemű alkotásnak tekintik a tevékenységünket.
Légifelvételek szabályozásának történelmi háttere
A második világháború előtt és a háború kezdeti időszakában Magyarországon a nem katonai célú légifényképezés a világ élvonalában volt, különösen a húzó ágazat, a légi térképészet területén értek el nemzetközi sikereket. Magyarországon kezdték először alkalmazni a légi fényképeket régészeti célokra, és a Duna és a Tisza magyarországi szakaszait gyorsabban és nagyobb részletességgel térképezték és értékelték ki, mint a legtöbb nyugat-európai folyót. A hazai módszerek és útmutatók Franciaországban és Nagy Britanniában is követőkre találtak.
A hidegháború kezdeti időszakában azonban szétrombolták a bombázások törmelékéből mentett intézményesített rendszert és a folyamatok évtizedekre megtorpantak. A légifényképek vízügyi, erdészeti és egyéb polgári alkalmazása évtizedekre abbamaradt, a szovjet légierő, illetve a Néphadsereg készíthetett csak képeket repülőgép fedélzetéről, központosított moszkvai hírszerzési célokkal, másodlagosan pedig a hazai topográfiai térképfrissítés érdekében. Ebben az időszakban a MALÉV járatain a személyzetnek jelenteni kellett, ha valaki kifényképezett a repülőgép ablakán, és a repülőtéren már várta az erre hivatott szervezet a rosszul informált utast. A filmet előhívták, őt pedig alaposan kikérdezték. Ebben a környezetben harcolta ki a pécsi vízügyi igazgatóság, majd a vízügy budapesti központi szervezete a vízügyi és környezetvédelmi légifényképezés helyreállítását, de csak az 1970-es évek derekára érhették el a céljukat. A felvételeket így is katonai cenzorok ellenőrizték az 1980-as évek végéig, a repülések engedélyeztetése nehézkes volt. Az 1950-óta tartó diktatórikus félelem, és a felvételkészítés szigorú, túlzó szabályokhoz és tevékenységi engedélyekhez kötése 1992-re szűnt meg teljesen.
Ekkor a légi fényképezéshez köthető valamennyi szakma fellélegzett és a fiatalok, valamint a régen is tevékenykedő profik számára olyan lehetőségek nyíltak meg az önfejlesztésre, amelyek nyugaton már korábban is megvoltak. Évente tucat vállalkozó és csoport lépett piacra termékeivel, a műszerek és fényképezőgépek értékesítése fellendült, a légi fényképek felhasználása mindennapossá vált. Kisrepülőgépek, sárkányrepülők, majd paplanernyők jelentettek platformot a légifotósok számára, akik művészi képeikkel hamar meghódították a címlapokat és széles körben publikálták szebbnél-szebb alkotásaikat A közigazgatási feladatokhoz alkalmazott légitérképek, és a szennyvíztisztítók, építkezések és mezőgazdaság számára szállított légifelvételek segítségével a gazdasági és tervezési folyamatok átgondoltabbá, ellenőrzötté és biztonságosabbá váltak, még az illegális hulladékelhelyezés mértékében is csökkenő tendenciák mutatkoztak. Szinte valamennyi ágazat döntés előkészítési folyamatai logikusabbá, jobban szervezetté váltak.
2013 volt azaz év, amikor a térképészeti célú légi fényképezést olyan szabályozás alá vonták, amely gyakorlatilag nem volt teljesíthető a jogszabályok hatálybalépésekor. A jogi környezet azóta nagyban módosult, de az engedélyek beszerzésére csupán két légi szolgáltató volt képes a klasszikus, pilóta vezette légijárművek esetében, és valljuk be, máig nem tisztázott, hogy a légi fényképek mikor tartoznak e szabályrendszer hatálya alá, illetve hogyan lehet drón esetén legálisan távérzékelést végezni, amikor a hatóságok csak légi szolgáltató által üzemeltetett, lajstromozott légijármű esetén adnak ki ilyen engedélyt.
A jogszabályok gyorsütemű változásának időszakát éljük, és a jogalkotó felismerte a szituációt, annak orvoslása a jelek szerint folyamatban van.
Bakó Gábor
